Kiderült, ilyen horror fizetésért játszanak az NB1-es focistáink: lassan már a nyugatot is előzzük

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) üzleti és pénzügyi jelentése szerint - amelyet a 444.hu fedezett fel - 2023-ban a magyar élvonalbeli klubok összesen 62 millió eurót (25,4 milliárd Ft) fizettek ki játékosbérként, amivel az 54 tagországból hazánk a 20. helyen áll a labdarúgók jövedelmezőségét tekintve.

A Transfermarkt.com adatai alapján a vizsgált évben a tizenkét NB I-es együttes keretét átlagosan 38 labdarúgó alkotta, így egy focista átlagosan évi 55,7 millió forintot keresett, ami havi szinten 4,6 millió forintot jelent. Ez közel hétszerese a legfrissebb bruttó magyar átlagbérnek (670 ezer Ft). A futballisták helyzete adózási szempontból is kedvező, mivel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályai szerint a minimálbér feletti keresetüknek mindössze 15 százalékáról kell lemondaniuk.

"Az átlag szót helyén kell kezelni. Ez nem azt jelenti, hogy minden játékos ekkora fizetést kap, ugyanis óriási a szórás. A többség az átlag alatt szerepel, de nyilván van egy szűk kör, leginkább a Ferencvárosban és a Puskás Akadémiában, akiknek a fizetése jócskán meghaladja azt" – részletezte a Blikknek Szabados Gábor sportközgazdász.

Szabados Gáborral egyébként korábban már készítettünk egy részletes interjút a magyar focisták fizetéséről, nem csak az NB1-es, hanem az alsóbb osztályú bajnokságok anyagi helyzetére is kitérve:

EZ IS ÉRDEKELHET

Így visznek haza havonta busás milliókat a rosszabb magyar focisták is: ebben már a nyugatot is előzzük

Miközben a klubok fényévekre vannak attól, hogy piaci alapon működjenek, a játékosok fizetései fényévekre vannak attól, amit egy átlagos magyar ember visz haza.

A szakértő szerint kijelenthető, hogy a nagyon fiatal akadémistákat leszámítva az élvonalban nincs olyan játékos, aki egymillió forint alatt keresne. Nem csak a játékosok járnak jól: összesen 1686 fő dolgozik a 12 NB I-es klubnál, akiknek az átlagos bérköltsége szintén meghaladja a havi 800 ezer forintot.

A labdarúgás az elmúlt években kiemelt kormányzati támogatást kapott, amit jól tükröz az elmúlt tíz évben végzett 14 stadionépítési vagy -fejlesztési projekt is. Ebben a tekintetben az UEFA ranglistáján az előkelő 6. helyen áll Magyarország.

Figyelemre méltó ellentmondás, hogy míg a jegybevételek (1,3 milliárd Ft) alapján csak a 30., a belföldi televíziós megállapodások (8,9 milliárd Ft) szerint a 18., a külföldi mezszponzorációk (8 százalék) tekintetében pedig csupán a 43. helyet foglalja el a magyar bajnokság Európában, addig a klubok összesített nettó saját tőkéje (59,5 milliárd Ft) alapján az előkelő 11. helyen áll.

"Ez alapvetően egy hosszú távú fenntarthatóságot sugall, de a helyezésekben jelentős mozgás látható, ami közel sem ideális. Jól mutatja, hogy a magyar klubok erre a fenntarthatóságra részben azért képesek, mert az MLSZ-en keresztül a televíziós jogdíjakból, valamint a szerencsejátékból érkező, gyakorlatilag állami támogatásból komoly bevételhez jutnak. Mindez olyan mértékű, hogy minden NB I-es csapat legalább minimális veszteséggel elboldogul, a tulajdonos különösebb finanszírozása nélkül" – összegzett a Blikknek Szabados Gábor.