Áll a bál a földeken: kiakadtak a mezőgazdasági cégek az alkalmi munka új szabályain

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) február 1-jétől módosította az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) feltételeit, ami jelentős változásokat hozott az idénymunka, alkalmi munka és filmes statiszták foglalkoztatása terén. Az intézkedések fő célja az adóelkerülés visszaszorítása és az államháztartási bevételek növelése, miközben igyekeznek megőrizni a munkaerőpiaci rugalmasságot bizonyos ágazatokban.

A változások egyik fő eleme, hogy július 1-jétől a munkavállalókra vonatkozó éves munkanapok száma lesz korlátozva, nem pedig a munkáltatókra. Ez azt jelenti, hogy egy munkavállaló évente maximum 120 napot (mezőgazdaságban és turizmusban), illetve 90 napot (más ágazatokban) dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, függetlenül attól, hogy hány munkáltatónál vállal munkát.

A közterhek is emelkedtek: a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkában napi 2 200 forintra, az alkalmi munka esetén 4 400 forintra, míg a filmipari statiszták esetében maradt 8 700 forint. A nyugdíjellátás számítási alapja is módosult, ami további terhet jelent a munkáltatók számára.

Az intézkedések azonban nem arattak osztatlan sikert. A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Apáti Ferenc szerint a szigorítások veszélyeztethetik az ágazat munkaerő-ellátását. Az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor elismerte, hogy a szabályok nem kőbe vésettek, és a tapasztalatok függvényében elképzelhető további finomhangolás, különösen a mezőgazdasági szektor esetében.

Az új szabályozás hátterében az áll, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők száma már megközelítette a 320 ezret, és a kormány úgy ítélte meg, hogy ez már nem csak a szezonális munkák egyszerűsítéséről szól, hanem összetettebb adóelkerülési gyakorlatról. A cél az, hogy az efós munkavállalók visszatérjenek a hagyományos munkaerőpiacra, ami az állam számára nagyobb adóbevételt jelentene.

Az intézkedések társadalmi hatásai is jelentősek lehetnek. Az alkalmi munkából eddig nem lehetett tartásdíjat vagy bankhiteltartozást levonni, így sokan szándékosan választották ezt a foglalkoztatási formát kötelezettségeik elkerülése érdekében. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a változások ne szorítsanak ki senkit a munkaerőpiacról, különösen azokat, akiknek nehézséget okozhat a hagyományos foglalkoztatási formákba való beilleszkedés.

Az NGM becslései szerint a mezőgazdaságban 4509-en, a turisztikában 302-en, míg egyéb ágazatokban 39 831-en lépték túl tavaly a most bevezetett kereteket. Ha sikerülne elérni, hogy ez a mintegy 40 ezer ember évente 300 ezer forinttal több adót fizessen, az akár 12 milliárd forint többletbevételt is jelenthetne az államkasszának.

Összességében az új szabályozás várhatóan növeli az alkalmi munkából származó adóbevételeket, de kulcsfontosságú lesz a további finomhangolás annak érdekében, hogy ne szoruljon ki senki a munkaerőpiacról, és megmaradjon a rugalmasság azokon a területeken, ahol valóban szükség van az idény- és alkalmi munkára.