Kimondta Nagy Márton: A kormánynak be kell avatkoznia a budapesti lakáspiacra

Van egy lakhatási válság Magyarországon, és a bankrendszer igenis tud segíteni azzal, hogy valami olyan kedvezményt nyújt, ami segít elérni a gazdasági célokat

– kezdte előadását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio konferenciáján.

Csányi Sándor előadására reflektálva elmondta: az látszik jól, hogy a magyar bankrendszer nagyon stabil, hitelez: arra fordítja a pénzét, amire a bankrendszernek kell. Elmondta, a gazdaságpolitikai akcióterv 3 pilléren nyugszik:

• megfizethető lakhatás,
• jövedelmek vásárlóerejének növekedése (reálértelmben, tette hozzá)
• Demján Sándor program pedig a vállalkozásokat segíti.

Most még gyenge, de hamarosan felpattan a gazdaság

Nagy Márton ezután a gazdaság általános állapotával folytatta előadását. Idén 1,5% körül lehet a növekedés, ennél talán alacsonyabb lesz. A harmadik negyedéves GDP nem lesz olyan jó, mint ahogy a piac várja: a kormány nagyon közel becsüli azt a 0-hoz. (A friss piaci előrejelzések egyébkent a havi részadatokra reflektálva már összhangban vannak Nagy Márton szavaival.

Az éves alapon nulla körüli GDP-növekedes azt jelenti, hogy az előző negyedévhez képest a gazdaság visszaeshetett, vagyis van rá esély, hogy recesszióba süllyedt a magyar gazdaság.) Augusztusban jelentős volt a kiskereskedelmi forgalom megugrása. A kiskereskedelem húzóágazata az élelmiszeripar, ami már jelentősen növekedik. A fogyasztás nagyon erős Magyarországon, ám az ipar gyengélkedik – mondta Nagy Márton. A belgazdaságunk összességében már helyreállt a miniszter szerint:

A belső konjunktúra megvan, az pipa.

Hozzátette, a külső környezet nem a kormánytól függ, az ország külső beágyazottsága nagyon erős. A kormány egyre nagyobb káoszt lát Németországban, jó lenne, ha a gazdaságuk növekedne, de idén várhatóan minimálisan esik, ám jövőre talán visszatér a növekedés Németországban.

Jövő évre a kormány 3 és 6% közötti növekedést vár Nagy Márton elmondása szerint. 2025 első negyedévében már 3,3% lehet az éves növekedési ütem, innentől kedzve 3 és 4% között lesz a GDP növekedése, 2026 végére pedig már meghaladhatja a 4%-ot.

Az inflációt legyőztük, lefeküdt, ott is maradt. Én már régóta elengedtem azt, az inflációtól már nem kell félni

– mondta a miniszter. Elmondta, hogy az infláció mostanság mindig a várakozások alatt alakul, rendszeresen meglep minket felfelé. A jegybank is beragadt az inflációs félelembe, ám most úgy tűnik, az infláció nem probléma – mondta Nagy Márton.

Eközben a kormány várakozása szerint az infláció a következő években 3% körül maradhat. A miniszter a piaci előrejelzéseket idézi, amelyek átlaga 2024-re 3,7%-os, 2025-re pedig 3,2%-os éves átlagos inflációt vár.

Ezután Nagy Márton kitért a beruházások alakulására is, amelyek nagyobb arányban estek, mint a fogyasztás, ám a beruházási ráta a GDP arányában még így is meghaladja az EU átlagát 2024 első felében. Szerinte fontos, hogy a fogyasztás elkezdett helyreállni, a belső konjunktúrás kérdéseket kipipáltujk. Nagy szerint a beruházásokkal van baj, ám ha a külgazdaság gyenge, akkor az visszafogja a beruházásokat. A belgazdaság javulása miatt már van javulás a beruházásokban, valamint jövőre számtalan új gyár lép be a gazdaságba, jövőre már a beruházásokkal kapcsolatban is emelkedéssel lehet számolni. Nagy elmondta, hogy

A kormány becslése a gazdasági növekedésre konzervatív, ennél akár magasabb is lehet Nagy szerint.

