20 °C Budapest
Professional worker wearing safety uniforms working at high place,Engineer and construction team working safely on scaffolding on high rise building,Construction engineering conceptual.

Próbálják titkolni: ezeken a magyar munkahelyeken történik a legtöbb baleset

2021. május 20. 05:44

A munkavédelem kifejezés kapcsán sok magyar munkavállalónak az évenkénti száraz és unalmas tűz- és munkavédelmi oktatás jut eszébe, holott ez a fogalom ennél lényegesen többet takar, szerteágazó, és sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Egy megfelelően fejlett biztonsági kultúra többet jelent, mint a balesetek, megbetegedések professzionális megelőzése. A szociális munkavédelem a nemzetközi nagyvállalatoknál, multinacionális cégeknél a magasabb biztonsági kultúra jegyében már wellbeing-ként jelenik meg, ez segít mentálisan egészséges, élhető munkahelyet teremteni -mondta el a Pénzcentrumnak Géczi Rudolf EHS szakember, a Magyar Munkavédelmi Akadémia elnöke, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy  ez a szó szerint „életbe vágó” terület ne csupán egy néhány mondatnyi oktatásban és egy aláírt papírban öltsön testet. A célokról és motivációkról beszélt még Révész András alapítótag, munka-, és tűzvédelmi szakember, valamint Csitkó Csaba környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkabiztonsági szakember, az Akadémia két másik alapító tagja. Interjú.

Egy átlagos magyar munkavállaló hol és milyen körülmények között találkozik a munkavédelemmel? 

Révész András: A mindennapokban már csak a munkahelyi balesetekkel kapcsolatban kerül szóba a munkavédelem, és egy adott esettel kapcsolatos hirtelen óvintézkedés kerül a reflektorfénybe, de arról, hogy a szerencsétlenség miért történt, vagy éppen hogyan, az már ritkábban.

Révész András Fotó: MMA
Révész András Fotó: MMA

Az Akadémia célja az, hogy a munkavállalók a munkahelyi tevékenységük minden mozzanatában felismerjék a biztonságos munkavégzést segítő elemeket (információkat, tiltó, segítő üzeneteket, biztonságot szolgáló műszaki megoldásokat stb.) a munkába állás kezdetétől, mutatott rá  Ez, a sokszor szó szerint „életbe vágó” terület ne csupán egy néhány mondatnyi oktatásban és egy aláírt papírban öltsön testet. Láthatóvá, sőt, megkerülhetetlenné kell, hogy váljon egy olyan vállalati EHS kultúra, amelybe a munkavállaló „beleszocializálódik”, magáévá téve azt a „munkavédelmi szellemiséget”, amely nemcsak a vállalatának a fenntartható működésére, kiszámítható üzletmenetére, de az ő személyes előnyére-, biztonságára-, egészsége megőrzésére irányul. Ez már egy hosszú távú, prevenciós tevékenység.

Géczi Rudolf: Egy megfelelően fejlett biztonsági kultúra azonban többet jelent, mint a balesetek, megbetegedések „professzionális” megelőzése. A munkavédelem egy leágazásáról, a szociális munkavédelemről van szó, mely a kilátás-menedék elméleten alapszik, magyarázta EHS szakember, az Akadémia elnöke. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az emberek alapvetően és eredendően arra vágynak, hogy biztonságban érezzék magukat. A szociális munkavédelem a nemzetközi nagyvállalatoknál, multinacionális cégeknél a magasabb biztonsági kultúra jegyében már wellbeing-ként jelenik meg, ez segít mentálisan egészséges, élhető munkahelyet teremteni. Külföldi tapasztalataik alapján ők tudják, hogy a munkáltatónak minden esetben törekednie kell arra, hogy csökkentse a kockázatokat: természetesen nem mindenható, de minden rendelkezésre álló eszközével próbálja e menedékigényt kielégíteni.

Cél, hogy a munkavállalója érezze, ebben a kiszámíthatatlan világban is léteznek még biztos pontok, masszív keretek. Azzal, hogy a két fél önként szerződik, egy sor kötelezettség, ugyanakkor számos lehetőség is adódik számukra a biztonságos munkafeltételek kooperáción alapuló megteremtésében.

