Magyarok tömegei menekítenék most aranyba a pénzüket: vigyázni kell, óriási hibát követhetnek el

Az utóbbi időszakban az átlagember szinte naponta élhette át azt az élményt, hogy már megint kevesebbet ér a pénze, mint a legutóbbi bevásárláskor. Pedig sok magyar már eleve bizalmatlan a bankokkal, pénzügyi szolgáltatókkal szemben, és előszeretettel tartja a párnacihában a vagyonát – most viszont sokan azzal szembesültek, hogy bizony nincs szükség egy „őket átverő bankra” ahhoz, hogy a megtakarításuk elveszítse az értékét.

A helyzet egyik logikus(nak tűnő) megoldása, hogy a vagyonunkat egy még a készpénznél is ősibb értékmegőrző eszközbe, nevezetesen aranyba fektessük. Hiszen az aranyat a legtöbb kultúra legkésőbb az ókor óta igen értékesnek tartotta annak ritkasága, szépsége és könnyű megmunkálhatósága okán. Márpedig, ha valami évezredek óta őrzi az értékét, akkor nem tűnik földtől elrugaszkodott gondolatnak a feltételezés, hogy ez nem lesz máshogy a jövőben sem.

Ennek ellenére mégsem biztos, hogy a legjobb döntést hozzuk, ha aranyra költjük a spórolt pénzünket.

Mitől függ az arany árfolyama?

Bár a fentiekben főleg értékmegőrzésről beszéltünk, ugyanakkor ha már befektetjük a pénzünket, akkor azt igyekszünk úgy megtenni, hogy a megvásárolt eszköz annak eladásakor még többet is érjen, mint amikor megvettük. Magyarán, hogy keressünk is rajta, ne pusztán az értékét őrizze meg. De képes erre az arany?

Nos, nem feltétlenül. Bár az biztos, hogy az aranyat a múltban is és most is jellemzően értékesnek tartották, ez még korántsem jelenti azt, hogy mindig ugyanannyit ért volna, vagy esetleg folyamatosan emelkedett volna az értéke. Ha megnézzük, hogyan alakult az arany árfolyama az utóbbi évtizedekben, akkor azt láthatjuk, hogy bár összességében emelkedett, időközben az akár jelentős esések sem voltak példa nélküliek.

Az elsődleges árbefolyásoló tényező lehet a kereslet-kínálat. De ezen kívül az emberek kormányba, gazdasági vezetésébe vetett bizalmának mértéke, a politikai hangulat és krízishelyzet bekövetkezése is hatással lehet az arany árfolyamára. Éppen ezért megfigyelhető, hogy válsághelyzetekben megemelkedhet az arany ára, mert az emberek bíznak az arany értékállóságában

- árulta el az arany árfolyamával kapcsolatos kérdésünkre Paku Dénes és Besenyei Krisztián, a VIG Befektetési Alapkezelő szakértői.

A gazdasági stabilitás és az infláció is meghatározó tényező lehet. Gazdasági bizonytalanság esetén az arany iránti kereslet gyakran nő, mivel a befektetők biztonságos menedéket keresnek. Az infláció pedig hajlamos emelni az arany árát, mivel az emberek értékmegőrzőként használják. Geopolitikai események, például háborúk vagy politikai instabilitás, valamint piaci események, mint a kereskedelmi feszültségek, jelentős hatással lehetnek az arany árára. Ilyen időszakokban az arany gyakran biztonságos menedékként szolgál. Az arany árfolyamát tehát a világgazdaság és a pénzpiaci események egyaránt formálják. A befektetőknek figyelemmel kell kísérniük ezeket a tényezőket, hogy jól informált döntéseket hozzanak a világpiaci árfolyamozgásokat illetően

- folytatta Paku Dénes és Besenyei Krisztián.

Tehát válságos időkben – mint amilyennek a mostani is tekinthető -, valóban az a jellemző, hogy emelkedik az arany ára, hiszen arra hagyományosan menekülő eszközként tekintenek. De mi a helyzet akkor, ha nem csak a válságos időket vesszük számításba?

Az arany világpiaci árát leginkább az EUR-USD árfolyam befolyásolja - ha a dollár gyengül, az arany emelkedik. A magas állampapírkamatok is negatívan hatnak az aranyra. Ugyanakkor az inflációnak ellenáll, a magas infláció elvileg az arany árfolyamának emelkedését okozza.

