Így fogadták a magyarok a plusz egy munkaszüneti napot

Nem örülnek a gyárosok annak, hogy Orbán Viktor szabadnapot hirdetett nagypéntekre. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a magyar gazdaságra és a vállalkozásokra nagy nyomás hárul a nemzetközi versenytársak részéről, egy plusz munkaszüneti nap csökkenti a GDP-t, becslések szerint mintegy 0,3-0,4 százalékkal."Különösen rosszkor jönne ez az intézkedés az egyre általánosabbá és súlyosabbá váló munkaerőhiány miatt, hiszen így az éves munkaidőalap, mintegy fél százalékkal csökken" - írták.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) sem támogatja "a kizárólag vallási szempontból igazolható elgondolást, amely derült égből villámcsapásként, előzetes egyeztetés nélkül, tovább terheli az amúgy is nehéz helyzetben levő vállalkozásokat".

A szervezet szerint a munkaerőhiány mellett "a gazdaság és a vállalkozások hatékonysága nem nőtt jelentősen, valamint a közszféra karcsúsítása is megbicsaklott, így gazdaságilag nem megalapozott az ötlet". A VOSZ azt is kifogásolta, hogy nem kérdezték meg az embereket a döntés előtt, ugyanis "ha legalább őket megkérdezték volna, lehet, hogy a szenteste vagy szilveszter okán választottak volna inkább pihenőnapot."

És mennyi GDP-be fáj ez nekünk?

Az MGYOSZ a GDP 0,3-04 százalékának kiesését becsülve helyteleníti az intézkedést, ugyanakkor nemzetközi példák alapján inkább az látszik, hogy nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy milyen hatása van egy plusz munkaszüneti napnak a gazdaságra.

Inkább úgy tűnik, hogy negatív, de mivel a GDP alakulása nagyon sok minden mástól is függ, és nem lehet az intézkedés után megmérni, hogy mi történt volna ugyanazzal a gazdasággal, ha nincs az intézkedés, a mérték nagyságának becslése elég problémás ügy.

Senki nem tudja igazán

Több okból is nehéz ilyesmit becsülni, például azért is volt ilyen óvatos a hivatalos számolgatás, mert sok irodai munkát úgy szervezhetnek meg ilyenkor, hogy egy kicsit keményebben dolgozzanak az extra szabadnap előtt, hogy azért ne nagyon térjenek el a betervezett teljesítménytől.

Sok esetben bizonyos szolgáltatások sem esnek vissza, például csak annyi történik, hogy aki amúgy is szervizbe vitte az autóját, egy nappal később viszi el.

A CEBR- kutatásból az a hatás is kijött, amit már említettünk, tehát hogy nem minden cégnek egyértelműen rossz, ha munkaszüneti nap van, hiszen a cégek 15 százalékának, például az éttermeknek és a kocsmáknak nő a forgalma a munkaszüneti napokon, viszont nagyjából a cégek 45 százalékának bevételkiesést okoz a dolog (a maradékról a tanulmány hozzáférhetőségének hiányában feltételezzük, hogy semleges hatással van rájuk a kieső nap). A céges éttermeknek viszont például kiesik a bevételük egy ilyen munkaszüneti nap miatt.