A miniszter kitért az egyensúlyi mutatókra is. Várakozása szeriunt a következő években pluszos lehet a folyó fizetési mérleg egyenlege, miközben a költségvetési hiány 2027-re az előrejelzések szerin már 2 és 3% közé csökkenhet GDP-arányosan a 2024-es 4% feletti szintről.

A költségvetésre figyelünk

– ezzel rendezte le ezt a kérdést, hozzátéve: a külső egyensúly rendben van.

Ezek a gazdaságpolitikai új céljai

Nagy Márton beszélt a gazdaságpolitika eddigi céljairól is egészen 2000-től kezdve 2024-ig. A korábbi célokkal kapcsolatban elmondta, hogy a célok nagyrészt teljesültek, nagyon erős munkaalapú társadalomban vagyunk, nem tudunk további egymillió új munkahelyet ígérni. Nem lehet a munkahelyekkel kapcsolatban nagyot ígérni, mert nem lehet hova továbblépni. 

Airbnb moratórium jön Budapesten

A 2024-es célok kapcsán megemlítette a gazdasági semlegességet, a 3-6%-os növekedés elérését, a következő évek céljai pedig a megfizethető lakhatás, amelyhez 5 év alatt 150 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon. Emellett megfizethető négyzetméterárakra van szükség, amely Budapest esetén egymilliós négyzetméterárat jelent, a lakáshitel-kamatoknak pedig vissza kell térnie az 5% alá. Nemcsak Budapesten, hanem debrecenben is 12 év szükséges ahhoz, hogy egy 75 négyzetméteres lakást meg tudjanak venni.

A budapesti lakásárak teljesem elszabadultak, nincs erre példa nemzetközi szinten.

Ha egy fiatal bérelni akar lakást, akkor a fizetésének több mint 50%-át, valahol 60%-át ki kell fizetnie lakbérre. "Nem az áram, a gáz, hanem a lakbér kifizetése a legnagyobb rezsi" – mondta. Az OECD szerint ha a lakbér aránya a havi jövedelemhez mérve 30% felett van, az lakhatási válság, 40% felett kritikus a szint – idézi a miniszter. Budapesten ez sokkal magasabb, egyérteélműen lakhatási válság van.

A lakásárak elszabadultak, és jelenleg nincs mi, ami megállítsa.

Budapesten 800 ezer háztartás él, ebből 140 ezer hosszútávú bérletben van, 18 százaléka a lakosságnak a bérleti piacon van. Ez a 18%-os szám nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas – mondta Nagy Márton. Ezt látja a kormány az szja bevallás miatt, ami nem tudja figyelembe venni a fekete kiadást, tehát ennél sokkal magasabb lehet a valós arány.

Azért kell foglalkoznia a kormánynak a lakhatással, mert eddig nem oldották meg.

Az önkormányzatok eddig nem csináltak semmit, ott volt az eszköz, hogy az Airbnb-vel szemben fellépjenek, de nem tették – mondta. A kormánynak be kell avatkoznia a budapesti lakáspiacra, ami nem lenne a dolga. Emellett kitért a lakáésfelújítás szabályozására is: „Turisztikai miniszterként értem azt, hogy az egyik lábamat levágom a Szép-kártya intézkedéssel, de 50 százalékos átmeneti felhasználhatóságot megnyitjuk lakásfelújításra.”

A kormány két évig nem ad ki engedélyt új Arbnb-re, ez csak Budapestet érinti majd.

Emelett jelentős adóemelést is tervez erre vonatkozóan a kormány. Szigorítja az Airbnb feltételeit a kormány, a lakásbérleti díjakat és a szerződési feltételeket is szabályozza. Biztosítani akarja továbbá a megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet. Nagy hozzátette, hogy ez sem a kormány dolga lenne, hanem az egyetemeké, de most vizsgálják, hogy mennyi kollégiumi férőhelyre van szükség.

