Mutatjuk: itt élnek a legszegényebb magyar nyugdíjasok

Miért ennyi?

- válaszolta megkeresésünkre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF).

Kinek jár a legkisebb nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegére azok jogosultak, akik legalább 20 év szolgálati időt szereztek, de az általános szabályok szerint a kiszámított nyugdíjuk nem éri el az összeghatárt.

Ezért akár az is előfordulhat, hogy egy-egy nyugdíjas még a 28 500 forintnál is kevesebbet kap. Például, aki 20 évnél kevesebb, de legalább 15 és szolgálati idővel rendelkezik, akkor nála a megállapított résznyugdíj estében nem kell alkalmazni a nyugdíj-minimum szabályt. Vagyis, ha valaki 15 év szolgálati idővel 27 ezer forintos nyugdíjra jogosult, akkor ő ennyit fog kapni, nem emelkedik a nyugdíja a nyugdíjminimum összegére.

Továbbá az is feltétel, hogy a korábbi jövedelmek alapján meghatározott átlagkereset elérje a nyugdíjminimum összegét. Amennyiben ezt nem éri el, akkor az érintettek az átlagkereset összegével megegyező nyugdíjat kapnak.

Ez a minimális összeg pedig akár magasabb is lehet. Ugyanis, ha valakinek 2014-ben állapították a 28 500 forintos öregségi nyugdíjat, akkor ő az időközben végrehajtott nyugdíjemeléseknek köszönhetően ma már 29 480 forint nyugdíjat kap.

Hányan kapnak ma ilyen minimális összeget?

A fent említett szabályokat figyelembe véve jelenleg hazánkban a csaknem 2 millió nyugdíjasból

A nyugdíjbiztosító főigazgatóság emellett még 1486 hasonló összegű nyugdíjat folyósít külföldre. Ugyanis azoknak is elmaradhat a nyugdíja a minimum összegtől, akik más országban is szereztek nyugdíjjogosultságot.

Budapesten vannak a legtöbben, összesen 368-an, akik minimális összegű nyugdíjat kapnak. De sokan élnek Pest megyében is rendkívül alacsony nyugdíjjal. A legszegényebb nyugdíjasok közül még kiemelkedően sokan vannak Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. És viszonylag kevesen, összesen 33-an élnek Nógrád megyében azok a nyugdíjasok, akiknek 25-30 ezer forint közötti összegből kell megélnie.

Mire megy el a pénz?

Az átlagos aktív fogyasztói kosárral összevetve a nyugdíjasoknak havi bevételük nagyobb arányát kell élelmiszerekre, lakhatásra és egészségügyre fordítani, kiadásaik között pedig minden más háztartásánál magasabb a rezsi aránya. A KSH adatai szerint,

Emellett a nyugdíjasok jellemzően kevesebbet költenek ruházkodásra és tartós fogyasztási cikkekre. Azaz elsősorban elsődleges szükségleteik kielégítésére elég csak a nyugdíjuk.