Nyugdíjkatasztrófa felé száguld Magyarország: meg vannak számlálva a Nők40 kedvezmény napjai?

Annak ellenére, hogy jóval korábbra már megígérték a nyilvánosságra hozását, csak véletlenül került ki az az OECD-tanulmány, ami a magyar nyugdíjrendszer helyenként súlyos fenntarthatatlanságáról szól, valamint a szükséges reformötleteket tartalmazza. A kormány korábban ígéretet tett arra, hogy a hazai nyugdíjrendszert hamarosan alaposan megreformálják a fenntarthatóság érdekében, de az ígért nyári időpontban sem indult meg a társadalmi egyeztetés - erről nemrég a Pénzcentrum is beszámolt.

Az OECD tanulmánya arról is értekezik, hogy a kormánynak el kellene gondolkodni a Nők40-program fokozatos, vagy akár azonnali kivezetésén, és a 13. havi nyugdíj is szerintük komoly terhet ró a rendszerre. A kormánynak azonban ez jelentős érdeksérelmet jelentene, ami szavazatokban is mérhető lenne 2026-ban. Szakértőkkel beszéltük át, hogy szerintük mi lenne a legjobb megoldás a nyugdíjrendszerre, valóban ki kell-e vezetni a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét, és vajon tényleg fenntarthatatlan-e a magyar nyugdíjrendszer?

Hány nyugdíjas van?

Magyarországon jelenleg több mint kétmillió ember részesül a nyugellátás valamilyen formájában. Ez lehet "sima" öregségi nyugdíj, korkedvezményes ellátás, akár özvegyi nyugdíj, de ide sorolják az árvaellátást is. A nyugdíjasok száma viszont csaknem negyedszázada fokozatosan csökken: míg a 2000-res évben még 3,1, addig az idei évben már csak 2,4 millió ember kapta havonta a nyugellátás valamilyen formáját.

Ezen pedig még az sem segített, hogy a kormány már évekkel ezelőtt bevezette a Nők40-et, vagyis a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők számára kinyitotta azt a lehetőséget, hogy még a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjasnak mondhassák magukat. Ezzel az eséllyel pedig sokan éltek is: a szakértők és a közgazdászok nagyjából egybehangzó számításai szerint ebben az évben már közel ugyanakkor összegbe kerül mindez a költségvetésnek, mint a 2020-ban visszahozott 13. havi nyugdíj - együttesen csaknem évi ezermilliárd forintról van szó.

Süle-Szigeti Bulcsú: nincs veszélyben sem a Nők40, sem a 13. havi nyugdíj

De vajon tényleg számítani kell-e arra, hogy ezt a lehetőséget megszüntetik az OECD-jelentés után, és lesz-e még komolyabb ráncfelvarrás is? Süle-Szigeti Bulcsú, a Bamkmonitor nyugdíjszakártője nem számít erre: mint fogalmazott a kérdésünkre, a Nők40-programot a népszerűsége miatt várhatóan nem bántják.

A Nők40 kedvezmény jelentős (évi több százmilliárd forintos) pénzügyi terhet jelent a nyugdíjrendszer számára, hiszen évente közel 30 ezer új nyugdíjmegállapításhoz járul hozzá. Ugyanakkor a kormány kifejezetten azt kommunikálja, hogy nincs tervben a szigorítása, ami a Nők40 népszerűségéből fakadóan teljesen érthető. Emellett az is a véleményem, hogy a 13. havi nyugdíj sincs veszélyben, a kormány legfrissebb bejelentése szerint éppen most készülnek tartósan beépíteni a nyugdíjjogosultságok rendszerébe

- fogalmazott a nyugdíjszakértő. Süle-Szigeti Bulcsú szerint még annak ellenére is életbe léphetnek a reformok, legyenek bármilyenek is, hogy még a társadalmi egyztetésnek sem látmi semmilyen nyomát.

A kormány vállalása szerint 2025. március 31-ig életbe kell léptetni a nyugdíjrendszer reformját megvalósító jogszabályokat. Ez reális vállalás, még fél év hátravan a határidő lejártáig. A kérdés inkább az, hogy milyen típusú változtatások léphetnek majd életbe.  Mostanra a magyar nyugdíjrendszerben hatalmas egyenlőtlenségek alakultak ki, amit tovább súlyosbít a 13. havi nyugdíj intézménye. Az országspecifikus ajánlások szerint a reformnak egyaránt törekednie kell a közép- és hosszútávú fenntarthatóságra, illetve a méltányosság javítására. Ez utóbbi segíthetne abban, hogy mérséklődjenek a nyugdíjasok közti egyenlőtlenségek, és az állami nyugdíj szélesebb rétegek számára jelenthessen tisztes megélhetést biztosító jövedelemforrást

- tette még hozzá ehhez.

A Bankmonitor szakértője szerint a kormány ki fog tartani amellett, hogy nem emelik meg a nyugdíjkorhatárt - de azt sem tudni, hogy akkor pontosan hogyan kell elképzelni a nyugdíjrendszer ráncfelvarrását.

