Invázió! Döbbenetes tőkemozgások a kamatadó árnyékában

átcsoportosítás) becslésünk szerint elérhette, de akár meg is haladhatta a 700-800 milliárd forintot.

Sólyom László július 17-én írta alá a tőkejövedelmeket terhelő 20%-os kamat- és árfolyamnyereségadóról szóló törvényt. A javaslat már korábban is sok vitát váltott ki, és utólag azt mondhatjuk: alapvető hatással bírt a tőkepiacok működésére. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a befektetési alapok tőkéjének robbanásszerű növekedése a törvény elfogadása óta eltelt rövid időszakban.

Mint ismeretes a törvény szeptember 1-én lépett hatályba, és a befektetési jegyeken szerzett nyereséget a korábbi 0% helyett 20%-os kamatadó terheli majd. A törvény egyetlen (átmeneti) kibúvót tett lehetővé a befektetési alapok vásárlóinak: a szeptember 1-e előtt vásárolt befektetési jegyekre még nem kell 20%-os kamatadót fizetniük. Fontos megemlíteni, hogy az elszámolás alapja a vételi megbízás kiadásának napja, így ez a lehetőség augusztus 31-ig állt nyitva a befektetők előtt.

Rekord forgalom: több mint 373 milliárd forintos nettó értékesítés

A szabályozás változásának következtében soha nem látott mértékű tőkebeáramlást regisztrálhattak a befektetési alapok: augusztusban számításaink szerint mintegy 373.2 milliárd forint érkezett a nyilvános befektetési alapokba.

A tőkebeáramlás meghatározó része, kb. 323.5 milliárd forint a nyíltvégű alapokba történt. Ha ezt összevetjük a korábbi hónapok forgalmával, jól látszik a nagyságrendi különbség, az augusztusi érték kb. 6.5-szerese az idei, februári csúcsnak.

Végsőkig kiváró befektetők

A befeketetés jegyek vásárlása egyenlőtlenül oszlott el a hónapban. Megfigyelhető, hogy a befektetők szinte az utolsó pillanatig kivártak a kamatadó "kivédését" célzó befektetésekkel, és az alapok forgalma a hónap utolsó napjaiban ugrott meg erőteljesen. A hónap utolsó hetében tapasztalható felfokozott vásárlási kedv eredményezte tehát a befektetési alapok kiemelkedő augusztusi forgalmának jelentős részét.

Népszerűek voltak az ingatlanalapok

Az alapok kategóriánkénti bontásából kiderül, hogy augusztusban a legnépszerűbbek az ingatlan, és a pénzpiaci alapok voltak, ugyanakkor a részvényalapok relatíve kisebb, de pozitív nettó értékesítést könyvelhettek el.

A kötvényalapok az alapokat általánosságban övező érdeklődés ellenére is jelentős tőkekiáramlást mutatnak. Ez elsősorban az OTP Optima Nyíltvégű Értékpapír Alapnál tapasztalható jelentős tőkekivonásnak tudható be, amiben azonban feltehetően egyéb, a kamatadó témakörétől eltérő egyedi hatás játszik közre.

Nem a befektetési alapok voltak ugyanakkor az egyedüli haszonélvezői a kamatadó hatályba lépését megelőző tőkemozgásoknak. Becsléseink szerint a különböző jelzáloglevelek kb. 100 milliárd forintot meghaladó tőkét vonzhattak az elmúlt egy hónapban, emellett a direkt hosszabb lejáratú lakossági állampapír vásárlás is megélénkülhetett.

A fent szerepeltett adatok ugyanakkor csak a hazai alapokra vonatkoznak. Mindez kiegészül a külföldi befektetési alapokba történt direkt befektetésekkel. Habár pontos becslést adni ezekre a megfelelő adatok hiányában nehéz, biztosan jelentős részt képviselnek az elmúlt időszak hosszú távú megtakarításaiban. Ennek oka, hogy sok befektető a forint gyengélkedését látva igyekezhetett a további gyengülés ellen deviza alapú befektetési formák alkalmazásával védekezni.

A friss adatok hiányában ugyancsak nehezen becsülhető, de feltehetően jelentős volt az egyre népszerűbb unit-linked biztosítási termékek forgalma is augusztusban (ezen befektetési formák népszerűsége az adózási szabályok változásától függetlenül is egyre növekszik).

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy az árfolyamnyereség- és kamatadó hatályba lépését megelőző hónapban a hosszú távú megtakarításokba áramlott illetve átcsoportosított tőke a direkt részvénybefektetésekkel együtt becslésünk szerint nagyságrendileg akár 700-800 milliárd forintot is elérhette illetve meghaladhatta.