Sírba dolgozza magát rengeteg magyar: az ilyen meló szép lassan kivégez

Ugyan heti 40 órát dolgozni sem kevés, azonban ki ne szembesült volna már azzal a helyzettel, mikor kénytelen túlórázni egy halaszthatatlan határidő miatt? Bizonyára sokaknak ismerős a komoly stressz amiatt, hogy egyszerűen nem érik utol magukat a munkahelyükön, és bizony sokszor győz a munkahely vagy a főnökünk által ránk gyakorolt nyomás, hogy többet dolgozzunk a kötelező heti 40 óránál. Ez pedig nem csak a szabadidőnk és a magánéletünk rovásár megy, hanem bizony az egészségünkére is. A túl sok munkának komoly hosszú távú következményei lehetnek, melyeket most a HuffPost cikke alapján gyűjtöttünk össze.

Nem csak a vezetők dolgoznak éjjel-nappal

Sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy aki vezető pozícióban van, az nem csak magasabb fizetéssel és több felelősséggel jár, hanem véget nem érő munkával is. Azonban az alacsonyabb munkakörökben is nagyon magas a túlórázók száma: egy felmérés szerint akár a munkavállalók 18%-a, vagyis közel egyötöde jóval többet dolgozik heti 40 óránál. Azonban a kutatások szerint van egy egyértelmű pont, amin túl nem jelent semmilyen pluszt, ha még többet dolgozunk, viszont a túlhajszoltságnak egyértelmű, hosszú távú fizikai következményei lesznek.

1. Megnő az infarktus és a stroke kockázata

A túl sok munka nem csak komoly egészségügyi kockázatot jelent, szélsőséges esetben akár még halálhoz is vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi tanulmánya szerint a heti 55 órát meghaladó munka világszerte 745 ezer szív- és érrendszeri betegség okozta halálhoz vezetett csak 2016-ban. A heti 55 óránál többet dolgozóknál 35%-kal nőtt a stroke kockázata, míg a szívelégtelenség miatti halálé 17%-kal azokhoz képest, akik csak 35-40 órát töltöttek munkával egy héten.

A hosszúra nyúló munkanapoknak direkt hatása van a szív- és érrendszeri problémák megnövekedésére azáltal, hogy a túl magas stressz károsítja a szív- és az agysejteket

– magyarázza Frank Pega, a WHO kutatója. „Ráadásul a sok munka miatt közvetetten olyan problémák is jelentkezhetnek, melyeket a mozgáshiány, a rossz étkezés és a kevés alvás okozhat” – teszi hozzá a szakértő. Pega azt tanácsolja, hogy ha úgy látjuk, benne ragadtunk a folyamatos túlórázás ördögi körében, akkor próbáljunk meg egyeztetni a kollégáinkkal, valamint a vezetőséggel, hogyan lehetne ezt megoldani és jobb munkahelyi körülményeket biztosítani.

A munkavállalóknak, a kormánynak és a munkaadóknak ugyanúgy szerepe van abban, hogy figyelmeztessenek, ha a munka mennyisége meghaladja a heti óraszám normális szintjét.

2. Megnő a munkahelyi balesetek valószínűsége

Ha minden nap későig dolgozunk, annak direkt, fizikai következményei is lehetnek ránk nézve, ugyanis minél tovább maradunk a munkában, annál jobban megnő az esélye, hogy valamilyen baleset ér minket. Egy felmérésben például több mint 110 ezer munkaügyet vizsgáltak meg, az eredmények pedig azt mutattaták, hogy a 12 órás munkanapok esetében 37%-kal nőtt a balesetveszély, ha pedig valaki heti 60 óránál többet dolgozott, akkor 23%-kal volt nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen szerencsétlenség éri a munkahelyén.

EZ IS ÉRDEKELHET

Őszi népnyavalya terjed Magyarországon: kevesen gondolnák, de ebből nagy baj is lehet

A kiégés, szorongás, depresszió tüneteit nem érdemes félvállról venni, múló őszi hangulatingadozásként kezelni, hiszen komolyabb gond is állhat a háttérben.

