Itt a friss számítás: ennyit bukhat, aki nem várt a nyugdíjazással, jövőre már más világ lesz

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentősége van a valorizációs szorzóknak - írja a NyugdíjGuru. Milyen valorizációs szorzókra számíthatunk 2024-ben? A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani.

2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023. márciusában kiadott valorizációs szorzók révén. 2024. évi nyugdíjigénylés esetén a 2022-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell majd a 2023. év kereseti szintjéhez igazítani - írja a szakértő. A 2023-as valórizációs szórzókat 2024 márciusában adják csak ki, viszont a KSH kereseti gyorstájékoztatói alapján többé-kevésbé előre becsülhető ezek mértéke - írja a szakértő. A KSH legfrissebb (2023.szeptember 25-én közzétett) kereseti gyorstájékoztatója tükrében

a 2023. január-július hónapban mért nettó átlagkereset nominális növekedése 13,9% volt 2022. azonos időszakához képest.

A valorizációs szorzókat a 2023 teljes évre (január-december) vonatkozó nettó átlagkeresetnövekedés határozza majd meg, az erről szóló KSH gyorstájékoztató várhatóan 2024. február végén jelenik meg. Ha az éves jelentésben is keresetnövekedésről számolnak majd be, akkor 2024-ben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, és a 2023-ashoz képest is akár 13,9%-kal nagyobb mértéket érhetnek el - írja Farka András. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez (a referencia-szinthez) kell igazítani a korábbi évek kereseteit,

jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is - ezt az összefüggést azonban felülírhatja a magas inflációs környezet (egyértelműen ez volt a helyzet 2022-ben), ezért a nyugdíjigénylés optimális időzítésének mérlegelése fontosabb, mint valaha

- hívja fel a figyelmet a nyugdíjszakértő. A nyugdíjigénylés optimális időzítése nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíj, hanem a nők kedvezményes nyugdíja tekintetében is kulcskérdés, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét - magyarázta.

• A 2020-ban alkalmazott valorizációs szorzók 11,4%-kal voltak magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók.
• 2021-ben 9,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2020-ban alkalmazott szorzók.
• 2022-ben pedig 8,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2021-ben alkalmazott valorizácós szorzók.
• 2023-ban 17,5%-kal voltak magasabbak, mint a 2022-ben alkalmazott valoriozációs szorzók.
• A 2023. január-július havi kereseti adatok alapján 2024-ben akár 13,9%-kal növekedhetnek a valorizációs szorzók.

Így a 2024-ban nyugdíjat igénylőknek nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét. Még jobban járhatnak, ha esetleg idén sor kerülne egy évközi minimálbér-emelésre is, mert ez tovább növelhetné a nemzetgazdasági nettó átlagkeresetet (amelynek nominális növekedési ütemétől függ a valorizáció jövő évi mértéke) - írja a szakértő.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően - világít rá Farkas András.

Magyarországon 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 60-80 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek tehát az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, s miután az utóbbi években meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak. Ezt a méltánytalanságot részben enyhíti az inflációs nyugdíjemelési eljárás, de megszüntetni még a 13. havi nyugdíj figyelembe vételével sem képes - véli a szakértő.

A nyugdíjigénylés időzítése akár két-három évtizedre kiható súlyos anyagi következményekkel járhat, ezért az időzítést illetően az érintetteknek feltétlenül célszerű tájékozódnia az egyes opciókról és azok lehetséges hatásairól! 

EZ IS ÉRDEKELHET

Elronthatta a kormány a nyugdíjemelés számítását: ezzel nagyon rosszul járhat több millió magyar

Szakértők szerint a mostani nyugdíjszámítási módszer nem jó, azon változtatni kellene.