- ezt már Bence Balázs, a Portfolio Trader kereskedési vezetője és szakoktatója árulta el.

Tehát az igaz, hogy az infláció ellen alapvetően védelmet nyújt a nemesfém, ugyanakkor kedvező gazdasági környezetben nem nyújtja azokat az előnyöket sem, melyeket más befektetési eszközök igen (például kamat, hozam, osztalék), sőt, ilyenkor még jellemzően csökken is az árfolyama, hiszen a viharfelhők elvonultával a befektetők is visszatérnek a talán kockázatosabb, ugyanakkor jövedelmezőbb termékekhez. Ha megnézzük, hogy a különböző befektetési eszközök (részvények, hosszú és rövid lejáratú kötvények, USD) hogyan teljesítettek a múltban, akkor bizony azt kell mondjuk, hogy nem az arany volt a legjövedelmezőbb befektetés.

Az aranybefektetés legfontosabb előnye, hogy a kormányok nem tudják elinflálni. Minden évben csak bizonyos mennyiséget bányásznak, ebből lehet ékszereket, illetve érméket gyártani. Ezzel szemben az aranybefektetés hátránya, hogy nem jár utána kamatjövedelem, tárolni kell, és ennek költségei vannak. Ha pénzre akarjuk átváltani az aranybefektetésünket akkor ki vagyunk szolgáltatva váltónak, ezért azt mondhatjuk, hogy az arany nem annyira likvid eszköz. Az ár ingadozása is kihívás lehet. A piaci változások, infláció és más gazdasági tényezők hatására az arany ára jelentős ingadozásokat mutathat

- foglalta össze Paku Dénes és Besenyei Krisztián.

De akkor kik veszik mégis az aranyat?

Már a fentiekből is látható volt, hogy az arany sokszor ellentétes utat jár be a többi eszközhöz képest, amit úgy is mondhatunk, hogy a nemesfém korrelációja alacsony a többi értékpapír árfolyamával. Magyarán, az arany árfolyama éppen akkor emelkedik, amikor például a részvények többsége veszít az értékéből. Mindez pedig a már említett menekülő termék státuszából fakad.

Emiatt általában azt szokás mondani, hogy egy kiegyensúlyozott portfoliónak része lehet az arany is, ám azt nem érdemes túlsúlyozni, továbbá túl nagy elvárásokat sem szabad támasztani az aranybefektetésünkkel szemben. Ha úgy döntünk, hogy a portfoliónkban némi aranyat is tartunk, tartsuk észben, hogy az eszköz elsődleges célja az egyéb eszközök (pl. értékpapírok) esetleges értékvesztésének ellensúlyozása, miközben könnyen lehet, hogy hosszú éveken át nem fog érdemben emelkedni az arany árfolyama.

Ugyanakkor még ezzel sem feltétlen ért mindenki egyet:

Én személy szerint soha nem fektetnék aranyba. Az árfolyama ingadozik, mint minden tőzsdei terméknek, tradelésre, árfolyamhullám-lovaglásra ugyanúgy alkalmas, mint minden más termék. Hosszú távra azért rossz, mert az arany az csak van, szépen ragyog, de nem termel cash flow-t, míg a bérbeadási célú ingatlan, vagy akár a tőzsdei befektetés az osztalék által igen.

- fejtette ki ezzel kapcsolatos gondolatait Bence Balázs, aki inkább az aranybefektetés negatívumait tartja hangsúlyosabbnak.

Az aranyvásárlás legnagyobb veszélye, hogy középszerűnél nem jobb befektetésben ülünk, ami hosszú távon a múltban jelentősen alulteljesített például a részvénypiaccal szemben

– tette hozzá.

Bence Balázs egyébként még az aranybefektetésen belül is különösen rossz megoldásnak tartja a fizikai arany megvásárlását:

A legolcsóbb módja az aranybefektetésnek, ha aranybányász cég részvényeket (például Barrick Gold) vagy fizikai arany ETF-et veszel. Kifejezetten a fizikai arany vásárlása a világvégétváróknak ajánlott, akik [úgy gondolják, hogy] a civilizáció összeomlása után két héttel tovább élnek, ha a kis aranylapocskájukkal kaját vehetnek. A  fizikai aranyat tárolni, bevizsgálni kell, sok költsége van, ezért a vételi-eladási oldal között nagy a spread

- mondta el Bence Balázs, aki még azt is hozzátette, hogy ő maga soha sehol nem venne fizikai aranyat, és ezt soha senkinek nem is javasolná.