A kormány kifejezetten azt kommunikálja, hogy belátható időn belül nincs napirenden a nyugdíjkorhatár emelése. Ezzel együtt is nehéz azonban megjósolni, hogy milyen irányú módosítások várhatók, hiszen a járulékkulcsok emelése versenyképességi / foglalkoztatási nehézségekkel járna, a nyugdíjcsökkentés pedig jogilag lehetetlen. Legfeljebb a nyugdíjak reálértékének csökkenése történhet meg, de ez is ellentétes a nyugdíjemelési rendszer törekvéseivel. Alternatív megoldásként szóba jöhet a foglalkoztatás további növelése, illetve az állami nyugdíjon túli egyéb (tőkefedezeti) nyugdíjpillérek megerősítése

- zárta gondolatait Süle-Szigeti Bulcsú.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2024-ben, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül

A következő évtizedekben Magyarországon is, de az egész világon nagy kihívást jelent majd az idősek gondozása.

NYUSZET: meg kell reformálni, vagy ki kell vezetni a Nők40 rendszerét

Jelentősen máshogy látja a Nők40 helyzetét a Nyugdíjas Szervezetek Egyezető Tanácsának (NYUSZET) szakértői grémiuma. Mint Papp Katalintól, a soros elnöktől megtudtuk: egyztetni szeretnének a kormánnyal arról, hogy valóban kivezetik-e ezt a nyugdíjformát, de eddig süket fülekre találtak ezzel kapcsolatban is.

A NYUSZET szakértői szerint fenntarthatatlan a Nők40, a fokozatos kivezetés elképzelhető, ha a kormány valóban reformokat szeretne. Az OECD-jelentést a kormány tudomásunk szerint megkapta, de nem tudjuk, mi lesz a következő lépés a reformok esetében, egy szót nem mondtak róla semmit. Csináltunk korábban három tanulmányt, többek között az integrált ellátásról, nyugdíjreformról is. Ezeket elküldtük az ellenzéki pártoknak és a miniszterelnöknek is, de minden megkeresést elutasítottak. A kormánynak továbbra is az lehet az álláspontja, hogy a hazai nyugdíjrendszer 2030-ig rendben van, a szakértőink szerint viszont egyre közelebb járunk a rendszer bedőléséhez. Mint közismert, 2012-ben megszűnt a vegyes indexálás, ami azt eredményezte, hogy elszakadtak a magas és alacsony nyugdíjak egymástól, ez pedig társadalmi feszültséget okoz

- fogalmazott megkeresésünkre Papp Katalin. Azt is hozzátette, hogy a Nők40 azért is reformra szorul, mert a bevezetés óta gyakorlatilag igazságtalan rendszerré változott, de ők maguk sem hiszik, hogy a kormány ebbe érdemben bele fog nyúlni.

A Nők40 bevezetésekor nem volt általános a 65 éves korhatár, azóta viszont már ez az "alap", amikor nyugdíjba lehet menni. Ez azt eredményezte, hogy hogy sem a korhatár, sem pedig a rendelkezésre álló igénylési feltételek nincsenek összhangban, vagyis a rendszer csak az olló további nyílását biztosítja, az igazságosságot viszont nem. Azt viszont valóban nem gondoljuk, hogy a kormánynak szándékában lenne belenyúlni mindebbe, annak ellenére, hogy valóban fenntarthatatlan: mára a Nők40-re évente ugyanannyi pénzt kell a költségvetésnek biztosítania, mint a 13. havi nyugdíjra - több százmilliárd forintról van szó mindkét esetben

- fogalmazott a NYUSZET soros elnöke, Papp Katalin.

Bánják a magyarok, hogy nem kuporgattak a nyugdíjra

A nyugdíj kapcsán mindig előkerül az öngondoskodás kérdése, ez ez most sincsen másként. A Pénzcentrum ma beszámolt róla, hogy a magyar nyugdíjasok jó része bánja, hogy nem gondolt idős napjaira valamiféle öngondoskodási módszerrel - vagyis nincs tartalékja elég sokuknak.

Az NN Longevity kutatássorozata nemrég megmérte, hogy a magyar nyugdíjasok közül a döntő többség (64 százalék) élvezi a nyugdíjas éveit, ugyanakkor csak nagyjából minden második (54 százalék) nyugdíjas válaszadó érzi úgy, hogy jól tudott alkalmazkodni a nyugdíjba menetellel együttjáró változásokhoz. Ez egyértelműen összefügg az anyagi helyzetben bekövetkezett változással: a nyugdíjasok fele állította, hogy jelentősen csökkent a jövedelme, amióta nem dolgozik.

41 százalék számolt be arról, hogy komolyan aggasztja az anyagi helyzete és mindössze 27 százalék nevezte ideálisnak az általános körülményeit. Arra is kiterjedt a kutatás, hogy a nyugdíj előtt álló, 45-65 év közötti korcsoport milyen várakozásokkal néz a nyugdíj elé. Ebből kiderült: a magyarok a legpesszimistábbak a visegrádi négyek és Románia alkotta országcsoporton belül.

A kutatásban résztvevő 65 év felletti magyarok közül minden harmadik nagyon bánja, hogy nem kezdett el már jóval korábban anyagilag felkészülni a nyugdíjas évekre. Amiben tehát nagyot kell fejlődnünk, hogy ne utólag, hanem még idejében gondoljunk erre, és a pénzügyi öngondoskodás lehetőségeit megragadva, például nyugdíjbiztosítással tegyünk időskori életszínvonalunkért.

– emelte ki Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.