7+1 ijesztő ábrán a magyar bérvalóság: ezért nem ér ma fabatkát sem a fizetésed

Nógrád megye után Budapesten emelkedtek a legkevésbé a nettó átlagkeresetek Magyarországon az idei első negyedévben 2022 azonos időszakához viszonyítva (a közmunkásokat is beleszámítva) - derült ki a KSH adataiból. A statisztikai hivatal szerint 2023. I. negyedévében mind a nettó, mind a bruttó átlagbérek országosan 11,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Ezzel szemben Nógrádban átlagosan 7,1 százalékot emelkedtek a nettó átlagbérek, Budapesten pedig 7,6 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Emellett Szabolcs-Szatmár-Beregben, Tolnában és Csongrád-Csanádban is 10 százalék alatt volt a nettó keresetek emelkedése.

A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopronban nőttek a fizetések, 20,4 százalékkal, Ezt követi jócskán lemaradva Pest megye 16,4-gyel, és Komárom-Esztergom 15,2-vel. 8 megyében ugyanakkor legfeljebb 2,5 százalékkal haladta meg a béremelkedés az országos átlagot.

Mindez még akár jól is hangozhat, ám az infláció márciusban, az első negyedév végén 25,2 százalékos volt, azaz összességében még legnagyobb emelkedést produkáló megyékben dolgozóknak is jócskán csökkent a fizetésük reálértéke. Sőt, mint emlékezetes, az infláció az év első negyedében minden egyes hónapban 25 százalék feletti értéken volt Magyarországon.

Adalék a bérmatekhoz, hogy egyébként (már-már szokás szerint) Budapesten voltak a legmagasabbak a nettó átlagkeresetek az országban az első negyedévben, az érték több mint 444 ezer forint volt. Úgyhogy a fővárosi fizetések amúgy is magasabb bázisról indulnak, így ezek esetében az év/éves emelkedés bár százalékban kevésnek tűnhet, de forintban kb. 33 ezret jelent.

Persze, ez annyira nem vigasztalja a budapestieket, hiszen összességében nem követték le a fizetéseik az inflációt, de még az országos átlagos emelkedést sem. Az alábbi ábrán a megyei átlagos nettóbéradatokat visszafejtve kiszámoltuk, hogy forintra mennyivel nőttek a fizetések átlagosan az egyes hazai megyékben. Ebben az összesítésben Budapest már nem az utolsó előtti, hanem a 12. a sorban.

Ezalatt a béremelési százalékos toplista végén, a főváros közelében elhelyezkedő megyék közül Nógrádban kevesebb mint 20 ezer forinttal emelkedtek a nettó átlagfizetések, és Szabolcsban is épphogy valamivel több mint 22 ezerrel. A listát Győr-Moson-Sopron vezeti, ahol több mint 81 ezer forinttal emelkedtek a nettó átlagkeresetek.

Ők kapták meg legalább az inflációkövető emelést

Megnéztük a KSH több száz adatot tartalmazó táblázatában, hogy pontosan melyik megyében, melyik nemzetgazdasági ágban dolgoznak azok a magyarok, akiknek nem csökkent a reálbére az első negyedévben: azaz legalább 25,2 százalékkal emelkedett a bérük, nem ette meg az egész keresetnövekedést ahogy van az infláció.

Hát, a kép nem valami fényes. A több mint 400 sort számláló táblázatban mindösszesen 29 ilyet találtunk.

Az adatok alább táblázatba szedve is böngészhetők, a statisztika szerint a legnagyobb mértékben azoknak nőtt az átlagfizetése (77,4 százalékkal), akik a "bányászat-kőfejtés" ágban dolgoznak Hajdú-Bihar megyében, ezen belül a szellemi dolgozók fizetése 122,1 százalékkal növekedett - ez az adat minden bizonnyal összefüggésben van a megyében zajló óriási ipari beruházásoktól.