A munkavédelem azonban nem csak a balesetek megelőzéséről szól. Alapvető része az egészségkárosító ártalmak, ilyen módon a foglalkozási megbetegedések megelőzése is. Mivel az ezt kiváltó okok gyakran nem olyan könnyen érhetők tetten, nem egyetlen behatás után, vagy azonnal a behatás után jelennek meg, csak állandó és nagyfokú tudatossággal küzdhetünk ellenük. Jellemző példa erre az egyre elterjedtebb vegyszerek, veszélyes anyagok használata, vagy éppen napjaink egyik legnagyobb problémája a koronavírus. Vírus, maszk és oltás témakörben erősen eltér az emberek véleménye. Ennek ellenére a munkavédelemnek az egészséges és biztonságos munkahely megteremtése a fő célkitűzése, így mindent meg kell tennünk a jelenlegi ismereteink szerint elérhető legnagyobb fokú munkahelyi biztonság megteremtéséért. A munkavédelemnek a foglalkozás egészségüggyel együttműködve nem csak a viselkedési és egyéb biztonsági szabályokat, eljárásrendeket kell kidolgoznia minden egyes cégnél, hanem azokat be is kell tartatnia. Az egyén belátóképessége, biztonságtudata szerencsére formálható, amivel a lehetőségekhez mérten élni is kell, amellett, hogy a súlyos szabályszegések, a saját vagy más testi épségének közvetlen veszélyeztetése természetesen nem tolerálható. Ezt mindenkinek el kell fogadnia, az egyéni véleményétől függetlenül.

Számunkra is új, hogy immáron minden munkahelyen foglalkoznunk kell a hagyományos munkavédelmi elképzeléseken túl járványügyi fogalmakkal, intézkedésekkel is. A fertőtlenítési eljárások, a karantén, az antigén szűrés, vagy éppen a védettségi igazolvány olyan új fogalmak, melyek most kerültek be a munkavédelem szókincsébe. Ennek ellenére ismernünk kell azokat a munkafolyamatokat és területeket, amelyek a legnagyobb veszélyeket rejthetik, ahol az emberek hajlamosabbak a szabályok meg nem tartására. Például a hiányos vagy hanyag védőeszköz használat a hőterhelés védelmi megoldásai esetén, vagy a nehéz fizikai munka közben, vagy ahol a zaj miatt csak kiabálva (és a hallásvédelmet mellőzve) tudnak szót érteni, ahol nem tartható az együttes munkavégzés miatt a védőtávolság, vagy éppen a dohányzáshoz köthető szabályszegések.

Géczi Rudolf Fotó: MMA
Géczi Rudolf Fotó: MMA

Nem csak egyéni, az adott munkatevékenységekre alkalmas szabályrendszereket kell alkotni, nem csak betartatni kell azokat, hanem számtalan oktatás, ismeretbővítés is szükséges. Az emberek egy része nem tud igazán hiteles, illetve szakmailag helyes információkhoz hozzáférni, vagy éppen a neten megjelenő rengeteg cikkből ezeket kiválogatni. Így a helyi, általuk ismert, "hiteles" személyek által átadott tudás különösen értékes. Ezen kívül rengeteg szervezési feladatot is jelent a mai helyzet, például a szűrések megszervezésével, vagy a kieső munkavállalók pótlásával, az őket helyettesítők képzésével, oktatásával kapcsolatosan.

Van arra bármiféle hivatalos statisztikai adat, hogy évente hány munkahelyi baleset történik?

Géczi Rudolf: A munkavédelmi hatóság, amelynek szakmai irányító szerve jelenleg az ITM Munkavédelmi Főosztálya rendszeresen összegzi a munkabaleseti adatokat.

A munkavédelmi szakemberek, vezetők mindig érdeklődéssel várják a hatóság legfrissebb munkabaleseti statisztikáját, ugyanakkor e statisztika egyes elemeit érdemes fenntartással kezelni. A beküldött jegyzőkönyvek alapján képzett számadatok pontosságában nincs ok kételkedni, a számok elemzésénél, de különösen a tendenciák megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy csak azok a munkabalesetek kerülnek be a tájékoztatóba, amelyeket a munkáltató bejelentett (vagy esetleg a hatóság más módon szerzett róla tudomást és kivizsgálta), illetve, ha a baleset minimum 3 munkanap kieséssel járt.

Minden olyan eset láthatatlan marad, amit a munkáltató eltitkolt, illetve, ha a bekövetkezett sérülés csak 1-2 munkanapnyi kiesést okozott.

E tekintetben óhatatlanul felvet kérdéseket az 1-9 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások köre. Félreértés ne essék, itt a munkavédelem általános állapota – illetve annak megítélése – szempontjából nem a statisztikából levont következtetések torzulása a fő probléma, sokkal inkább az, hogy e balestek körülményeinek, okainak kivizsgálása, megszűntetése is jellemzően elmarad, ami további sérülésekhez vezethet.

