Ilyen lakásokat vesznek most a leggazdagabb magyarok: nem ritka a 2 milliós négyzetméterár

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben, Szegeden, Egerben és Veszprémben a legmagasabbak az árak, ezeket a városokat 920-988 ezer forintos átlagos négyzetméterár jellemzi. A legolcsóbbak között van Tatabánya, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba, ahol 620-698 ezer forintos áron várnak vevőre az új lakások - írja legújabb elemzésében az ingatlan.com.

Összességében kedvező évet zárt tavaly az új lakások piaca. A lakásátadások száma kismértékű növekedésével párhuzamosan a lakásépítési kedv jelentősen nőtt. Kiderült az is, hogyan alakult az idei év első másfél hónapjában az új lakások kínálata és mennyiért kínálják eladásra azokat.

Kiugró lakásépítési kedv

2022-ben összesen 20 540 lakás épült, ami 3,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a kiadott engedélyek száma 17 százalékkal 35 ezer fölé emelkedett. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva azt mondta, a bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az új lakások piaca.

Az új lakások szegmensében a mostani kínálat megnyugtató abból a szempontból, hogy 29 százalékkal több új építésű lakóingatlan vár vevőre a piacon az egy évvel korábbihoz képest, amikor az energiatakarékos lakóingatlanokra igényelhet zöld lakáshitel és a kedvezményes lakásépítési áfa miatt jelentős élénkülés volt látható mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon

- tette hozzá Balogh László. Az országon belül eltérően változott az új lakások kínálata az elmúlt egy évben. A fővároson kívüli piacokat tekintve a vármegyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal, a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat, Pest vármegyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés.

Rozsdaövezeti boom

A szakember szerint a jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is. Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető. Fontos tényező továbbá, hogy a keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett.

2023-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a rozsdaövezetekben épülő lakóingatlanok. Ez állhat annak hátterében is, hogy Budapesten tavaly két és félszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban

- fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Lelassult a drágulás

Balogh László az új lakások árának alakulását értékelve azt mondta, hogy a múlt év második felében lelassult a drágulás üteme. Az ingatlan.com adatai szerint február közepén a Budapesten eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt, ami éves összevetésben több mint 24 százalékos drágulásnak felel meg, de a fél évvel korábbi szinthez képest 7,9 százalékos emelkedést jelent. A vármegyeszékhelyeken is hasonló forgatókönyv érvényesült, ezekben a városokban az átlagos négyzetméterár éves távlatban 28 százalékkal nőtt, míg féléves összevetésben kevesebb mint 8 százalékkal emelkedett.

A fővároson belül az V., az I. és a XII. kerület a legdrágább városrész, itt 2,3-2,5 millió forintos négyzetméterárakat mutat a kínálati piac. A legjelentősebb választékot felvonultató XI. és XIII. kerületet pedig közel 1,5 és 1,3 milliós ár jellemzi. A XXIII. kerület a legolcsóbb, ahol kevesebb mint 900 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik az új lakóingatlanokat.