Ide menekíti a pénzét rengeteg magyar: tudhatnak valamit?

Évek óta bizonytalanság uralja a globális gazdaságot: a járványok és háborúk következtében a nemzetközi piacok instabillá váltak, az ellátási láncokon belül pedig jelentős zavarok keletkeztek. A jegybankok 2021 óta küzdenek az inflációval, ami a COVID-19 járvány idején kezdett el vészesen emelkedni. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint az átlagos globális infláció 8,7% volt 2022-ben, ami több mint két százalékponttal haladta meg a világgazdasági válság alatt, 2008-ban mért 6,4%-os szintet. 2023-ra ugyan ezek a számok valamelyest mérséklődtek, ennek ellenére több elemző is úgy véli, hogy a globális gazdaság kilátásai továbbra is kedvezőtlenek a geopolitikai konfliktusok miatt.

Káosz és bizonytalanság idején az emberek rendszerint olyan megbízható eszközök után néznek, amelyekbe fektetve a vagyonuk képes őrizni az értékét a növekvő kockázatok ellenére is. Az ilyen pénzügyi eszközöket és befektetési célpontokat hívják rendszerint „menedékeszközöknek”. Tipikusan ilyennek számít az arany és az államkötvény. Ezekről azt tartják, hogy megőrzik az értéküket olyan időszakokban is, amikor a fiat valuták és a tőke fokozott kockázatoknak vannak kitéve.

Az elmúlt években a kriptovaluták, és különösképpen a Bitcoin, ilyen menedékeszközöknek mutatkoztak, amelyek a tradicionális befektetések alternatíváit kínálták. A Bitcoin egy decentralizált hálózaton belül érhető el, ezért a kormányok nem tudnak hozzáférni – ez különösen vonzó szempont gazdasági bizonytalanságok idején. Annak ellenére, hogy a Bitcoin történetében is fordultak elő nagy ingadozások és látványos árkorrekciók, összeségében a Bitcoin árfolyama folyamatosan felfelé ívelt, így hosszútávon képes volt megőrizni a befektetések értékét, kivédve a hagyományos piacok volatilitását és az inflációt. Ezért is szoktak a Bitcoinra „digitális aranyként” is hivatkozni. 2023. január és október között a Bitcoin ára hozzávetőleg 108%-kal emelkedett, ami az aranyénál és az állampapírokénál jóval magasabb hozamot jelent.

A globális gazdaság jelenleg a fiat valutákon alapul, amelyek értékállóságáért egyre inkább a kormányok és a jegybankok felelnek, és egyre kevésbé az aranytartalékok vagy az egyéb áruk. Ebben a pénzügyi rendszerben a jegybankok a gazdasági bizonytalanságokat és az inflációt monetáris politikával mérsékelhetik, így például megemelhetik az alapkamatot vagy a jegybanki tartalékok szintjét. A pénz mennyiségét is növelhetik a gazdaság stimulálása érdekében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lebukott a kripto milliárdos: akár 110 év börtönt is kaphat

Bűnösnek találta minden vádpontban Sam Bankman-Friedet az esküdtszék csütörtökön New Yorkban.

Ezek az eszközök segíthetnek alkalmazkodni a változó körülményekhez, ugyanakkor – amennyiben elégtelennek bizonyulnak – akár súlyosbíthatják is a gazdasági nehézségeket. Mindez a központi döntéshozatali mechanizmusból következik. Épp ez a sérülékenység az oka annak, hogy sokan nem bíznak a pénzügyi rendszerben, és alternatívákat keresnek. És itt jönnek a képbe a kriptovaluták, amelyek algoritmusokon alapulnak, és egy decentralizált rendszer részei.