Ha nem sikerült lebeszélnünk, erre azért figyelj

Ha a fentiek ellenére mégis úgy gondolnád, hogy kifejezetten fizikai aranyban tudnád biztonságban a pénzed, akkor nem árt, ha a következő dolgokkal tisztában vagy.

Egyik legnagyobb kockázat az aranyvásárlásnál az, hogy a piac tele van hamisítványokkal és túlárazott termékekkel. Az arany hamisítása, beleértve a hamis aranyrudakat és érméket, egy valós probléma, és a tapasztalatlan befektetők könnyen beeshetnek az ilyen csalások áldozatául. Online vagy személyes tranzakcióknál mindig fennáll a kockázat, hogy nem megbízható eladókkal kerülhetünk kapcsolatba. Az internetes csalók gyakran kifinomult módszereket alkalmaznak, például hamis weboldalakat vagy nem létező aranytermékeket kínálnak. A tapasztalatlan befektetőknek különös óvatossággal kell eljárniuk. Mindig vásároljon megbízható forrásokból. Ismert és elismert aranykereskedők vagy pénzintézetek által biztosított termékeket válasszon

- mondta el Paku Dénes és Besenyei Krisztián, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy az előzetes tájékozódás is nagyon fontos:

Alaposan tájékozódjon az aranypiacról, és ismerje meg az aktuális árakat és trendeket. Így könnyebben felismerheti az árakban és feltételekben bekövetkező szokatlan változásokat. Ha fizikai aranyat vásárol, kérjen tanúsítványokat vagy hitelesítéseket, amelyek igazolják az arany tisztaságát és eredetiségét. Olvassa el más vásárlók értékeléseit és tapasztalatait az adott eladóról vagy platformról, ahol aranyat kíván vásárolni. Soha ne siesse el a döntést. Gondolja át alaposan, és kérjen szakértői tanácsot, ha szükséges. Az aranyvásárlásnak lehetnek kockázatai, de az óvatossággal és alapos kutatással ezek minimalizálhatók. Az okos döntések és a megbízható források kiválasztása segíthet abban, hogy az aranyvásárlás egy biztonságos és értékes befektetés legyen. Az aranyvásárlás során az eladótól való megbízhatóság kiemelten fontos. Amikor az arany ára hirtelen sokat emelkedik, a csalások száma is vele együtt nőhet. Számos ismert és tiszteletteljes aranykereskedő van a piacon, amelyek hosszú évek óta szolgálják a vásárlókat. Megbízható aranykereskedő segíthet a biztonságos és tisztességes tranzakciók elérésében.

De akkor miért vesz a jegybank aranyat?

A fentiek fényében talán furcsának hat, hogy a különböző nemzeti jegybankok – köztük a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) – összesen több ezer tonnányi aranyat tartalékolnak mind a mai napig. Mindez még furcsábbnak tűnhet, ha azt is hozzátesszük, hogy a világ országaiban ma már nincsen aranyfedezet, tehát a nemzeti valuták aranyra való átválthatósága már a múlté. De akkor minek a jegybankoknak arany?

Nos, például amikor az MNB néhány évvel ezelőtt jelentős mértékű aranyvásárlásba kezdett, akkor a döntését éppen azzal indokolta, amiről fentebb már szóltunk – az arany egy kiváló menedékeszköz amely értékmegőrző funkcióval bír.

Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az MNB egyik fő feladata a forint stabilitásának a fenntartása, így más szempontok alapján hozza meg döntéseit, mint a megtakarításait megóvni és fialtatni szándékozó átlagember. Ugyanakkor ennek ellenére a jegybankról is elmondható, hogy a tartalékainak csak egy kisebbik részét őrzi aranyban, míg azok nagyobbik részét értékpapírok és devizában tartott készpénz és betétek teszik ki - tehát az MNB is kiegyensúlyozott portfolióra törekszik.

Korábban a CashTag, a Pénzcentrum videóblogja is foglalkozott már az aranyba való befektetéssel, így ha jobban is foglalkoztat a téma, akkor ide kattintva megnézheted a videót.