490 ezres fizetés: érettségi és nyelvtudás sem kell hozzá

A külföldi munkaajánlatok elöntik a magyar állásközvetítő oldalakat is. Tárt karokkal várják a magyar dolgozókat, és persze olyan fizetéssel, amellyel a hazai vállalkozók nem tudnak versenyezni. Közben itthon is nagy szükség lenne a dolgos kezekre.

Néhány perces kereséssel már igen jó ajánlatokra lehet bukkanni, erre jó példa az alábbi, szerelői hirdetés is. A leírás szerint nyílászárók szereléséhez keresnek kollégát Németországba, olyat, aki fizikailag terhelhető, munkájára igényes, tanulásra hajlandó. Bejelentett, folyamatos munkát kínálnak, segítenek a hivatali ügyek intézésében és a szálláskeresésben is. Az állásinterjút január első hetében tartják, és havonta bruttó 1548 eurót fizetnek, ami a napi árfolyamon számolva 479 880 forintot jelent. Nem feltétel, azonban előnyt jelent a nyelvtudás, a jogosítvány, a villanyszerelői végzettség, illetve a szerelői tapasztalat.

A magyar építőipar jelenleg elég nagy gondban van: mert ugyan nagy fellendülés indult a szektorban, az egyre nagyobb mértéket öltő munkaerőhiány azonban megnehezíti a fejlődést. Komplett beruházások csúszhatnak, vagy maradhatnak el, mert egyszerűen nincs ember, aki elvégezze a feladatokat. A cégek elsődleges problémája, hogy nem találnak munkaerőt, majd sok esetben azt tapasztalják, hogy a felvett új munkavállaló sem felel meg az elvárásoknak: vagy szaktudásbeli hiányosságai vannak, vagy a munkakedv hagy némi kívánni valót maga után.

Tény, hogy sokan külföldre mentek dolgozni, és az igazán jó szakemberek bármely országban megállják a helyüket. Becslések szerint 600 ezer magyar szaki dolgozik külföldön, közülük mintegy 80 ezren a hazai építőiparból távoztak. Legtöbben az iparág hullámvölgyében, 2007 és 2013 között vándoroltak el, mivel akkor erősen megcsappantak a beruházások, nem volt munka, nyugaton viszont feladat és magas bér várta őket. A szakik távozása miatt hatalmas űr keletkezett. Mára ugyan helyre billent a hazai iparág is, de még nagyon messze áll attól, hogy felvegye a versenyt a külföldi lehetőségekkel, és a nyugaton sikeres szakemberek számára is csábító legyen. A szakemberhiány így vélhetően még egy ideig fennáll majd, a jelenlegi képzési rendszer ugyanis nem tudja biztosítani a szükséges utánpótlást.