A kriptovaluták dinamikáját nem emberi döntések, hanem algoritmusok határozzák meg. Szándékosan tervezték őket úgy, hogy másként viselkedjenek, mint a hagyományos instrumentumok, hogy ne függjenek a hagyományos pénzügyi rendszertől. A Binance, a világ legnagyobb kriptotőzsdéje szerint emiatt jelentek meg nagy számban kriptovaluták az utóbbi években, hiszen a maguk módján a hagyományos pénzügyi rendszer mechanizmusait utánozzák, ám igyekeznek annak hibáit kiküszöbölni. Ugyanúgy jellemző rájuk az infláció és a defláció egymásra hatása, habár esetükben ezen jelenségek az érmekínálat változásaira utalnak, nem pedig árváltozásra.

A kriptovaluták mennyiségét változatos módokon növelik a kriptopiacon, de leggyakrabban bányászással és stakeléssel (kriptovaluták zárolásával). Az infláció a hálózat biztonságát és a felhasználói részvételt fokozza, és az elvesztett érmék pótlására szolgál. Amennyiben egy érméből több van jelen, mint amennyire kereslet mutatkozik, az érme értéke csökkeni kezd – hasonlóan ahhoz, ahogy a fiat valutáké is csökken ilyen helyzetben. Az égetés és a felezés viszont csökkenti az elérhető érmék számát. Ez értéknövekedéshez vezethet, amennyiben a kereslet változatlan marad vagy emelkedik, így azok, aki hosszútávú befektetésként tekintettek egy ilyen érmére, haszonra tehetnek szert.

A Bitcoin árfolyamát a deflációs és az inflációs mechanizmusok egyaránt befolyásolják. A BTC összmennyiségét azonban 21 millió egységben maximalizálták. Becslések szerint 2140 körül jön el az az idő, amikorra az összes Bitcoint kibányásszák – ezt követően nem lehet új Bitcoin egységet létrehozni, így hosszútávon mindenképpen hiány lesz Bitcoinból, ami deflációs folyamatot fog előidézni.

A Bitcoin azon tulajdonsága, hogy csak korlátozott számban áll rendelkezésre, éles kontrasztban áll a fiat valutákkal, amelyek mennyisége gyakorlatilag korlátlan. Figyelembe véve, hogy a Bitcoin a hagyományos pénzügyi piacokat érő megrázkódtatásoktól is védett, a BTC-re joggal tekinthetünk „menedékeszközként” még inflációs időszakban is.

Ennek ellenére igaz, hogy a Bitcoin hosszútávú értékállóságát nem tekinthetjük még adottnak. Az, hogy a múltban erős teljesítményt mutatott, nem ad okot arra, hogy ezt a trendet egy-az-egyben kivetítsük a jövőbe. A kritikusok gyakran emlékeztetnek a teljes kripto-ökoszisztéma kockázataira, ideértve a szabályozási környezet bizonytalanságait és a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat.

A kriptovaluta-piac ingadozásai nagy hozamokat és rövidtávon akár nagy veszteségeket is eredményezhetnek. Ezek azonban a digitális pénzügyi eszközök gyermekbetegségeinek tekinthetők, hiszen maga az ökoszisztéma is csak most van kialakulóban. A kriptovaluták egyre általánosabb elfogadottságával, az egyértelmű és átlátható szabályok megszületésével ezek az aggodalmak enyhülhetnek. Azt a tényt, hogy a Bitcoinnak minden lehetősége megvan arra, hogy hosszútávon „menedékeszköz” legyen, nehezen lehetne vitatni.  

A Binance Research legfrissebb kriptopiaci körképe szerint 53%-os piaci részesedésével a Bitcoin továbbra is uralja a kriptovaluták piacát. Az Egyesült Államokban nemrégen hagyták jóvá előzetesen egy azonnali BTC ETF (tőzsdei befektetési alap) létesítését, amely új lendületet adott a kereskedésnek. Októberben történt idén a második legnagyobb tőkebeáramlás a kriptopiacra, amelynek eredményeként a piaci kapitalizáció 19%-kal emelkedett. A kedvező hírek miatt jelenleg derülátó hangulat uralkodik a piacokon.