Felfedték az igazságot: ilyen előnyök járnak a 100 ezernyi hazai vendégmunkásnak

Hamarosan 100 ezer fő fölé nőhet a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma, most 95 ezer körül jár a számuk - erről a Portfolio írt a napokban, és lapunk is beszámolt róla. 2023 szeptemberében 95,5 ezer fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók létszáma, 13 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában - írja a KSH adatai alapján a Portfolio. A növekedés a harmadik országbeliek körében jelentkezett. Tehát az elmúlt időszakban - a munkaerőközvetítők jelzésével összhangban - havi átlagban valóban 1000 fővel gyarapszik a külföldi munkavállalók létszáma Magyarországon.

Míg 2020-ban még csak 60-70 ezer külföldi dolgozó volt Magyarországon, addig tavaly már 80 ezer feletti számokat láthattunk. A legfrissebb adatok alapján pedig tovább nőtt a létszámuk, és ha a trend folytatódik, akkor hamarosan 100 ezren lesznek. A hazai munkaerőközvetítő cégek szerint a magyarországi dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet még elegendő ideális esetben, miközben a tervek szerint akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet.

Azt egy korábbi cikkünkben mér alaposan körbejártuk, hogy a vendégmunkások jellemzően a feldolgozóiparban és a szolgáltatás-segítő szektorokban dolgoznak, és rohamosan nő azok száma, akik a Fülöp-szigetekről érkeznek dolgozni. Felmerül azonban az a kérdés, hogy a magyar munkavállalókat egyébként megillető segítség, kedvezmény ugyanúgy megilleti-e a külföldről érkezőket? Mennyire jellemző, hogy belépnek a szakszervezetekbe, ami vitás esetben segíthet nekik akkor is, ha harmadik országból jönnek dolgozni? Erről kérdeztük a szakértőket.

Már vannak szakszervezeti tagok

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke lapunk kérdésére azt mondta: nem egyedülálló jelenség, hogy a harmadik országból érkező melósok belépnek a szakszervezetbe, de otthonról sok rossz tapasztalatot hoznak.

Azt nem mondanánk, hogy olyan nagyon könnyű a harmadik országból érkező vendégmunkásokat, például a Fülöp-szigetekről érkező munkásokat rávenni a szakszervezeti tagságra. Ennek viszont jellemzően az az oka, hogy saját hazájukban annyira rossz tapasztalataik vannak a szakszervezeti működéssel, hogy ezeket a félelmeket magukkal hozzák, és nem annyira gondolkodnak szakszervezeti tagságban. Az ukrán és szerb vendégmunkások viszont jellemzően tagjai a szakszervezeteknek, ez már az érkezésük óta így volt. Szerencsére már a harmadik országból érkező munkavállalók esetében is megtörni látszik a jég: több olyan autóipari beszállító is van, akivel mi együtt dolgozunk, akik néhány, például épp a már említett fülöp-szigeteki munkavállalót a szakszervezetikben tudhatnak tagként

- mondta a Pénzcentrumnak a LIGA Szakszervezetek elnöke. Azt is elárulta, hogy természetesen a szakszervezeti tagság a harmadik országból érkező munkavállalókra is számos kedvezményt és főleg: segítséget jelentene.

A szakszervezeti tagság nélkül is járnak azok az előnyök a harmadik országból ide érkező munkavállalókat, amelyek mind a magyar, mind pedig az ukrán vagy szerb munkavállalókat egyaránt megilletik: benne kell, hogy legyenek a bérfejlesztésben, részesülniük kell a kedvezményekben. Emellett természetesen az igény még a harmadik országból érkező dolgozóknál is megvan annak tekintetében, hogy a munkaadóval szemben, adott esetben vitás eseteket a szakszervezet is segítsen eldönteni, és ebben nagyon sokat segíthet nekik, ha valóban taggá válnak a szakszervezetben. De látni kell azt is, hogy a passzivitásból nagyon nehéz kivenni őket: jellemzően munkával szeretnék tölteni azt az időt, amíg itt vannak, elvégre ezért jöttek

- fogalmazott Mészáros Melinda.

Nehéz a kommunikáció

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-Kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke úgy gondolja: ha nem is teljesen kizárt, de azért nem is túlzottan életszerű, hogy a harmadik országból érkezők tömegével legyenek szakszervezeti tagok.

Azt kell megérteni, hogy ezek a harmadik országból jövő munkavállalók azt a pénzt, amit keresnek, jellemzően hazaadják, és minden fillért meg akarnak tartani. Ebbe pedig sokszor az sem fér bele, hogy a szakszervezeti tagdíjat fizessék. Emellett kommunikációs nehézségek is szerepet játszanak, sok helyen a nyelvi és kulturális különbségek képeznek olyan szakadékot, ami kizárja, hogy a szakszervezetek kommunikáljanak ezekkel a munkavállalókkal. Nem kizárt, természetesen, hogy belépjenek a harmadik országból érkező munkavállalók a szakszervezetekbe, de azt felesleges várni, hogy ez túl sok esetben történjen meg. És még egy dolog, amit itt érdemes megemlíteni: a szakszervezet hiába ígér olyasmit, hogy életük végéig gondoskodnak a dolgozókról, a törvény a vendégmunkásoknak legfeljebb - az új jogszabály-tervezet szerint - 2+1 éves itt tartózkodást, itt dolgozást engedélyez, ami pedig újabb kizáró oka a szakszervezeti tagságnak

- fogalmazott a szakértő.