2020. április 3. péntek Buda, Richárd

Előkerült a magyar színészlegenda végrendelete: övé lesz a mesés vagyon?


Úgy látszik, hogy előkerült Paudits Béla 20 éve letétbe helyezett végrendelete, amiben állítólag egyetlen szót sem ejt lányáról, és mindent arra a férfire hagy, akivel 30 évig élt együtt. A már megtartott hagyatéki tárgyalás értelmében azonban a lányt megilleti a köteles rész, amit a férfi ki is fizetne, azonban a színészlegenda lánya perre ment, hiszen igényt tartana az örökségre. Az ilyen és ehhez hasonló esetek viszont többnyire elkerülhetőek jogszerű és tudatos végrendelkezéssel, mutatjuk, mit jelent ez.

Korábban a Pénzcentrumon beszámoltunk arról, hogy javában dúl a harc Paudits Béla, Jászai Mari-díjas magyar színművész 36 négyzetméteres budai lakásáért. A színészlegenda örökségére ugyanis Paudits lánya, illetve a művész egykori gondozója és társa is igényt tart. A még 2019-ben történt hagyatéki eljárás döntése értelmében az értékbecslés után az érték fele a lányt illetné meg, mint köteles rész, de Puadits lánya perre ment az egész örökségért. Csakhogy most úgy látszik fordult a kocka az ügyben.

Borzasztó ez a jogi hercehurca és szeretném, ha már vége lenne, de erre sajnos nem sok esélyt látok, mivel még a hagyatéki tárgyalás sem tudott lezárulni a per miatt

- mondta el Pudits társa, János a Ripostnak. Aki arról is tájékoztatta a lapot, hogy időközben előkerült a színész végrendelete, 

amit 20 éve helyezett közjegyzői letétbe, és amelyben állítólag egyetlen szót sem ejt a lányáról.

A férfi azt is elmondta, hogy ő hajlandó lenne a köteles részt is kifizetni a lánynak, de ez egyelőre az éppen zajló pereskedés miatt lehetetlen.

Így véhgrendelkezz!

Noha a fenti eset speciálisnak tűnik, gyakorta fordulnak elő, legalábbis jogi értelemben, igencsak hasonlók Magyarországon. Ráadásul kevesen és helytelenül végrendelkeznek a magyarok — állapította meg egy, a lakosság végrendelettel kapcsolatos tudását és szokásait vizsgáló, több mint 500 fő részvételével, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készített online felmérés.

A kutatásból kiderült, hogy számos tévhit és félreértés övezi a végrendelkezést. Az egyik leggyakoribb téves elképzelés a szóbeli végrendelethez kapcsolódik:

a magyarok kétharmada szerint a szóban tett ígéret egyenértékű az írásba foglalt végakarattal.

A Polgári Törvénykönyv szerint azonban szóban végrendelkezni csak speciális esetekben lehetséges, ha az illető az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Így általában nem tekinthető érvényes végakaratnak a családi összejöveteleken elhangzott szóbeli ígéret.

Sok a bizonytalanság az írásbeli végrendelkezéssel kapcsolatban is. Annak ellenére, hogy egyre többször készíti szakértő a végrendeletet, a közjegyzők tapasztalata szerint továbbra is rengeteg az otthon készített, fiók mélyén lapuló végrendelet, melyek között sok a hibás dokumentum. Pedig az írásbeli végrendelkezésre vonatkozó szabályok betartása fontos feltétele annak, hogy a végrendeletet érvényesnek fogadják el a hagyatéki eljárás során vagy a bíróságon. A legjellemzőbb félreértés a sajátkezűleg készített végrendeletre vonatkozik: a válaszadók kétharmada nem tudta, hogy egy aláírt, elejétől a végéig saját kezűleg írt végakarat nem igényli tanúk jelenlétét és aláírását, ám amennyiben géppel készítik, minden oldalát alá kell írnia a tanúknak és a végrendelkezőnek egyaránt.

A közjegyzők szerepével kapcsolatosan is sok a félreértés. A megkérdezettek több mint 60 százaléka elegendőnek gondolja közjegyzőnél letétbe helyezni végrendeletét, holott ez önmagában még nem garancia arra, hogy tartalmilag is érvényes. A MOKK elnöke, dr. Tóth Ádám szerint a házilag készített végrendeletekkel nem csak az a probléma, hogy nagyrészt soha, vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását követően kerülnek elő, hanem az is, hogy igen magas köztük az érvénytelen dokumentumok száma. A fővárosban 100-ból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen, alakilag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb. Hozzátette:

A közjegyzőnél készített végintézkedés garanciát jelent a végrendelet formai és tartalmi érvényességére, valamint arra, hogy az biztosan elő is kerül a hagyatéki eljárás során. A végintézkedés ugyanis bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY), amelyet a közjegyzők minden esetben ellenőriznek a hagyatéki eljárás során.

A kutatás arra is rámutat, hogy nem csak a végrendelkezés formai és tartalmi szabályai terén vannak hiányosságok: a magyarok 60 százaléka nem tudja, hogy az öröklésből való kizárás nem egyenlő a kitagadással. Érvényes kizárás esetén a törvényes örökösök meghatározott körét megilleti a kötelesrész (az a minimum rész, amely az örökösöknek a törvény szerint jár), míg a kitagadott felet nem - ám a kitagadásnak törvényben rögzített, szigorú feltételei vannak.

Nem meglepő a sok bizonytalanság, ha figyelembe vesszük, hogy a kutatásban résztvevők mintegy 90 százalékának nincs végrendelete, bár a végrendelkezési hajlandóságot tekintve kijelenthető, hogy egyre tudatosabbak a magyarok. A kérdőívet kitöltők harmada úgy nyilatkozott, hogy a jövőben tervez végintézkedést tenni, a megkérdezettek 80 százaléka pedig szakértői segítséget is igénybe venne végrendelete elkészítéséhez.

(Címlapkép - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Auchan

04.02-04.08
Országos

Praktiker

04.02-04.12
Országos

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

  Ajánlatunk