Mégis, mi folyik a pesti agglomerációban? Sokan költöznek most éppen ide: tudhatnak valamit

Budapest agglomerációjához hivatalosan mindössze 80 település tartozik a 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről 1./1. számú melléklete alapján. A valóságban azonban bőven Pest megyén kívül eső helyekre is elsősorban azért költöznek családok, mert a fővárosból kiköltöznek, de benne akarnak maradni a pesti vérkeringésben, ott van munkahelyük, oda jár a gyermekük óvodába, iskolába, stb. Ezért előbb megvizsgáltuk a szigorúan vett agglomerációs települések lakosságszám változását, majd a környező megyék településeit is. Utóbbiakat rátettük egy térképre is, hogy kirajzolódjon, meddig nyúlhat a valós agglomerációs terület.

A Belügyminisztérium friss lakossági statisztikái alapján a törvényileg a fővárosi agglomerációhoz sorolt települések lakosságszáma 2020 óta 0,16 százalékkal, 2024 óta pedig 3,59 százalékkal emelkedett. Ez az országos átlagnál lényegesen jobb, mert a friss számok alapján 0,45 százalékkal kevesebben élnek most Magyarországon, mint 2024-ben. A csökkenés ötéves távlatban 1,97 százalék. Csak Budapestet nézve pedig a csökkenés mértéke 0,44 százalékos volt egy év alatt és 3,53 százalékos öt év alatt. Az országra tehát a lakosságfogyás jellemző, mely az utóbbi évben Budapesten az országoshoz hasonló mértékű volt, 2020-tól 2025-ig viszont lényegesen nagyobb mértékű.

Az utóbbi években tetten érhető vándorlási folyamatok közül az egyik legerősebb a fővárosi szuburbanizáció: a lakosság a városból a környező településekre áramlott. Ennek az okai rendkívül összetettek, sokat nyomhatott a latban a fővárosi ingatlanárak emelkedése, a különféle családtámogatások hatása, a pandémiás karanténhatás is, de akár távmunka és hibrid munkavégzés terjedése, a javuló infrastruktúra és a klímaváltozás is erőshette a szuburbanizációs folyamatot. Ha pedig trenddé válik az agglomerációba költözni, akkor a folyamat öngerjesztővé is válik, ez valószínűleg meg is történt az utóbbi években.

De mely településekre költöztek a legtöbben? Úgy tűnik a szuburbanizáció abszolút "győztese" Vácrátót: az utóbbi egy és öt év alatt is itt nőtt a lakosságszám a legnagyobb mértékben. Azért hirdethetünk a rangsor alapján csak idézőjeles nyertest, mert mint az a korábbi híradásokból tudható, sok agglomerációs település infrastruktúrája már nem bírja el a kiköltözők özönét, melynek az utóbbi években többféle módszerrel próbáltak is gátat szabni. Ezt segítheti a jövőben a kormány terve a települések önrendelkezéshez való jogainak megerősítéséről.

A rangsor azt is elárulja, hogy az agglomerációs települések közé sorolt 80 település nem egyformán népszerű. Akad több olyan hely, ahol nagyobb ütemben fogy a lakosság, mint Budapesten: ilyen Visegrád és Százhalombatta. Mind 2024, mind 2020 óta csökkent a lakosságszám Maglód, Vác, Pilisszentiván, Dunakeszi, Budaörs és Gödöllő területén is.

Azt fontos kiemelni, hogy az állandó lakosok számának változása nem pusztán a beköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. A kiugró növekedés hátterében azonban feltehetően nem csak a helyi népesség gyarapodása áll, bizonyára a beköltözőknek is fontos szerepe van - ezt érdemes szem előtt tartani a rangsor böngészésekor. Mindenesetre az adatok alapján nem állítható, hogy a lakosságszám megugrása egy az egyben a beköltözőkkel lenne azonosítható, ezt nem is állítjuk.

Folyamatosan terjeszkedik az agglomeráció 

Ahogy azt már korábban felvezettük, a Budapest vonzáskörzete terjeszkedik. Az agglomeráció definíciója szerint olyan településcsoport, amelyen belül a központ és a közelében fekvő települések között sokrétű és szoros kulturális, gazdasági, kommunális és szolgáltatási kapcsolatok jönnek létre. Ez szigorúan véve még csak Budapest közvetlen vonzáskörzetében igaz, de egyre több távolabb fekvő település is becsatlakozik ebbe a településrendszerbe.

Az agglomerációk kialakulásában komoly szerepet játszik a nagyobb városokból a város környéki községekbe és kisvárosokba irányuló migráció. Ezt a jelenséget nevezi a szakirodalom szuburbanizációnak. A szuburbanizáció pedig nem új folyamat: 1990 után Budapest mellett az ország valamennyi nagyobb városa körül megjelent, sőt egyes kisvárosok esetében is. Az utóbbi évek újabb szuburbanizációs hullámot indítottak el: a nagyobb mobilitás, jobb infrastruktúra, home office lehetőség terjedése és sok egyéb hatás már lehetővé tette, hogy ne feltétlen a fővároshoz legközelebb eső, hanem valamivel távolabb fekvő települések is a kiköltözők célkeresztjébe kerüljenek.

Egyelőre persze képtelenség lenne a fővárost körberajzolni egy piros filccel, mondván, eddig terjed jelenleg az agglomeráció, viszont érdekes lehet megvizsgálni a környező megyék településeinek lakosságszám változásait. Ha megvizsgáljuk a Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest területén található településeket általánosságban az látszik: minél távolabb megyünk a fővárostól, úgy szaporodnak az elnéptelenedő helyek. Viszont elvétve találni jóval távolabb is zöld, vagy sárga pöttyel jelölt helyeket, ahol ötéves távlatban a növekedés volt jellemző:

Ezek közül a települések közül természetesen több olyan akadhat, amelynek nem azért nőtt a lakossága jelentős mértékben, mert a főváros elérhető közelségben lenne. Sok kisebb településre a térképen feltehetőleg nem a szuburbanizáció hatott, vagy csak részben lehet magyarázat a növekedésre. Mindenesetre, aki Budapest környékén keresi új lakóhelyét, annak nagy segítség lehet, hogy melyek a leginkább gyarapodó települések, mert ennek biztos jó oka van.

Felmérést készít a Pénzcentrum!

A Pénzcentrum minden évben részletesen foglalkozik a demográfiai változásokkal, országon belüli vándorlással. Az országos toplistán, a legnépszerűbb településeken túl már vizsgáltuk a leginkább elnéptelenedő helyeket, a Balaton vonzáskörzetét, a Tisza-tó és Velencei-tó környékét, és kifejezetten a falusi csokos településeket is. Sorozatunkat pedig folytatjuk a magyar nagyvárosokkal és Budapest kerületeivel. A számadatokon túl azonban 2025-ben szeretnénk a belső vándorlás motivációit is megvizsgálni: mi játszik szerepet az új lakóhely választásában, hol jó az olvasóink szerint élni Magyarországon. Kérjük, ha van pár perced, segítsd a munkánkat azzal, hogy kitöltöd a kérdőívet - akár most költöztél, akár csak tervezed azt, vagy ott szeretsz élni, ahol mindig is laktál.