Így bukja el a legtöbb magyar a jövő évi béremelését: erre csak kevesen figyelnek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest – ezen belül az élelmiszerárak (7,1%-kal), a szeszes italok, dohányáruk (10,6%-kal) és a szolgáltatások (12,6%-kal) ára emelkedett a leginkább. Ezzel összhangban van a Publicus Intézet felmérés eredménye is, amely szerint a hazai foglalkoztatottak 57 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben romlott az anyagi helyzete.

A mostani inflációs környezetben és a feszes munkaerőpiacon – ahol magas a foglalkoztatás, mégis sok a betöltetlen álláshely – a munkavállalók hamarabb váltanak munkahelyet a nagyobb fizetés reményében. Nem véletlenül fektetnek a munkaadók egyre nagyobb hangsúlyt a munkaerő megtartására, a fluktuáció csökkentésére, valamint – jellemzően a diákok, gyakornokok foglalkoztatásával – az utánpótlás-nevelésre is 

– hangsúlyozza Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. cégvezetője. Majd hozzáteszi:

ma már ádáz harc folyik a tehetségekért, amelynek szerves részét képezi a munkáltatói márkaépítés – azon belül is a különböző közösségi programok, CSR tevékenységek –, de egy adott ponton ez már nem elég.

Első lépés: a bérstatisztikák felmérése

A munkavállalóknak fontos szem előtt tartani, hogy az éves béremelés nem mindig garantált, ha csak nem szerepel a szerződésükben. Mivel pedig a fogyasztói árak drágulása mindenkit – a munkáltatókat is – érintő probléma, nem érdemes erre hivatkozva fizetésemelést kérni, sokkal inkább a teljesítményt kell fókuszba helyezni. Bor Katalin szerint a bértervezés első lépcsőfoka a fizetés versenyképességének felmérése, melyhez az egyik legkézenfekvőbb adatforrást a KSH statisztikái adják.

A legfrissebb számítások szerint a 2023 január és szeptember közötti időszakban a teljes munkaidőben foglalkoztattak bruttó átlagkeresete 557 900 Ft volt, a kedvezmények figyelembevételével pedig a nettó átlagkereset 384 900 Ft-ra nőtt.

Az éves bértervezésnél azonban érdemes inkább a bruttó mediánbért alapul venni: ez 450 000 Ft volt (14,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál), a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 311 100 Ft-ra emelkedett (13,9%-kal múlta felül az előző év azonos időszakát). A reálkereset tehát 1,7%-kal nőtt a fogyasztói árak 12,2%-os növekedése mellett – ez adhat egy kiindulási pontot a bértervezés első fázisában

 – teszi hozzá a cégvezető.

Egyre nagyobb az érdeklődés az álláspiaci bérfelmérések iránt

Az országos, összesített adatok mellett legalább olyan lényeges, hogy a munkavállaló tisztában legyen a munkakörére jellemző átlagbérrel. „Nem csak a foglalkoztatóknak, de az álláskeresőknek is segítségül szolgálhatnak a KSH tavalyi statisztikáiból összeállított adattáblánk, amelyben a gépészmérnöktől, a HR adminisztrátoron át, egészen az újságíró, rádióműsor-szerkesztőig számos pozícióra szűrve találhatunk béradatot, legyen szó szellemi vagy fizikai munkakörről” – egészíti ki Bor Katalin.  HR szakértő elmondása szerint az elmúlt időszakban a bérfelmérések iránt is jelentősen nőtt az érdeklődés.

A Humán Centrumnál rendszeresen vizsgáljuk a munkaerő-piaci adatokat földrajzi hely, iparág és cégméret szerint. Közel 2000 béradatot is tartalmazó álláshirdetést néztünk át, melyekből eddig nagyrészt a munkaadók tájékozódtak, hogy felmérjék, versenytársaik milyen kínálattal vonzzák be a szakembereket. Az utóbbi időben azonban egyre többen szeretnének informálódni a munkavállalói oldalról is, ami szintén utalhat a bérigények növekedésére

– emeli ki a szakértő. Hozzáteszi: azt is figyelembe kell venni, hogy a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett idén decemberben: azaz a minimálbér 266 800 forintra, a garantált bérminimum 326 000 forintra nőtt. A minimálbér előrehozott változása számos munkaadót késztethet arra, hogy két lépcsőben változtassa a jövedelmeket: ugyan a törvény értelmében a minimálbérhez már decemberben hozzá kell igazítani a fizetéseket, de nagy valószínűséggel további bérrendezésre is szükség lehet, amit második lépésben 2024 elején is megtehetnek a foglalkoztatók.

Fókuszban az utánpótlás-nevelés

A szakemberhiány, a fluktuáció következtében növekvő bérigények és a helyenkénti leépítések miatt egyre több vállalatnak a rugalmasan „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák jelentenek megoldást létszámigényeik biztosítására. Ilyenek például a szövetkezeti foglalkoztatás különböző fajtái: a diák- vagy nyugdíjas munkák.

A Mind-Diák Szövetkezet  a diákok már az álláshirdetés megnyitása előtt tájékozódhatnak az adott munkakörben kínált órabérről. A bértranszparencia a diákmunkaszektorban azért is fontos, mert a pályakezdők, gyakornokok sokkal magabiztosabban jelentkeznek, ha minden feltétellel tisztában vannak az interjúfolyamat előtt

– teszi hozzá Bor Katalin. Az így működtetett gyakornoki programok viszont nem összetévesztendők a fizetetlen szakmai gyakorlatokkal: a középiskolásoknak, illetve az érettségit igénylő diákmunkát végző hallgatóknak is ki kell fizetni a minimálbért (br. 1534 Ft/óra) és a garantált bérminimumot (br. 1874 Ft/óra). Ezen felül „be kell árazni” az elvárt kompetenciákat is, legyen az egy speciális nyelvtudás vagy programismeret. A szakértő szerint a gyakornoki programokra hosszú távú befektetésként tekintenek a munkaadók az utánpótlás-nevelésben, miközben egy iskolaszövetkezet bevonásával mentesülnek a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól is.