Újraindítja a kormány a korábbi állami, 3+3 milliós otthonfelújítási programot is, de csak a leszakadó (valószínűleg 2000 fő alatti) kistelepüléseken. A nyugdíjpénztárak feltörése és a SZÉP-kártya juttatásainak 50%-os felhasználása esetében egyaránt ugyanazon felújítási munkálatokat lehetne finanszírozni, mint az otthonfelújítási program esetében.

Jövedelempolitika

A jövedelem növeléséhez fontos, ha a gazdasági növekedés is megvan, csak akkor teljesülhet a cél. Ennek fontosságát többször is kiemelte a miniszter.

a miniszter megemlítette a 2028-as egymilliós bruttó átlagfizetés és az 1000 eurós minimálbér célját ugyanerre az évre.

Hangsúlyozta, hogy ehhez kell a GDP-növekedési cél teléjesülése, és bruttó átlagkeresetről beszélt, nem rendszeres átlagbérről.

A reálbérek csökkenése nagyon nehéz időszak volt, jelenleg pedig 10% körüli reálbér-emelkedés van, ami fenntarthatatlan, a jövőben 5% körül lehet a reálbér-emelkedés. A vállalatok a rendszer bruttó átlagkereset 50%-ára emelik a minimálbéreket. A 2028-as 1000 eurós minimálbér teljesen reális, ehhez nem kell nagy erőfeszítéseket tenni.

A bruttó átlagkeresethez viszont kell. A bruttó átlagkereset 1 millióra emelése 2028-ra nehezebb kérdés, de 9-10%-os béremelkedést ki lehet hozni, ám csak akkor, ha van gazdasági növekedés és termelékenység-növekedés.

Nagy Márton ismertette az ehhez szükséges vállalásokat. Említette, hogy a munkáshitel részletei már kidolgozás végén vannak. Maximum 4 millió forint hitelösszeg 0%-os kamattal lesz ez – mondta. Az a kérdés, hogy 17-22 éves korosztály megfelelő-e, tehát ezt kell-e szűkíteni vagy bővíteni.

Rettentő szétaprózott vállalati struktúránk van

– mondta Nagy Márton, ha széles bázisú növekedést akarunk elérni, akkor a mikroszegmenssel kell kezdeni valamit. A KKV 20%-ának a tőkeellátottsága kritikus, emiatt nem is hitelezhető. Bizonyos ágazatokban (építőipar, kereskedelem, feldolgozóipar) ezzel foglalkozni kell Nagy szerint.

A vállalkozásokat is érinteni fogja a kormány programja: a cél a Demján Sándor Program keretében a hazai KKV-k átlagos méretének megduplázása, duplájára kell emelni a hazai KKV-k részarányát a teljes exporton belül, emellett fontos cél a digitalizáció és a hitelpenetráció duplázása is.

Az NKP és az NHP programok le fognak járni. Nemcsak arra kell felkészülni, hogy segítsük a KKV-kat, hanem van egy lejárati probléma is, amit kezelni kell, elsősorban a jegybanknak.

A kormány indít egy KKV finanszírózási programot, 30%-os tőkelemést hajt végre MKIK és Kavosz bevonásával a vállalatoknál, amit eszközberuházásokra le lehet elkölteni. Lesz EKD-program 50%-os támogatás-intenzitással. A vállalatok digitalizációját segíteni kell.

Akinek nincs internete, az nem létezik

– mondta. A vállalatok digitális elérhetőségét is növelni fogják, valamint az Eximbank exportösztönző programokat indít. A Széchenyi Kártya Program 3,5%-os beruházási hitelkamattal pörög majd.

A kormány állandó kooperációban lesz a bankokkal és a vállalatokkal. A vállalati szektor és a bankrendszer nélkül nincs sikeres gazdaság és gazdasági növekedés

– fejezte be Nagy Márton.