Itt a bejelentés: komoly minimálbér-emelés jön, így változik vele a GYED, táppénz is

Idén viszonylag későn, január legvégén született meg a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról: a minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedett, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nőtt – ez szerény, mindössze 4 százalékos emelést jelentett februártól.

Azonban hiába emelkedik bő 20 éve töretlenül a minimálbér összege Magyarországon, európai viszonylatban így is elhanyagolható a mértéke. Nemcsak a cseheknél, és a szlovákoknál, de még Romániában is többet kapnak a minimálbérre bejelentett dolgozók. Erről részletesebben ebben a cikkben számoltunk be.

Ám az év közepén Orbán Viktor egy gazdasági konferencián arról beszélt, hogy a cél a gazdasági „poszt-covid szindróma legyűrése és a teljes foglalkoztatás, a miniszterelnök a 200 ezer forintos minimálbért is belengette. Ennek bevezetése persze csak megfelelő lépések után történhet meg, például csökkenteni kell a kkv-k terheit, de a miniszterelnök arra célzott beszédében, hogy ez sokkal inkább rövid, mintsem hosszú távú terve a kormánynak.

Azóta már tudjuk azt is, hogy legkorábban az ősszel kezdődő bértárgyalásokon rajzolódhat ki, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett cél, vagyis a kétszázezer forintos minimálbér hány lépésben érhető el, és a jelentős emeléshez milyen egyéb, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat támogató intézkedések társulhatnak.

Nem mellesleg, ha a minimálbér emelkedik, akkor a garantált bérminimum is, sőt a magasabb keresetű munkavállalók bérfelzárkózása is gyorsul a szakértők szerint. A minimálbér emelkedését nem csak a dolgozók érzik meg: hiszen

több juttatás is a minimálbér összegéhez igazodik, így azok is nőnek.

Alább kiszámoltuk, mekkora összeget fognak kapnának a nagyjából 20 százalékos emelés után az érintett ellátásokban részesülők.

A nagyszülői GYED által a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra (GYED), ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több unoka után is felveheti a juttatást. A sima GYED és a nagyszülői GYED mértéke egyaránt a korábban szerzett jövedelmünk napi egységre lebontott összegének 70 százaléka, amely nem haladhatja meg a minimálbér duplájának 70 százalékát át. A bruttó minimálbér 2021 duplájának 70 százaléka 234.360 Ft/hó, 200 ezer forint duplájának a 70 százaléka pedig 280 ezer forint. A GYED is jövedelemnek számít, így 15 százalék SZJA és 10 százalék nyugdíjjáradék levonásával adózunk.

A GYED a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de maximális összege a minimálbérhez igazodik (plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka). A minimálbér emelkedésével 280 ezer forintra nőne a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege. A gyed mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Testvér születése esetén más családtámogatási ellátásokkal (csecsemőgondozás díj - csed -, gyermekgondozási segély - gyes) együtt is igénybe vehető, tehát az ellátás nem szűnik meg újabb gyermek születése esetén. Az ellátásra a csecsemőgondozási díj után jogosult a szülő egészen addig, amíg a gyermek be nem tölti a második életévét, illetve ikrek esetén a hároméves kort. Gyermekgondozási díjat, azaz a diplomás gyedet a felsőoktatási intézmények hallgatói is igényelhetnek.

A táppénz alatt a napi átlagkereset 60 százaléka jár (kórházban töltött idő alatt 50%), ám ebből még levonásra kerül a személyi jövedelemadót. A táppénz napi összege maximalizálva van, ez a minimálbér kétszeresének 30-ad része, jelenleg legfeljebb napi 11 160 forint, mely 13 333 forintra emelkedhet.

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor járadék számításának alapja a fentiek szerint [1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 26. § (1) és (3)-(4) szerint] számított összeg 60 százaléka.