A bérnövekedési lista második helyén a Békés megyei, "villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás" ágazatban tevékenykedők álltak az első negyedévben, akiknek a nettója átlagosan 56,1 százalékkal növekedett 2022. első negyedévéhez képest. A dobogó harmadik fokára a Pest megyei, a bányászat, kőfejtésben alkalmazottak állnak, 42,4 százalékos béremelkedéssel.

Épphogy infláció feletti emelést kaptak a Heves megyei, "adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység" ágazatban dolgozók (25,6%), a Győr-Moson-Soproni "mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat" ágazatban dolgozók és a Bács-Kiskun megyei "információ, kommunikáció" ágazat alkalmazottai (26, illetve 26,1 %-os emelkedés).

Ezeknek a magyar dolgozóknak csökkent a nettó fizetése

Arra is kíváncsiak voltunk, kik azok a magyar dolgozók, akiknek a legkisebb mértékben emelkedett a nettó fizetése 2022 első negyedévéhez képest. A több mint 400 soros adatbázisban összesen 66 olyan megyei ágat találtunk, ahol a 11,1 százalékos átlagnál kisebb mértékben nőttek az átlagos nettó bérek 2023. I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest.

És mint kiderült, a "közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás" nevű nemzatgazdasági ágban dolgozók esetében a csökkenés gyakorlatilag minden megyében megfigyelhető volt, ráadásul nem kis mértékben.

A top 3-ban is ők vannak, Bács-Kiskunban és Zalában összességében több mint 30 százalékkal csökkent ezeknek a dolgozóknak a nettó átlagbére, de Nógrádban is 29,6 százalékos a fizetéscsökkenés.

A statisztikán ugyanakkor nagyban torzít, hogy többek között a rendvédelmi dolgozók tavaly év elején magas jutalmat kaptak, ez megjelent az országos reálkereseti statisztikákban is - lásd a cikk későbbi részében. Mindezt lapunk kérdésére Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke is megerősítette. Viszont, mint a szakszervezeti vezető hozzátette, ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne hatalmas baj a hazai közszférában, amely több mint 600 ezer embert foglalkoztat.

Például az önkormányzati köztisztviselők esetében az illetményalap még mindig a 15 évvel ezelőtti, 38 650 forint, itt csak minimálbér és garantált bérminimum szintrehozása történt meg, ahogy például a kulturális ágazatban is, ezekben az esetekben nem volt mód emelésre. Az adóerőképességnek a lehetőségeit próbálták a helyi önkormányzatok mozgósítani, és próbálták a köztisztviselők keresetét növelni, de a legkülönbözőbb lehetőségek miatt a más-más mértékű emelések történtek meg, de sajnos ezek sem tudtak lépést tartani az infláció emelkedésével

- magyarázta Boros Péterné, aki szerint jó esetben 15 százalékos béremelés valósulhatott meg a magyar közszférában (de az is csak bizonyos ágazatokban), miközben az infláció bizonyos hónapokban 25 százalék feletti volt, úgyhogy reálértelemben a közfoglalkoztatottak fizetése jellemzően csökkent az utóbbi egy évben.

Számításaink szerint ahhoz, hogy az önkormányzati köztisztviselők esetében a rájuk vonatkozó illetménytábla hatályban tudjon maradni, a diplomások számára is, már 167 ezer forintos illetményalapra lett volna szükség. Ezzel szemben ahol már százezer fölé ment az illetményalap - ami nagyon kevés helyen tudott megvalósulni -, az már jónak tekinthető, de ez messze nem tartott lépést az inflációval és a végképp nem az élelmiszerár-emelkedés ütemével

- fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki emlékeztetett, ők 2022-re 20 százalékos, a teljes közszférára vonatkozó béremelést követeltek a kormányzattól, de ez szinte elenyésző munkahelyen valósult meg. 2023-ra 25 százalékos emelést próbáltak elérni, de ez sem következett be.

