A nyugdíjba vonulás után országonként óriási különbség lehet abban, hogy az ellátás a korábbi fizetés mekkora részét képes pótolni.
Habár a döntő többség élvezi a nyugdíjaslétet, minden második magyar számára jelentős bevételcsökkenést hozott a nyugdíjba menetel, és 41 százalék aggódik a megélhetése miatt – derül ki egy nemzetközi kutatássorozatából, amely azt vizsgálta, hogyan érzik magukat a nyugdíjasok.
A nyugdíjas évekkel kapcsolatban vegyes érzések és várakozások vannak az emberekben: sokan tekintenek a nyugdíjba menetelre, mint egy új kezdetre, amikor a munkával töltött évek után a pihenés ideje jön el, amikor a bakancslistán szereplő dolgok megvalósítására is jut idő. De természetesen dolgozik bennünk az öregedéssel együttjáró, egészségünk vagy az anyagi helyzetünk romlása, egyszóval az életszínvonalunk csökkenése miatti aggodalom is. Ez a kettősség egyre erősebbé válhat bennünk már csak amiatt is, mert a tudománynak hála, egyre nő a születéskor várható élettartam, így jó esetben egyre több évet töltünk majd nyugdíjban. De mit gondolnak minderről azok, akik már nyugdíjba léptek: hogyan érzik magukat a nyugdíjasok? Erre a kérdésre keresi a választ az NN Longevity kutatássorozata.
Minden szempontot mérlegre téve a döntő többség (64 százalék) élvezi a nyugdíjas éveit, ugyanakkor csak nagyjából minden második (54 százalék) nyugdíjas válaszadó érzi úgy, hogy jól tudott alkalmazkodni a nyugdíjba menetellel együttjáró változásokhoz. Ez egyértelműen összefügg az anyagi helyzetben bekövetkezett változással: a nyugdíjasok fele állította, hogy jelentősen csökkent a jövedelme, amióta nem dolgozik.
41 százalék számolt be arról, hogy komolyan aggasztja az anyagi helyzete és mindössze 27 százalék nevezte ideálisnak az általános körülményeit. Arra is kiterjedt a kutatás, hogy a nyugdíj előtt álló, 45-65 év közötti korcsoport milyen várakozásokkal néz a nyugdíj elé. Ebből kiderült: a magyarok a legpesszimistábbak a visegrádi négyek és Románia alkotta országcsoporton belül.
A kutatásunkban résztvevő 65 év felletti magyarok közül minden harmadik nagyon bánja, hogy nem kezdett el már jóval korábban anyagilag felkészülni a nyugdíjas évekre
– emelte ki Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója, aki hozzátette:
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
amiben tehát nagyot kell fejlődnünk, hogy ne utólag, hanem még idejében gondoljunk erre, és a pénzügyi öngondoskodás lehetőségeit megragadva, például nyugdíjbiztosítással tegyünk időskori életszínvonalunkért.
A magyar nyugdíjasok az anyagi problémák mellett a nyugdíjaslét negatívumai között említették még – igaz, viszonylag alacsony arányban –, hogy nincsenek már „szinkronban” a fiatalabb korosztályba tartozó ismerőseikkel (19 százalék), de voltak olyanok is, akiknek hiányzott a munka miatti pörgés (19 százalék) és ugyanennyien érezték úgy, hogy időbe telt új életcélokat találniuk. A nyugdíj napos oldalán ellenben a partnerrel töltött több időt (45 százalék), a pihenést (48 százalék) és a régi tervek megvalósításának lehetőségét (46 százalék) említették a leggyakrabban.
Kiderült, mennyi a nyugdíja Nagy Ferónak: örömódát írhat, ha életbe lép a Tisza nyugdíjemelési terve
A Beatrice frontembere a hivatásszeretete mellett anyagi okok miatt is a színpadon marad, hiszen a mindössze 74 ezer forintos öregségi nyugdíjából nem tudna megélni.