Láthatatlanok maradnak továbbá azok a balesetek is, amelyek a munkavédelmi törvény hatálya alá nem eső, azaz nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó önfoglalkoztatókkal, például egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, háztartási alkalmazottakkal történnek.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Mivel egyre több ember dönt ezek mellett a munkavállalási formák mellett, köztük sok fiatal is, a nagyobb szabadságfok, mozgástér miatt, egyre többen végeznek magas munkabaleseti kockázatú tevékenységet közülük. Nem véletlen, hogy az unió illetékes szervezetei egyre inkább szorgalmazzák a vonatkozó jogszabályok, illetve megelőző intézkedések kiterjesztését a nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó munkavállalói csoportokra is. Ugyanakkor, a munkabaleseti statisztika jó iránymutatást ad az egyes ágazatok, vállalat típusok veszélyességének megítéléséhez. Érzékelhető, hogy a legjelentősebb munkavállalói létszámot foglalkoztató multiknál a kisebb baleseti számok nem függetlenek a fejlett, a vállalatirányításba szervesen illeszkedő, magas színvonalú munkavédelmi működéstől. De egyik oldalról a számokat, másik oldalról a munkaterületeket vizsgálva más is kitűnik: a magasan a legtöbb súlyos és halálos munkabalesetért felelős építőiparban már nem feltétlenül a forráshiány a veszélyes munkakörülményekhez vezető fő ok, sokkal inkább a változtatási szándék, a szakszerű munkavédelmi tevékenység, illetve a munkahelyi biztonság kultúrájának a hiánya.

Melyek a legkritikusabb iparágak, ahol sok a baleset és nagy szükség lenne segítségre, megfelelő képzésekre?

Csitkó Csaba: Ahogy a statisztika is mutatja, a balesetek száma szempontjából a gépipar és a feldolgozóipar a legkritikusabb, ha a halálos baleseteket nézzük, akkor az építőipar áll vezető helyen. Ez sok éve változatlan. A kritikus helyzetet ezért nem is ágazat, hanem munkáltatói kör (kkv, mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók) szempontjából érdemes vizsgálni.

Csitkó Csaba Fotó: MMA
Csitkó Csaba Fotó: MMA

A KSH adatai szerint 2019-ben (a járványhelyzet torzító hatásai miatt nem a 2020. évet vettük alapul) a munkavállalók 72 százalékát foglalkoztatták a kkv szektorban. Ugyanebben az évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának baleseti statisztikája szerint az összes regisztrált munkabaleset 73 százaléka történt ebben a szektorban, ahol sajnos közismerten nagy az eltitkolt, nem jelentett esetek száma.  Mondhatnánk, hogy ez az adat önmagában nem ad okot az aggodalomra.

Ha azonban a jogi, hatósági, gazdasági hatások szempontjából is sokkal drasztikusabb következményekkel járó, súlyos munkabaleseteket nézzük, akkor már 94 százalékért tehető felelőssé a kkv szektor, a halálos eseteknél ez az arány 97 százalék.

E kisvállalkozások sok esetben beszállítói is egy-egy nagyobb multinacionális nagyvállalatnak: a kedvező árak, a rugalmasság és az egyéb előnyök mellett ezt a „kockázati apportot” is beteheti a közös munkába egy kis-közepes méretű beszállító, alvállalkozó.

Tisztán látható, hogy ez a helyzet nem csupán az ott dolgozók valós biztonsága szempontjából problémás, de jelentős piaci hátrányt is okoz az adott kisvállalkozásoknak és közvetett kockázatot a megbízóknak. A nagyvállalati szektorban a legtöbb beszállítói szerződésnél feltételként határozzák meg a szabvány alapján biztosított munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, így a közbeszerzéseknél, tendereknél versenyelőnyt jelent, ha már alkalmazzák. Ez a gyakorlat terjed a nagyvállalatok körében, így egyre több kisvállalkozás kényszerül majd arra, hogy rendszerszinten kezelje a munkavédelmet cégen belül. Ha felismerik a helyzetet, hogy aki lemarad, az kimarad.

„Egyesület a Biztonságkultúra Fejlesztéséért” - ez azt jelenti, hogy komoly lemaradásban van Magyarország a biztonságkultúra területén a többi országhoz képest? 

