A 2024. évi nyugdíjazásnál a megelőző időszak kereseteit a 2023. évi szintre kell valorizálni, az országos nettóátlagkereset-növekedés mértéke alapján.
Mi lesz a magyarok fizetésével? Súlyos bajban van több százezer dolgozó, nincs még vége a gondoknak
Jelentősen többet keresnek már a versenyszféra dolgozói, mint a közigazgatásban robotolók - ez derült ki a KSH ma közzétett, a tavaly novemberi kereseteket összegző és elemző mai jelentéséből. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint ennél sokkal bonyolultabb a helyzet, de a legfontosabb kérdés most az, hogy a cégek hogyan tudnak harcolni az infláció ellen - anélkül, hogy maguk is okozói lennének.
Mint ma lapunk is megírta, a KSH közzétette a 2022. novemberi keresetek adatait. Ebből az összeállításból kiderült, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 387 800 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.
Van azonban egy nyugtalanító adat is, nevezetesen az, hogy a versenyszféra és a közigazgatási dolgozók között egyre inkább nyílni látszik a jövedelmi olló. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 563 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 387 800 forintot ért el. Ez pedig azt jelenti, hogy a közszféra egyre jobban lemarad a bérekben, ami egybevág egyrészt a kormány azon szándékával, hogy az államapparátusban drasztikus spórolást irányzott elő a költségvetés módosításakor, másrészt viszont fenyeget az, hogy a közigazgatásban dolgozók lassan átvándorolnak a versenyszférába, hiszen ott átlagosan több pénzt és gyakoribb béremelést kaphatnak.
A Pénzcentrum arra volt kíváncsi, vajon a szakértők is érzik-e ezt a jövedelmi olló egyre inkább kinyílásának jeleit, és arra is, hogy szerintük mit hozhat a bérfejlesztés hogyan alakulhat 2023-ban. Valóban szenvedünk-e az ár-bér spirál szorításától, illetve mekkora mértékben kellene emelniük a munkaadóknak, hogy a dolgozók ne vándoroljanak egyre magasabb keresetet kergetve? Mint egyikük válaszából kiderült: súlyos veszély fenyegeti a gazdaságot, de talán van arra esély, hogy leszámolhassunk vele.
Tényleg nyílik az olló?
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy szerinte a helyzet bonyolultabb annál, mint ahogy az a KSH adataiból elsőre leszűrhető lenne. Elmondta, hogy a közszférában is van olyan életpályamodell, ami bőséges juttatásokat kínál, de valóban fenyeget az elvándorlás veszélye.
Nem teljesen egyértelmű, hogy valóban nyílik-e a jövedelmi olló a közszférában dolgozók és a versenyszféra alkalmazottjai között, az elmúlt években például a közszférában sokkal dinamikusabban nőttek a bérek. Elég talán két példát említeni: a rendvédelmi dolgozók tavaly hat havi fegyverpénzt kaptak meg egyszerre, illetve a honvédségi alkalmazottak is számos juttatást kapnak a szolgálati idő alatt. Az azonban valóban igaz, hogy a versenyszférában most figyelhető meg ez a béremelés, amivel versenyeznie kellene a közszférának akkor, ha nem akarja, hogy a dolgozók átvándoroljanak a több pénzt és gyakoribb béremelést ígérő versenyszféra világába
- elemezte a helyzetet Trippon Mariann.
És mi a helyzet mindeközben a versenyszférában? Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrumnak azt mondta: elkerülhetetlenül szükséges a bérfejlesztés a versenyszférában is, csakhogy az nem világos, miből fedezik mindezt a cégek.
Várható az, hogy a cégek bért fognak emelni, hiszen valóban az a helyzet áll fenn, hogy ellenkező esetben a dolgozók más, jobban fizető munka után fognak nézni. Az viszont, hogy a béremelés fedezetét miből tervezik a vállalatok fedezni, az már sokkal érdekesebb kérdés. Jelen pillanatban a cégek nem láthatnak más kiutat, mint az áremeléseket, hiszen más módon nemigen tudják fedezni a plusz költségeket. Az áremeléseknek azonban inflációnövelő hatásuk lesz, vagyis – tetszik vagy sem – jelen pillanatban az országban ár-bér-spirál van, és a magyar gazdaság szembenéz azzal a kockázattal, hogy éppen emiatt tartósan magas marad az infláció, és akár két évbe is beletelhet, mire eléri a 3 százalékos inflációs célt
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- mondta Virovácz Péter lapunk kérdésére.
Ezrével jönnek Magyarországra
Meglepő módon azonban nem csak az infláció, hanem a vendégmunkások foglalkoztatása is jelenthet bérfékezést hazánkban. Toldi Gábor, a DTC Solutions HR-szakértője azt mondja: már most is több mint ezer fülöp-szigeteki vendégmunkás él és dolgozik hazánkban, de a cégeknek így is muszáj jól megfizetni a dolgozóikat, ugyanis nem csak a betelepített munkaerő, de az ingázás, vagy akár külföldre költözés is súlyos gondokat okoz a munkaerőpiacon.
A mérnök, pénzügyes, informatikus szinte egy perc alatt talál munkát a jelenlegi helyzetben, de ők is megnézik, hogy mennyit kínálnak az adott helyen. Amit még érdemes megemlíteni, hogy a kieső munkaerőt külföldi vendégmunkásokkal pótolja a magyar állam, már most is van egy megállapodás a Fülöp-szigetekkel, miszerint húszezer munkavállalót hoznak Magyarországra, és velük töltenék fel a hiányzó létszámot. Ennek lehet bérfékező hatása, de újra mondom: a cégek nem tehetik meg azt, hogy ne legalább kétszámjegyű legyen a béremelés
- mondta a Pénzcentrumnak Toldi Gábor, aki arra is kitért, hogy a cégek legalább kétszer fognak bért emelni 2023-ban.
Szerintem várható bérnövekedés 2023 egészét tekintve, informálisan azt hallom sok cégtől, hogy a vállaltok két lépcsőben, januárban és majd az év közepén is bérrendezésre kényszerülnek, hogy versenyt tudjanak egyáltalán futni az inflációval. Akkor ugyanis, ha az inflációt a bérrendezés nem követi, fennállhat az a helyzet, hogy a munkavállaló egyszerűen másfelé fog keresni, ráadásul a nyugati országrészben élők akár külföldre is kikacsinthatnak, például Ausztria felé - vagyis ők onnan kezdve euróban kapnak fizetést, és akkor már jóval könnyebb az élet. Akikkel én beszéltem, mind legalább kétszámjegyű százalékos béremelést lesznek kénytelenek eszközölni a saját cégüknél.
- tette hozzá a DTC Solutions szakértője.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Így választjuk ki a legjobb személyi kölcsönt
A Pénzcentrum és az MBH Bank kutatása a hazai személyi kölcsönök igényléséről.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- Ukrán erőműveket támadtak az oroszok, miközben Lavrov a biztonsági garanciákról beszélt
- Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián
- Félhavi eső szakadt több hazai térségre
- Áprilistól nem vizsgálják, sért-e szankciót Észak-Korea
- Bondár a nyolcaddöntőig jutott Mexikóban
- Ha valamire, hát az eladásokra nem panaszkodhat a Volkswagen