Újra bevezethetik a sorkatonaságot Magyarországon? Itt a minisztérium álláspontja

II. világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus zajlik Európában 2022. február 24. óta:  az orosz-ukrán háború. 

1990-es, 2000-es években sok európai országban megszűnt a sorkatonaság gyakorlata, de sok helyen a visszaállításon gondolkoznak már, újraértékelik a szerepét. Norvégia és Dánia már bejelentette a sorkatonák számának növelését és Lettország, Svédország valamint Litvánia is újraindította sorkatonai gyakorlatát.  Februári hír, hogy a horvát kormány, korábbi álláspontjától eltérően, bevezeti a kötelező katonai alapképzést, amely három hónapos lesz és minden 18 éves fiatalember számára kötelező lesz. A nők önkéntesen csatlakozhatnak.

Magyarországon egyelőre nincs napirenden a sorkatonaság újbóli bevezetése, amit 2004-ben töröltek el. Azóta a civil lakosságnak békeidőben nem kell semmilyen honvédelmi feladatot ellátnia, ilyenkor az önkéntességen alapuló haderő koncepciója érvényes.

Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatójából kiderül, hogy a II. világháború után milyen reformokat hajtottak végre a honvédelmi kötelezettségek szabályozásában. A Magyar Honvédség a békeidőszakban a következő három csoportból áll:

• a tényleges szolgálatot teljesítő katonákból,
• a honvédségi alkalmazottakból, és
• az egyéb munkavállokból.

A honvédelmi kötelezettségeket az Alaptörvény határozza meg, mely szerint minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárra érvényes a honvédelmi munkakötelezettség a rendkívüli állapot idején, illetve a polgári védelmi kötelezettség, ha honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátására van szükség.

A hadkötelezettséget jelenleg az Alaptörvény a 18 és 50 év közötti férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakokban írható elő. A hadkötelezettség bevezetésének előfeltétele, a rendkívüli állapot bevezetése, vagy az Országgyűlés által kihirdetett megelőző védelmi helyzet, tehát magyar állampolgárok csak ennek a két különleges jogrendnek a bevezetése után kötelezhető katonai szolgálatra. Az Alaptörvényen kívül a 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) is rögzíti, hogy a hadkötelesség fegyveres katonai szolgálat teljesítését jelenti. A hadköteleseknél szintén három csoportot különböztetnek meg: az aktív katonai szolgálatot teljesítőket, a kiképzett tartalékosokat és a potenciális hadköteleseket, akik hadi kiképzésben korábban nem részesültek.

A kiképzett katonák és az önkéntes tartalékosok különös fontosággal bírhatnak egy háborús helyzetben, ezért náluk a behívhatósági korhatár is magasabb (a mindenkori nyugdíjkorhatár), míg a civil lakosságból behívottaknál ez annak az évnek az utolsó napja, melyben az 51. életévüket betöltik. Természetesen méltányossági alapon vannak kivételek a hadkötelezettség alól, például akik három vagy több gyermeket nevelnek, vagy akiknek a házastársa szintén katonai szolgálatot teljesít.

Európa országaiban elég sokáig be lehet hívni a férfi lakosságot háborúzni. A magyarországi 50 éves korhatár a középmezőnyben helyezkedik el. De érdemes megnézni, azok az országok, amelyek közvetlenül fenyegetve vannak Oroszországtól 55-60 évben mérik a hadkötelezettséget.

Fontos azonban azt is tudni, hogy Magyarországnak NATO- és EU-tagként nem kell csak a saját honvédelmére támaszkodnia, bármilyen katonai támadás esetén segítséget nyújtanának a nemeztközi szövetségrendszerekhez tartozó tagországok, szövetségeseink.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi