Gyenge a magyar fizetési morál

A román vállalatok fizetési szokásait értékelték a leggyengébbre a külföldi üzleti partnereik - ez áll az Atradius Fizetési Szokások Barométer elnevezésű tanulmányában, amelynek keretében hat ország (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalatait kérdezték belföldi és külföldi üzleti partnereik követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról. A megkérdezettek 46%-a gyengére vagy közepesre minősítette a román fizetési morált. A legjobb értékelést Ausztria kapta, Magyarország csak a negyedik lett a hat ország közül.

Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője szerint Magyarország gyengébb minősítésének több oka van. A gazdasági visszaesés ugyanúgy közrejátszik ebben az eredményben, mint a csődtörvény elégtelensége, amely lehetőséget ad arra, hogy az adós kibújjon a fizetés alól. "Hiányzik a fizetési fegyelem állami kikényszerítése" - értékelte Vanek Balázs. "A magyar gyakorlat az, hogy a vállalatnak ugyan van pénze, de nem fizeti ki a szállítót, mert úgy jobban jár. Ezt kellene visszaszorítani, és ennek az eszköze lenne a csődeljárás megerősítése a felszámolások terhére."

Az előrefizetés nem jelent magas szintű kintlévőség-kezelést

A felmérés szerint más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben (79%).

A szakember szerint ez a magas arányszám azt mutatja, hogy a 2006 őszén kezdődő gazdasági visszaesés következtében a magyar vállalatok hamarabb szembesültek a vevő esetleges nemfizetésével, így fel kellett rá készülniük. "A magyar csődtörvény nem védi különösebben a szállítók érdekeit, így maguknak kell minden lehetőséget megragadniuk" - magyarázza Vanek Balázs.

Vanek Balázs szerint ugyanakkor ez a magas mutató még nem jelent magas szintű kintlévőség-kezelést. A magyar cégek leginkább az "átvételkor fizetés" módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként - ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja. "Az előrefizetés rendszere azt jelenti, hogy a vállalatok tulajdonképpen nem hitelezik a vevőjüket, nem adnak hitelbe árut, ez viszont fékezi a kereskedelmet" - tette hozzá Vanek Balázs. "A készpénzes fizetés ráadásul nem hivatalos pénzforgalmat is generálhat, ami a feketegazdaságot erősíti."

Nem differenciáljuk a határidőket

A felmérés megállapította, hogy Magyarország kivételével minden kelet-európai ország igazítja a hitelezési határidőket az ügyfelük gazdasági ágazatától és származási országától függően nagyjából azonos mértékben, 40 % és 44 % közötti arányban. A magyar vállalatok csak az esetek egyharmadában (34%) biztosítanak eltérő fizetési határidőket a fentiek függvényében.

Vanek Balázs szerint ez az arányszám inkább azt mutatja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások zöme a hazai piacra koncentrál, ahol adottak a feltételek. "A gazdaság dinamikus fejlődéséhez az exportáló vállalatok körének bővülése elengedhetetlen" - mondta Vanek Balázs.