Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.
![An elderly woman holds an open black empty coin purse in her hands on the lap, the concept of poverty, finance, retirement](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2022/07/1657294733-U9JJnW0qu_lg.jpg)
Mi lesz a magyarok fizetésével? Súlyos bajban van több százezer dolgozó, nincs még vége a gondoknak
Jelentősen többet keresnek már a versenyszféra dolgozói, mint a közigazgatásban robotolók - ez derült ki a KSH ma közzétett, a tavaly novemberi kereseteket összegző és elemző mai jelentéséből. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint ennél sokkal bonyolultabb a helyzet, de a legfontosabb kérdés most az, hogy a cégek hogyan tudnak harcolni az infláció ellen - anélkül, hogy maguk is okozói lennének.
Mint ma lapunk is megírta, a KSH közzétette a 2022. novemberi keresetek adatait. Ebből az összeállításból kiderült, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 387 800 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.
Van azonban egy nyugtalanító adat is, nevezetesen az, hogy a versenyszféra és a közigazgatási dolgozók között egyre inkább nyílni látszik a jövedelmi olló. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 563 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 387 800 forintot ért el. Ez pedig azt jelenti, hogy a közszféra egyre jobban lemarad a bérekben, ami egybevág egyrészt a kormány azon szándékával, hogy az államapparátusban drasztikus spórolást irányzott elő a költségvetés módosításakor, másrészt viszont fenyeget az, hogy a közigazgatásban dolgozók lassan átvándorolnak a versenyszférába, hiszen ott átlagosan több pénzt és gyakoribb béremelést kaphatnak.
A Pénzcentrum arra volt kíváncsi, vajon a szakértők is érzik-e ezt a jövedelmi olló egyre inkább kinyílásának jeleit, és arra is, hogy szerintük mit hozhat a bérfejlesztés hogyan alakulhat 2023-ban. Valóban szenvedünk-e az ár-bér spirál szorításától, illetve mekkora mértékben kellene emelniük a munkaadóknak, hogy a dolgozók ne vándoroljanak egyre magasabb keresetet kergetve? Mint egyikük válaszából kiderült: súlyos veszély fenyegeti a gazdaságot, de talán van arra esély, hogy leszámolhassunk vele.
Tényleg nyílik az olló?
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy szerinte a helyzet bonyolultabb annál, mint ahogy az a KSH adataiból elsőre leszűrhető lenne. Elmondta, hogy a közszférában is van olyan életpályamodell, ami bőséges juttatásokat kínál, de valóban fenyeget az elvándorlás veszélye.
Nem teljesen egyértelmű, hogy valóban nyílik-e a jövedelmi olló a közszférában dolgozók és a versenyszféra alkalmazottjai között, az elmúlt években például a közszférában sokkal dinamikusabban nőttek a bérek. Elég talán két példát említeni: a rendvédelmi dolgozók tavaly hat havi fegyverpénzt kaptak meg egyszerre, illetve a honvédségi alkalmazottak is számos juttatást kapnak a szolgálati idő alatt. Az azonban valóban igaz, hogy a versenyszférában most figyelhető meg ez a béremelés, amivel versenyeznie kellene a közszférának akkor, ha nem akarja, hogy a dolgozók átvándoroljanak a több pénzt és gyakoribb béremelést ígérő versenyszféra világába
- elemezte a helyzetet Trippon Mariann.
És mi a helyzet mindeközben a versenyszférában? Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrumnak azt mondta: elkerülhetetlenül szükséges a bérfejlesztés a versenyszférában is, csakhogy az nem világos, miből fedezik mindezt a cégek.
