Lehangoló hírt kaptak a magyar idősek: ennyit a tisztességes nyugdíjemelésről?

A napokban jelent meg Magyarország legújabb konvergenciaprogramja, amely összefoglalóan mutatja be a kormány legfrissebb gazdasági feltételezéseit. A dokumentumból az is kiderül, 2024-ben mekkora nyugdíjemelésre számíthatnak az idősek. A kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy idén 15 százalékos lesz az éves infláció, holott az elemzők immár inkább 20 százalékot közelítő drágulásra számítanak.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke szerint minimum 5 százalékos, visszamenőleges, évközi nyugdíjemelésre van szükség, erről tegnap lapunk is beszámolt. Az emelés mértéke az éves inflációtól függ: a kormány erre az évre 15 százalékos inflációval számolt, és ehhez is igazította a januári, kötelező emelést is, ezzel szemben az elemzők már úgy számolnak, hogy a valós infláció 18-20 százalék körül lesz az év egészét tekintve. Juhász László elnök erről április közepén levelet is írt a kormánynak, erre azonban mindeddig nem kapott választ.

Mennyi kellene pontosan?

Az öt százalék a minimum, amekkora emelésre most szükség lenne, és erre mind forrás, mind pedig más technikai feltétel is adott - ezzel magyarázta Juhász László elnök a Pénzcentrumnak, miért fordult a kormányhoz sürgető levéllel. Hozzátette, hogy az inflációt közismerten máshogyan kell számolni a nyugdíjasok esetében, mint azoknál, akik még aktívak a munkaerőpiacon.

Lehet, hogy a "normál" infláció nincs 27 százalék, de azért azt is látni kell, hogy bizony a köznapi értelemben vett áremelkedés sem csökken olyan mértékben, mint ahogy azzal a kormány számolt. A nyugdíjasoknál pedig azért kell nagyobb kulccsal számolni, mert ők nagyobb kiadásokkal számolnak, sokuknak kell például rendszeresen gyógyszert beszerezniük, több lehet a rezsikiadásuk is, és ezek a tételek mind dobnak ezen a helyzeten, vagyis más összetételű a vásárlói kosaruk is. Egyáltalán nem lenne ördögtől való az évközi, rendkívüli emelés, mert már korábban is volt rá példa. A forrásra pedig nekünk az a javaslatunk van, hogy a durván megemelkedett árak miatt befolyó nagyobb áfából lehetne erre a célra átcsoportosítani, és ez máris segíthetne a nyugdíjemelésben is

- mondta lapunknak az elnök.

Eltűnt a nyugdíjasok pénze

Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója is osztja azt a véleményt, hogy bár valóban kaptak a nyugdíjasok emelést, és ott a 13. havi nyugdíj: a brutális infláció mára mindkettőt felemésztette.

Ez papíron abból adódik, hogy az idei év elején volt egy 15%-os emelés, valamint a 13. havi nyugdíj egy egyszeri idei 8,3%-os emeléssel ér fel. Ezek együttesen jól látható módon elmaradnak a nyugdíjasokat sújtó 27%-os mértékű infláció mellett. A gyakorlatban pedig ez úgy valósul meg, hogy az árak emelkedési ütemét egyszerűen képtelen volt lekövetni még a nyugdíjak értéke, vagyis minden hónapban (ha az adott nyugdíjas nem változtatott a fogyasztói szokásain) egyszerűen korábban elfogy az időskorúak pénze, és nem tartott ki a hónap végéig, vagy nem tudtak annyit félretenni, amennyit korábban megszoktak. A nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok számára pedig a februárban kézhez kapott 13. havi nyugdíj volt az az összeg, amihez hozzá tudtak nyúlni (ha nem volt korábbról nekik megtakarításuk), ám ezt az elmúlt hónapok során a többség feltehetően a szűkös anyagi lehetőségei miatt ezt a kvázi tartalékot is felélte, felélhette

- mondta lapunknak Csiki Gergely.

Novembernél előbb kellhet a kompenzáció?

Csiki Gergely kifejtette azt is, hogy a törvény betűje szerint novemberben érkezne kompenzáció, ennek mértéke azonban sok mindentől függhet.

A törvényi előírások szerint a kormány az augusztusi inflációs adatok alapján novemberben utalhat a nyugdíjasoknak kompenzációt, ennek a mértékét azonban maga dönti el, de sokszor az időzítésben is eltér ettől az időponttól (lásd a tavaly nyári utalást). Ha azt feltételezzük, hogy a kormány ilyenkor a tapasztalatok szerint abból indul ki, hogy mekkora lehet az egész évben az átlagos infláció, és elfogadjuk a Magyar Nemzeti Bank közgazdászainak, valamint más elemzőknek az előrejelzéseit, akkor akár 19-20%-os inflációt is feltételezhetünk idén. Ez alapján pedig a januárban megvalósult 15%-os emelés és a 19-20%-os inflációs ütem közötti különbségből adódhat egy 4-5%-os pótlólagos egyszeri nyugdíjkompenzáció az év folyamán.

Csiki Gergely szerint azonban ettől még nem köszönt be a békesség: ezt is lehet, hogy kevésnek találhatják a szépkorúak, és talán nem is minden alap nélkül.

A hónapról hónapra nehezen megélő nyugdíjasok nyilván ezt is kevésnek találhatják, jogosan, és azt is felróhatják, hogy ezzel hónapokon át gyakorlatilag hitelezik az államot és ők javítják a bajban lévő költségvetés helyzetét. Azt viszont látni kell, hogy minden 1 százalékpontos nyugdíjemelés ma már 55 milliárd forintos plusz kiadást jelent az államnak, amelynek költségvetése jelenleg nincs jó helyzetben, ezért nagyon fognia kell a gyeplőt

- tette hozzá az elemző.

Minden az infláción múlik, de ebben sincs egyetértés

A Portfolio lapigazgatója rámutatott arra is, hogy azt még így is nagyon nehéz megmondani, hogy annak érdekében, hogy mindenki a lehető legjobban járjon, mégis mekkora emelésre lenne szükség.

Nehéz a kérdés egzakt megválaszolása, mert ez nyilván az egyes nyugdíjasok egyéni jövedelmi helyzetétől függ. A legszegényebb időskorúak vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen az egységes nyugdíjemelés az ő esetükben összegben kis tételt jelent. Ezért beszél sok szakértő a differenciált nyugdíjemelésről, amely tekintettel van szociális szempontokra is, vagy a jövőre várható nyugdíjprémium összegét (ami 25-30 milliárd forint között lehet) a leginkább rászorulók között osztanák meg. Ha a törvényi keretekből indulunk ki, akkor érdemes a jövőre várható infláció mértékéből kiindulni. A jegybank márciusban 3-5%-ot jelzett előre, az elemzők 5,3%-ot mondanak, míg a kormány hivatalosan 6%-ot vár. Ezért a jövő évi emelés mértékét a kormány várhatóan 6% körül fogja meghatározni és a nyugdíjasok csak reménykedhetnek abban, hogy mindeközben a vártnál gyorsabb legyen az infláció csökkenése jövőre

- mondta lapunknak adott válaszában Csiki Gergely.