 Révész András: A MMA törekvése között szerepel a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ezáltal olyan implementációk elsajátítása, melyek máshol jól működnek, és valóban átültethetőek a hazai gyakorlatba. A tagok jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, tehát van rálátásunk más országok EHS gyakorlataira. Természetesen nem lehet ezt egyértelműen kijelenteni, hogy Magyarország lemaradásban lenne a többi országhoz képest, hiszen, ha pl. az EU-t nézzük, alapvetően harmonizált jogszabályok alapján működik a hazai munkavédelem. Ám a működés, illetve annak hiányosságai jól „körülrajzolják” a legfontosabb beavatkozási területeket. A munkavédelem lényege, célja eszközei nem ismertek az átlagember számára, mert hiányoznak az oktatásból, így csak az első munkahelyükön szembesülnek az épp ott praktizáló szakember által ledarált sablon oktatás keretében, így már determinálva is van a rossz élmény. Ha a középiskolai tananyag részévé válna a munkavédelem bevezető szinten, az nem csak a biztonsági kultúra alapjait fektetné le, de a szakma megismerését is elősegítené, lehetséges alternatívát mutatva a pályaválasztás előtt állóknak. Így talán nem csak többségében kényszerből átképzett, motiválatlan szakemberek ülnének a munkavédelmi szakember képzéseken. A munkavédelmi szakemberek elhelyezése a szervezetekben szintén problémás, sok eseten látható, hogy közvetlen érdekütközést szül amikor a HR, karbantartás vagy egyenesen termelési vezetőnek riportálnak, még reménytelenebbé téve a gazdasági érdekeket esetlegesen veszélyeztető harcukat a biztonságért.

Pontosan kik hozták létre a Magyar Munkavédelmi Akadémiát, és milyen céllal? 

Csitkó Csaba: Az egyesület összetétele elég heterogén, van a tagok között munkavédelmi szakember, különböző mérnöki képesítésekkel rendelkező szakemberek, foglalkozás egészségügyet képviselő orvos, jelenleg is „praktizáló” EHS vezető (környezet-, biztonság-, és egészségvédelmi vezető), egyéni védőeszköz szakértő, PR-kommunikációs szakember, projektvezetésben jártas szakember.Munkájuk jelenleg is több iparághoz (energiaszektor, autóipar, építőipar, elektronikai ipar, gyógyszergyártás, élelmiszerfeldolgozás) köti őket a biztonság-, egészség-, és környezetvédelmi területein keresztül.

Az Akadémia a munkavédelmi paradigmaváltás elősegítéséért dolgozik.

Európai Uniós és Magyarországi viszonylatban is az ún. ortodox munkavédelem van jelen, melynek fókuszában még mindig az a kérdés áll, hogyan változtathatom meg a környezetemet? E mögött pedig rendszerek, műszaki megoldások, jogszabályok és nem utolsósorban majd 100 éves gondolkodásmód és filozófia húzódik. Ez önmagában még nem lenne baj, hiszen a szilárd alapokra lehet építkezni. Viszont még fejlett nemzetközi vállalatok is csupán egy szintet tudtak lépni, az ún. behaviorista munkavédelem irányába, ahol már legalább felteszik a kérdést, hogyan tudom a munkavállalók magatartását megváltoztatni, de a válaszokkal még nem igazán tudnak mit kezdeni, hiszen sokszor éppen az ortodox munkavédelem ad elutasító válaszokat a feltett kérdésekre (például belátható, hogy egy túlzásba vitt védőeszköz előírás mennyire ronthatja az egyén hozzáállását a szabálykövetéshez még ott is, ahol viszont indokoltnak érezné a védőeszköz használatát). Ugyanakkor, a jogszabályok/munkáltatói előírások nem adnak kellő mozgásteret egy-egy új, biztonsági szempontból nem rosszabb, a munkavégzést viszont könnyítő fejlesztésre. Aztán létezik egy újabb paradigma, a zéró tolerancia elve, amely, bár soha nem önállóan, de remekül megállja a helyét kiemelten veszélyes tevékenységeknél, de kevésbé veszélyes tevékenységeknél gazdaságtalan és értelmetlen túlzásokat eredményezhet.  A legújabb paradigma, ahol a kérdés az, hogyan tanulnak az emberek? A munkavédelem már nem prioritás, amelyet bármikor felülírhat egy gazdasági kihívás, hanem érték. Minden, amit teremtünk, azt biztonsággal tegyük. Az emberek azokat a szabályokat, magatartásformákat követik, amit értékként élnek meg, amivel azonosulni tudnak.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.07.21 15:24
Értékhelyesbítés elszámolása A saját tőke rendezésének ez a módja akkor jöhet szóba, ha a vállalkoz...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
hrdoktor  |  2021.07.19 06:57
A körömgomba nem múlik el magától, mindenképpen kezelni kell a felnőtt lakosság 20-40 százalékát éri...
hrbonbon  |  2021.07.15 11:46
Elmúlt héten zajlott az AIMS International EMEA régiójának online konferenciája. Az AIMS független H...
vezetoi-coaching  |  2021.07.11 01:50
Érdekes kiragadott kinyomtatott könyvekre vonatkozó statisztikai adatok… Egy könyves csoportban idé...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 25. vasárnap
Kristóf, Jakab
29. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 24. 14:24