Rengeteg magyar él tévhitben az öröklés kapcsán: nem a végrendelet az egyetlen megoldás

Nem a végrendelkezés az egyetlen mód, hogy gondoskodjunk róla, hogy halálunk után bizonyos személyekhez kerüljön a vagyonunk. Bár egyre emelkedik azok száma, akik a végrendelkezés mellett döntenek, Magyarországon még mindig ritka, hogy valaki végrendeletet készítsen. Ráadásul ha a végrendelet nem hivatalos, esetleg a megírása után hozott szabályoknak már nem felel meg, nem tér ki mindenre, akkor támadható. Rengeteg esetben az örökösök megtámadják a végrendeletet, így végül hiába írták meg a papírt az ügyvéddel előre, a végakarat mégsem teljesül.

Vannak olyan esetek azonban, amikor az elhunyt vagyonának egy részét valamilyen megtakarítási formában tartotta egy pénzintézetnél. Ezek a megtakarítások nem képezik a hagyaték részét, ugyanakkor adó- és illetékmentes módon szállhatnak át a korábban megjelölt haláleseti kedvezményezettre. Ilyen megtakarítási forma többek között az élet- vagy balesetbiztosítás; a takarékbetét; vagy az önsegélyező, egészség- vagy nyugdíjpénztárak szerződései.

Gyakran, amikor valaki ilyen szerződést köt, nem is számít rá, hogy meg kell jelölnie valakit - legtöbb esetben egy közeli hozzátartozóját - haláleseti kedvezményezettként, beír valakit és meg is feledkezik erről. Évekkel később pedig az ilyen megtakarításokban tartott vagyon a hagyatéki eljárástól függetlenül arra az egy személyre száll majd, akit a szerződés megkötésekor, akár átgondolatlanul megjelölt. Természetesen van lehetőség módosítani a haláleseti kedvezményezett személyét, a legtöbb ügyfélnek azonban ez eszébe sem jut.

Az is megtörténhet, hogy olyan személyt jelöltek meg haláleseti kedvezményezetként egy ilyen szerződésen, aki időközben elhunyt. Ezt mindenképpen be kell jelenteni a pénzintézet felé és megadni egy új kedvezményezettet. Amennyiben a szerződő is elhunyna és a haláleseti kedvezményezett sem él már, akkor meglehetősen bonyolult lesz, mire az örökösök hozzá tudnak férni a pénzhez. 

Aki rendelkezik megtakarítási szerződéssel, annak érdemes meggyőződnie arról, hogy valóban olyan személyt jelölt-e meg kedvezményezettként, akinek halála után szánná a vagyonának ezt a részét. 

Ugyanakkor, ha kifejezetten szeretne valaki egy összeget egy bizonyos családtagjára hagyni, de nem bízik a végrendelkezésben, akkor úgy is megteheti, hogy ilyen megtakarítást indít, és ezt a személyt jelöli meg haláleseti kedvezményezettként. Mivel ez a megtakarítás nem fogja a hagyaték részét képezni, automatikusan a megjelölt személyre száll majd, végrendelettől és öröklési szabályoktól függetlenül.

Felmérést készít a Pénzcentrum!

Gyakran okoz gondot a bankszámlán maradó pénz

Amikor valaki elhalálozik, sokszor gondot okoz a családnak hozzáférni az elhunyt családjának hozzáférni a bankszámlán tartott pénzhez. Gyakran még az élettárs, házastárs sem fér hozzá az egyébként közösen használt számlához, így saját fizetéséhez, vagy nyugdíjához sem, mert nem ő volt a szerződő, a számla pedig a szerződő halálával zárolásra kerül. A zárolást követően a szerződéshez tartozó kártyákkal sem lehet fizetni.

Akár házastárs, vagy más rokon férna hozzá a számlához, kézenfekvő lenne a temetési költségeket például ebből az összegből fedezzni ahelyett, hogy azt a családnál kell összekalapolni a pénzt, ami gyakran vezet feszültségekhez. A temetés manapság már olyan jelentős kiadás, hogy nem biztos, hogy hirtelen lesz honnan előteremteni rá a pénzt. Viszont a bankszámlához hozzáférni több hónapos procedúra is lehet. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ennek kapcsán korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy 

Sokszor kellemetlen meglepetést okoz az örökösöknek, hogy a bankszámla-tulajdonos haláláról való tudomásszerzést követően a számlavezető bank zárolja a számláját, amihez haláleseti kedvezményezett hiányában a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig, azaz a hagyatéki eljárás befejezéséig nem férhetnek hozzá. Az elhunyt bankszámláján lévő egyenleg ugyanis főszabály szerint ugyanúgy a hagyatékát képezi, mint bármelyik másik vagyontárgya, ezért a bankkártyáról (és a társkártyáról) az örökhagyó halála után, közjegyző által meghozott és jogerős hagyatékátadó végzés nélkül jogszerűen már nem lehet felvenni pénzt. A bankszámla-tulajdonos halála után a számla használatára feljogosító esetleges meghatalmazás is megszűnik, és a társkártya sem lesz használható. A bankszámlával csak az rendelkezhet minden esetben a tulajdonosa halálát követően a hagyaték átadására tekintet nélkül, aki haláleseti kedvezményezettként volt megjelölve. 

A MOKK szerint a haláleseti kedvezményezett megjelölésének egyik legfontosabb előnye, hogy az egyenleggel való szabad rendelkezéshez a kedvezményezettnek nem kell megvárnia a hagyatéki eljárás végét, mert a számlán lévő összeg nem esik öröklés alá, az nem örökölhető, tehát nem képezi az elhunyt hagyatékát, hanem a pénzintézet a számlán lévő összeget ki tudja fizetni a kedvezményezettnek már a hagyaték átadását megelőzően. Takarékbetétre, bankszámlára haláleseti kedvezményezettet nevezni nem végintézkedés, hanem az örökhagyó által adott megbízás a pénzügyi intézménynek, hogy a követelését az örökhagyó halála bekövetkezése esetén az általa megjelölt kedvezményezettnek fizesse ki - fejtették ki.