3. Romlik a mentális egészségünk

Ha folyamatosan arra kényszerülünk, hogy a pihenésünk rovására dolgozzunk többet, akkor annak bizony komoly következményei lehetnek a mentális állapotunkra nézve is. Például egy 2020-as kutatás arra mutatott rá, hogy a 20-as, valamint 30-as munkavállalók esetében minél több órát dolgozott valaki hetente, annál valószínűbb volt, hogy a nagy stressz miatt depressziós lett vagy az öngyilkossághoz kapcsolódó gondolatai voltak.

4. Alváshiány

Ha sürget a közelgő határidő, akkor ezt leggyakrabban az alvásunk szenvedi meg, hiszen ilyenkor hajlamos az ember későig dolgozni. Ez viszont óriási hiba: arról már mi is írtunk korábban, milyen következményei lehetnek az egészségünkre, ha nem tudjuk magunkat kipihenni éjjel.

Ráadásul egy másik kutatás eredményei külön kiemelték, hogy a túl kevés alvás a legaggasztóbb azok közül a problémák közül, melyeket a túlórázás okoz.

A kutatók arra jutottak, hogy akik heti 50-60 órát dolgoztak, azok hosszan tartó fáradtságtól szenvedtek, romlottak a kognitív funkcióik, több munkaeredetű egészségügyi problémájuk lett, és nem utolsó sorban mentálisan is rosszabbul érezték magukat. Mindez pedig azért történt, mert az elegendő alvás alapvető feltétele a jóllétünknek. Ha 6 óránál kevesebbet alszunk éjjel, akkor nem csak morcosak leszünk a munkában másnap, hanem sokkal nehezebben fogunk koncentrálni, valószínűbb, hogy szorongani kezdünk, és romlik a döntéshozó képességünk is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így teszi tönkre magát rengeteg magyar a rossz alvással: nem is tudják, mekkora veszélyben vannak

A rossz alvás sok kellemetlenséggel jár, ráadásul hosszú távon káros az egészségünkre. Kutatók most rájöttek a kialvatlanság egyik lehetséges okára, ez pedig az éjszakai fény.

5. Rosszabbul teljesítünk a munkában

Talán ironikusnak hangzik, de a több munkába fektetett óra egyáltalán nem jelenti azt, hogy jobban fogunk dolgozni. Morten Hansen kutató 5 ezer munkavállaló és vezető körében elvégzett felmérése arra mutatott rá, hogy míg heti 30 és 50 óra közötti munkánál javulhat a teljesítményünk, addig 50 óra felett megütjük a plafont ezen a téren. Heti 65 óra felett pedig élesen csökkenni fog a munkánk minősége.

”Igen, valóban keményen kell dolgozni, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy másoknál többet kell letennünk az asztalra, hoyg előrejussunk” – írja Hansen. Az ő eredményei nagy hasonlóságot mutatnak a Stanford egyetem közgazdászának, John Pencavelnek a következtetéseivel.

A munkavállalók hosszabb idő után rosszullétet és stresszt tapasztalnak, ami nem csak csökkenti a produktivitásukat, de növeli a hibák, a balaesetek és a bestegségek valószínűségét. Ezeknek a költsége pedig mind a munkaadóra hárul

– magyarázza a problémát Pencavel. A tanulság pedig, hogy munkaadóként nem vezet feltétlenül jobb eredményekhez, ha a beosztottjainkat pluszmunkára kérjük vagy kényszerítjük. Az viszont biztos, hogy ezzel az egészségüket kockáztatjuk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a nagy magnéziumtitok: ezt rontják el a legtöbben, így hiába szedik a drága tablettákat

Nem mindegy, hogy milyen mennyiségben, illetve milyen más gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel együtt szedünk magnéziumot.