Döbbenetes veszteség éri a magyar gazdaságot: szép csendben üldözik el a legértékesebb munkaerőt

A negyvenöt év feletti magyar álláskeresők elsöprő többsége szembesül életkori diszkriminációval, miközben a vállalatok nincsenek felkészülve a tapasztalt munkaerő tudásának megőrzésére és a generációváltásra - többek között ezt is megállapította az első Magyar Senior Index. Ennek eredményei rávilágítanak arra, hogy a szenior munkavállalók mellőzése már nem csupán egyéni probléma, hanem a magyar gazdaság versenyképességét fenyegető stratégiai kihívás. A The Seniors szakértői által készített kutatás több mint kilencszáz, többségében felsőfokú végzettségű, tapasztalt szakember, vezető és humánerőforrás-szakértő bevonásával térképezte fel az érintettek helyzetét.

A hazai munkaképes korú népesség egyetlen év alatt 69 ezer fővel csökkent, és a prognózisok szerint ez a fogyatkozás a jövőben akár az egymillió főt is elérheti. Ennek ellenére a 45 év feletti szakemberek továbbra sem kapnak kellő figyelmet a munkaerőpiacon.

A felmérésből kiderült, hogy a cégek jelentős része eltékozolja a felhalmozott szaktudást. Bár a vezetők túlnyomó többsége elismeri, hogy a kulcsemberek egyidejű távozása súlyos üzleti károkat okozna, a vállalatok alig ötödénél dokumentálják megfelelően a meglévő tudást, és a válaszadók nagy része szerint a tudásátadást szolgáló rendszerek is hiányoznak.

Tovább rontja a helyzetet a szereplők közötti hatalmas szakadék, ugyanis míg a foglalkoztatott szeniorok több mint hatvan százaléka rendszerszintű problémának látja a kirekesztést, addig a vezetőknek alig negyede, a HR-szakembereknek pedig elhanyagolható töredéke ismeri fel ezt a saját szervezetén belül. A kutatók szerint ez a különbség nem feltétlenül rosszindulatból fakad, sokkal inkább a látásmód és a szakmai eszköztárak korlátaiból ered.

A vizsgálat megcáfolt egy elterjedt tévhitet is a technológiai felkészültséggel kapcsolatban. A 45 év feletti munkavállalók többsége egyáltalán nem tart a mesterséges intelligenciától, sőt, több mint felük magabiztos felhasználónak vallja magát. A mulasztás sokkal inkább a munkáltatók oldalán jelentkezik, akik a válaszadók közel háromnegyede szerint semmilyen konkrét lépést nem tettek a tapasztalt kollégák digitális átállásának támogatásáért.

Csillag-Csatlós Csilla, a The Seniors alapítója szerint a szeniorok helyzete mára túlnőtt a klasszikus HR-kereteken. Úgy véli, egy új kategória született a munka világában, a szenior tehetség-folytonosság koncepciója, amely egyaránt szól az egyéni karrierekről, a tudásmegőrzésről és az utódlásról. Azok a cégek, amelyek ezt időben felismerik és felkarolják, akár évtizedes versenyelőnyre is szert tehetnek.

A szakértők egybehangzó véleménye alapján a jövő munkaerőpiacának egyik legfontosabb feladata a meghosszabbodó aktív életszakaszok tudatos kezelése lesz, amihez elengedhetetlen egy stabil, a karrierátmenetet és a tudásmegőrzést is segítő infrastruktúra kiépítése.