Ha a péntek is szabadnap lenne a dolgozók számára, sokak életében egészen más helyet foglalhatna el a munka intézménye.
A nyugdíjasok munkaerőpiacon tartása kiemelt kormányzati szándék, nem véletlenül hívták életre idén a nyugdíjas szövetkezeteket. Bár erre a foglalkoztatási formára ez nem vontakozik, de aki nyugdíj mellett dolgozik és utána járulékot is fizetnek, az évente jogosult nyugdíjemelésre. Ezt eddig kérelmezni kellett, 2017-től viszont az esetek egy részében szeptember 30-ig, automatikusan kell érvényesíteni. Illetve csak kéne, mert a törvényes határidőig ez nem történt meg.
2017. július 1-től lehetőség van hazánkban nyugdíjas szövetkezeteket működtetni, melyeknek célja, hogy a nyugdíjasokat bent tartsák a munkaerőpiacon. A szövetkezetek keretein belül végzett munka után csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, így a cégeknél a munkavégzés költségére nem rakódnak rá egyéb közterhek. Ezen felül, a mindenkori minimálbér erejéig (idén 127 500 forint) étkezési utalványt is adhatnak a nyugdíjas szövetkezetek dolgozóinak, akár szja-mentesen is.
Ebből is látszik, hogy a nyugdíjasok munkaerőpiaci részvételének növelése kiemelt kormányzati szándék, ennek fényében nem tűnik szerencsésnek, hogy
Fontos, hogy ez nem érinti a nyugdíjas szövetkezeti dolgozókat, hisz ők amúgy sem lennének jogosultak erre az emelésre, ráadásul ezt az emelést a 2016-os munkabér után számítják fel, akkor meg még nem voltak ilyen szövetkezetek.
Mi történt?
Szeptember 30-án viszont lejárt az a törvény szerinti határidő, ameddig többek között az alkalmazott nyugdíjasoknak, akik után járulékokat is fizettek, meg kellett volna állapítani az egyhavi bruttó jövedelmük fél százalékának megfelelő nyugdíjemelést visszamenőlegesen január 1-ig, ám ez a Pénzcentrumhoz eljutott olvasói levél szerint nem történt meg. Egy olvasónk arról írt, hogy hiába várta az emelést, vagy az arról szóló határozatot, az nem jött meg, így megkereste a Magyar Államkincstárat.
Olvasónk nem lehet egyedül, mivel a nyugdijguru.hu szakportál is arról írt, hogy
A portálon említett átalakulás arra utal, hogy az egykori Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság november elsejével beolvadta a Magyar Államkincstárba. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott októberi közleményben még ígérték, hogy nem lesz gond az átalakulással, de úgy néz ki, ez nem jött össze.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Megkérdeztük a csúszással kapcsolatban a Magyar Államkincstárat is, válaszukban azonban nem árulták el, hogy a csúszás hány ügyfelet érint, és azt sem, hogy mikorra érik utol magukat. Tájékoztatsuk alapján a nyugdíjnövelés kiszámításához az adóhatóság által szolgáltatott kereseti adatokat kell figyelembe venni, melyek az év második felében kerülnek be a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba. Az ügyek jelentős részében - elsősorban egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai esetében - az esetlegesen fennálló járuléktartozásokat vizsgálni kell, mert a növelés csak azon keresetek, jövedelmek alapján állapítható meg, amelyek után az előírt járulékot megfizették.
- írták válaszukban.
A Pénzcentrumhoz eljuttatott válaszukban azt is megírták, hogy természetesen a növelés visszamenőlegesen, január 1-től, illetőleg attól a legkorábbi időponttól kerül mindenki számára megállapításra és kiutalásra, amikortól a növelésben való részesítést a jogszabály lehetővé teszi.
Hány embert érinthet öszesen?
Azt egyébként nem lehet pontosan megmondani, hogy hány nyugdíjas dolgozik jelenleg Magyarországon. A blokkk.com korábbi cikke szerinta 65 év feletti munkavállalók száma 42 ezer volt a nyugdíjas szövetkezetek életre hívása előtt, és nagy részük valószínűleg nyugdíjasként dolgozik. Ehhez a számhoz azonban még hozzá kell számolni az 55 és 64 év közötti munkavállalók egy részét is, mivel a nők 40 év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulhatnak Magyarországon, a portál így százezres nagyságrendre becsüli a nyugdíjas dolgozók számát hazánkban.
- Miért nem gondol már most a többség a nyugdíjas évekre?
- Kinek a felelőssége ennek fontosságát hangsúlyozni és kinek a felelőssége az időskori nyugdíj biztosítása? Kizárólag az egyén felelőssége? Vagy szerepet játszhat a munkáltató is?
- Egyáltalán, kinek a felelőssége az időskori megélhetés biztosítása, mekkora szerepe lehet ebben az államnak?
-
Bosszant, sokba kerül, mégsem intézed el? Mondd el, te mit halogatsz
Friss olvasói felmérésünkben arra vagyunk kíváncsiak, mi tart vissza a váltástól/változtatástól. A kérdőív kitöltése 5 perc. Köszönjük a segítséged!
-
A digitalizáció térnyerése a csomagküldésben: már több mint 700 ezren használják a GLS alkalmazását (x)
Egyre többen intézik már Magyarországon a csomagfeladást és a csomagátvételt teljesen digitálisan. A cég szerint a felhasználók egyre nagyobb arányban választják az önkiszolgáló online megoldásokat.
-
Te kire voksolsz? Már tart a Lidl Érték.Lánc közönségszavazása! (x)
Gyermekek támogatása, esélyteremtés, közösségépítés, egészségmegőrzés vagy éppen környezetvédelem: harminc különleges civil kezdeményezés jutott be a Lidl Magyarország Érték.Lánc Programjának döntőjébe.







