Virovácz Péterre való beszélgetésben nemcsak a 2025-ös év fő tanulságait vettük végig, hanem részletesen elemeztük a 2026-os kilátásokat is.
Elronthatta a kormány a nyugdíjemelés számítását: ezzel nagyon rosszul járhat több millió magyar
A kormány 18,5 százalékra becsülte erre az évre az inflációt, ezért 3,1 százalékos nyugdíjemelésről döntött novembertől - írja a Piac & Profit. Viszont a legfrissebb számítások szerint a kabinet alulbecsülte a 2023-as áremelkedések várható mértékét, így a novemberi nyugdíjemeléssel nem lesz inflációkövető az idősek járandósága, mint ahogy azt a törvény előírja. Szakértők szerint a mostani nyugdíjszámítási módszer nem jó, azon változtatni kellene.
Várhatóan 2024-ben ismét megtörténik ez a reálértékcsökkenés, hiszen a költségvetésben 2024-re tervezett 6 százalékos infláció, már most illuzórikusnak tűnik - vélik a lap által megkérdezett szakértők. Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy a kabinet olyan újabb díjemeléseket jelentett be, amelyek inflációs hatása már az idén jelentkezik. A csomagolóanyagok termékdíja, az új sztrádadíjak, az üzemanyagok jövedéki adója mind olyan elem, amelynek beárazását már az idén megkezdték az érintettek. Szerinte 19,5 százalék a reálisan várható infláció 2023-ban.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a kormány az idén ugyancsak nem jól becsült, az ő számításai szerint 19,1 százalék lesz az idei nyugdíjas áremelkedések mértéke és nem a kabinet által figyelembe vett 18,5 százalék. A szakértő felhívta a figyelmet rá, hogy ugyanez történt tavaly is: 2022-ben is alulbecsülte a kormány az inflációt és az akkori tévedését sem korrigálta a kabinet. Tavaly ugyanis 14 százalékkal növelték a nyugdíjakat, míg az idén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által februárban közölt hivatalos áremelkedés 15,2 százalék volt 2022-ben. Ez idén is megtörténhet.
Karácsony Mihály a legnagyobb problémának azt látja, hogy a megtermelt nemzeti jövedelemből az ország egyre kevesebbet költ nyugdíjakra. Ez most mindössze 7 százalék. Ausztriában ez a szám 15,8 százalék, ráadásul ott jóval magasabb a GDP. Ezzel a ráfordítással nem csoda, hogy a magyar nyugdíjak Európában az utolsók között kullognak - írja a lap.
Magyarországon az elmúlt 20 évben 20 százalékkal romlott a nyugdíjasok pozíciója az aktív keresőkhöz képest. Ez egy rossz szabályozás, amit meg kellene változtatni egy nyugdíjreform során.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








