Nem hagyják tovább nőni a falugondnoki, tanyagondnoki hálózatot

Több mint 2600 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona, az egészségpénztárak tagsága pedig 32 ezer fővel bővült fél év alatt.

A személyes megtakarítások és befektetések ma már a nyugdíjjövedelem jelentős várható forrását jelentik.

Az európai nyugdíjrendszerek eltérései miatt a pontos nemzetközi összehasonlítás nehézkes, de a környező országok gyakorlata ad némi támpontot a hazai helyzet értékeléséhez.

A legfontosabb változás a nyugdíjminimumot érinti, amelynek összege hosszú ideje változatlan volt.

A terv megvalósítását várhatóan a jövő héten hagyják jóvá a parlamentben.

Szükség lenne a munkavállalók automatikus beléptetésére, a munkáltatói befizetések ösztönzésére is, hogy a nyugdíjpénztárak szerepe erősödjön.

A pénztárak egyetértenek abban, hogy minél előbb el kell kezdeni a takarékoskodást, mert a végső eredmény szempontjából a legfontosabb tényező az idő.

Sokan nem tudják, de a GYES, a GYET, az anyasági támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a legtöbb szociális jövedelemhatár már nem a nyugdíjminimumhoz kötődik.

2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelnék a nyugdíjminimumot, sávosan növelnék az alacsony nyugdíjakat.

A nyugdíjasok leginkább a külföldi utazásról, a belföldi nyaralásról, a kulturális programokról és az éttermi vagy kávézói látogatásokról mondanak le anyagi okokból.

2010-ben az akkori Orbán-kormány tudatos figyelemeltereléssel, a szakmai figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva döntött a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról.

Egy jól működő rendszerben a munkáltató vállalhatná a megtakarítás ösztönzését, az állam pedig ehhez kedvezményeket biztosíthatna. Nem is kizárólag adó-visszatérítés formájában.