Várható az, hogy a cégek bért fognak emelni, hiszen valóban az a helyzet áll fenn, hogy ellenkező esetben a dolgozók más, jobban fizető munka után fognak nézni. Az viszont, hogy a béremelés fedezetét miből tervezik a vállalatok fedezni, az már sokkal érdekesebb kérdés. Jelen pillanatban a cégek nem láthatnak más kiutat, mint az áremeléseket, hiszen más módon nemigen tudják fedezni a plusz költségeket. Az áremeléseknek azonban inflációnövelő hatásuk lesz, vagyis – tetszik vagy sem – jelen pillanatban az országban ár-bér-spirál van, és a magyar gazdaság szembenéz azzal a kockázattal, hogy éppen emiatt tartósan magas marad az infláció, és akár két évbe is beletelhet, mire eléri a 3 százalékos inflációs célt
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- mondta Virovácz Péter lapunk kérdésére.
Ezrével jönnek Magyarországra
Meglepő módon azonban nem csak az infláció, hanem a vendégmunkások foglalkoztatása is jelenthet bérfékezést hazánkban. Toldi Gábor, a DTC Solutions HR-szakértője azt mondja: már most is több mint ezer fülöp-szigeteki vendégmunkás él és dolgozik hazánkban, de a cégeknek így is muszáj jól megfizetni a dolgozóikat, ugyanis nem csak a betelepített munkaerő, de az ingázás, vagy akár külföldre költözés is súlyos gondokat okoz a munkaerőpiacon.
A mérnök, pénzügyes, informatikus szinte egy perc alatt talál munkát a jelenlegi helyzetben, de ők is megnézik, hogy mennyit kínálnak az adott helyen. Amit még érdemes megemlíteni, hogy a kieső munkaerőt külföldi vendégmunkásokkal pótolja a magyar állam, már most is van egy megállapodás a Fülöp-szigetekkel, miszerint húszezer munkavállalót hoznak Magyarországra, és velük töltenék fel a hiányzó létszámot. Ennek lehet bérfékező hatása, de újra mondom: a cégek nem tehetik meg azt, hogy ne legalább kétszámjegyű legyen a béremelés
- mondta a Pénzcentrumnak Toldi Gábor, aki arra is kitért, hogy a cégek legalább kétszer fognak bért emelni 2023-ban.
Szerintem várható bérnövekedés 2023 egészét tekintve, informálisan azt hallom sok cégtől, hogy a vállaltok két lépcsőben, januárban és majd az év közepén is bérrendezésre kényszerülnek, hogy versenyt tudjanak egyáltalán futni az inflációval. Akkor ugyanis, ha az inflációt a bérrendezés nem követi, fennállhat az a helyzet, hogy a munkavállaló egyszerűen másfelé fog keresni, ráadásul a nyugati országrészben élők akár külföldre is kikacsinthatnak, például Ausztria felé - vagyis ők onnan kezdve euróban kapnak fizetést, és akkor már jóval könnyebb az élet. Akikkel én beszéltem, mind legalább kétszámjegyű százalékos béremelést lesznek kénytelenek eszközölni a saját cégüknél.
- tette hozzá a DTC Solutions szakértője.
![Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/02/1707925895-qZK29Xw6O_sm.jpg)
Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást
A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...
![Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/01/1704811078-0qWyc4EVn_sm.jpg)
Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket
Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.
Révész Tamás 20 évnyi amerikai élet után visszatért Magyarországra és az újabb könyve már itthon, Budapesten készült.
Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.
Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.
-
Az élhetőbb városokban az ingatlanok is felértékelődnek (x)
Minél több szolgáltatás és zöld van a közelben, annál jobban.
- Dráma Kőszegen: mérgező növénybe lépett egy kéktúrázó
- Életveszély fenyeget a magyar utakon, és nincs ellene biztosítás
- Nagy változás jön a mobiltelefonos fizetésnél
- Villogás vezetés közben? Lehúzott ablak? Máris repül a büntetés a sofőrnek!
- Szabotázsakciók Franciaországban az olimpiai megnyitó napján - a nap hírei
- Hét szerrel bővült a tiltott dizájnerdrogok listája
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
Future of Finance 2024
Sustainable World 2024
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722007321-6WcvnE3RF_sm.jpg)
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722003032-fYemjX2BC_sm.jpg)
![](https://www.hellovidek.hu/images/site/articles/lead/2024/07/1721916051-kHrQJn3Mh_md.jpg)