Ahol az illetménytáblához képest nem tudott megvalósulni emelés, az a szociális ágazati pótléknak az emelése nem igazodott ehhez, ott is kizárólag a minimálbér és garantált bérminimum emelését valósította meg a kormány. Tehát összegezve azt tudom mondani, hogy a diplomás munkakörök esetében rendkívül nagy a lemaradás, és valamennyi területen tapasztalunk egy rendkívül nagy reálkereset csökkenést. Például a kormánytisztviselők esetében - talán a mi követelésünk hatására is - 15 százalékkal megemelték a bértömeget, viszont csak 10-et garantáltak ebből. Amiből egy 10-15 százalékos reálbércsökkenés következik minimum. Úgyhogy szerintem a KSH említett adatai is alátámasztják a követeléseink jogosságát

- értékelte Boros Péterné.

Nem csak a közszféra van bajban

Az első nem közigazgatási ágazat a bércsökkenési rangsorban a Békés megyei "bányászat, kőfejtés", ami a 10. helyen áll, és 27,4 százalékos csökkenést mutatott. De csökkentek a fizetések a Hajdú-Bihari "villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás" ágban is, 12,4 százalékkal, valamint néhol felbukkan a listán a "pénzügyi, biztosítási tevékenység" és a "szakmai, tudományos, műszaki tevékenység" is.

A legalább nem csökkenő, de átlag alatti, azaz a 2022. I. negyedévhez viszonyítva 100 feletti, de 111,1 alatti indexet mutató ágazagtok között felbukkan az oktatás és a "művélszet, szórakozás, szabadidő" is, valamint a humánegészségügyi, szociális ellátás.

9 hónapja zuhannak a reálbérek Magyarországon

A KSH legfrissebb, májusi béradatai szerint Magyarországon a reálkeresetek 3 százalékkal csökkentek, azaz ennyivel ért kevesebbet abban a hónapban a fizetésünk, mint egy évvel korábban. Ugye, a reálbér azt jelenti, hogy egy havi munkabérből mennyi terméket tudunk megvenni a boltokban, szolgáltatást tudunk igénybevenni, úgyhogy az érték a béremelkedések mellett nagyban függ a fogyasztói áraktól is.

Márpedig 2023-ban mindeddig 20 százalék feletti volt az infláció minden egyes hónapban (az első negyedévben ugye, 25 százaléknál is magasabb. A legfrissebb adatok egyébként pont ma érkeznek a KSH-tól, de meglepő lenne egy drasztikus bezuhanás. Visszatérve a hazai reálkeresetekre:

az adatok szerint tavaly szeptember óta idén májusig bezárólag minden egyes hónapban kevesebbet ért a havi fizetés itthon, mint egy évvel korábban.

Februárban egy drasztikus, 19 százalék feletti zuhanás is volt, de ez többek között a már említett jutalommal magyarázható, amit 2022 elején kaptak mások mellett a rendvédelmi dolgozók. A KSH szerint ha ezt a tényezőt kivesszük a képletből, akkor "csak" 8 százalékos mínuszban lettek volna a reálbérek abban a hónapban. Persze, az összképen ez sem sokat javít.

Mikor érhet többet a fizetésünk a boltban?

És mik a kilátások az év hátralévő részére? Ha és amennyiben a bérdinamika változatlan marad Magyarországon (havonta 15-18 százalékkal nőnek a fizetések az előző év azonos hónapjához képest), és az infláció az év végére valóban mérséklődik, akkor talán 2023 utolsó hónapjaiban már többet érhet az átlagfizetés is a boltok kasszáinál.

Persze, ez többismeretlenes egyenlet, hiszen ha a forint árfolyama például tartósan elszáll az euróval szemben, vagy a megugró üzemanyagárak szép lassan áttételeződnek a hazai gazdaságba - például drágábban jut el az áru a boltokba -, akkor az még jócskán bekavarhat a képbe. De ez már egy másik cikk témája.