Reuters poll: hétfőn kamatcsökkentés, jövő évi várakozások

Pénzcentrum

2004. december 16. 10:00

Az elemzők szerint jövőre lassul a gazdaság növekedése és alig mérséklődnek egyensúlytalanságai - mutatja a Reuters legfrissebb felmérése. Az infláció mérséklődése azonban utat nyithat a kamatok további csökkenése számára. A jövő évre várt kamatenyhítés zöme a várakozások szerint már a következő hónapokban megtörténhet. Ez azonban azt is jelenti, hogy a piaci kockázatok is erre az időszakra összpontosulhatnak. Így az elemzők szerint a Monetáris Tanács küszöbön álló kibővítése ellenére is csak óvatosan lazít a Nemzeti Bank, nehogy az egyensúlyi aggodalmak a forintárfolyam összeomlását okozzák.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Novemberben a várakozásoknál nagyobb mértékben, fél százalékponttal esett az infláció, 5.8 százalékra. Jövőre újabb jelentős csökkenést várnak az elemzők. Bár az előretekintő reálkamat nem változik - 2005 végére továbbra is 4.4 százalékos inflációt vár a piac -, az alacsonyabb indexek az elemzők szerint mégis utat nyithatnak a további jegybanki kamatcsökkentéseknek.

Az első félszázalékpontos csökkentésre a szakemberek szerint már a hétfői Monetáris Tanács ülésen sor kerülhet.

Miután az Országgyűlés a héten elfogadta a jegybanktörvény módosítását, a következő kamatdöntő ülésen, januárban elméletileg már részt vehet az a maximum négy tag, akikkel a törvény alapján a miniszterelnök kibővitheti a Tanácsot.

Bár vannak félelmek, hogy a kibővített testület a kamatok radikális csökkentésébe kezd, a felmérés résztvevői szerint a testület nem kockáztatja meg a forint túlzott gyengítését. Tizenhatból hét elemző szerint januárban egy újabb 50 bázispontos vágás következhet, az előrejelzések átlaga szerint azonban ez a második csökkentés nem lesz nagyobb, mint negyed százalékpont. Ez 9.25 százalékos alapkamatot jelentene.

Egy másik kérdésre adott válaszokból az látszik, hogy az elemzők szerint az év elején további lazításra is mód nyílhat, de nem drasztikus mértékben. A konszenzus alapján néhány hónap alatt 8.25-8.5 százalékra csökkentheti kamatát az MNB anélkül, hogy újabb forintválságot okozna. Ez azt is jelenti, hogy az év hátralévő részében már alig változna az alapkamat, hiszen 2005 végére 8 százalékos szint a konszenzus.

A 8 százalékos szint még mindig az Európai Unió legmagasabb jegybanki kamata lenne. Rizikót jelent, hogy ha kevésbé kockázattűrővé válik a globális piaci hangulat, az alacsonyabb kamatszint és a magyar gazdaság változatlan egyensúlytalanságai mellett növekedhet a jelentős forintgyengülés és a kamatcsökkentések visszafordulásának esélye.

A gazdaság növekedése az elemzők szerint kevés segítséget nyújthat jövőre az egyensúly javításához. Az idei növekedés konszenzusa 10 bázisponttal 4 százalékra javult, miután a KSH felfelé módosította első félévi növekedési becsléseit.

A jövő évi előrejelzés azonban ismét romlott - 10 bázispontot - és a 3.8 százalékos konszenzus mostmár egyértelműen lassulást vetít előre.

Az államháztartás idei EU-módszertan szerint számított hiánya a konszenzus szerint 5.5 százalék lesz, ami jövőre öt százalékra csökkenhet, 2006-ban pedig alig mérséklődik, 4.75 százalékra. Ez azt jelenti, hogy az erre az évre januárban előirányzott 4.6 százalékos szintig csak 2007-ben szállhat alá a hiány

Az euró 2010-es bevezetéséhez 2008-ra 3 százalék alá kell csökkenteni a hiányt. Az elemzők zöme még mindig hisz a 2010-es eurózóna csatlakozásban, az euró bevezetését ennél későbbre datáló előrejelzések számának szaporodása azonban jelzi, hogy egyre feszítettebbnek érzik a hiánycsökkentési programot.

A tizenöt válaszadó egyharmada becsülte 2011-re vagy 2012-re az euró magyarországi bevezetését.

Az elemzők kevés előrelépést látnak a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentésében is. Decemberben folytatódott a külső hiányra adott előrejelzések lassú emelkedése. Erre az évre 7.06 milliárd eurós hiányt várnak az elemzők - 60 millióval többet, mint egy hónapja -, ami a GDP mintegy kilenc százalékával egyenlő. A jövő évre 100 millió euróval emelkedett a konszenzus, 6.9 milliárd euróra.

Ha visszatekintünk, mi vált valóra abból, amit az elemzők 12 hónapja gondoltak el a hamarosan véget érő évre, feltűnő, hogy bár idén erőteljesen hullámzó képet mutatott a kamatkilátások megítélése, az év végén várhatóan pont oda kerül a jegybanki alapkamat, ahová egy éve várták: 9.5 százalékra.

Az állampapírhozamok azonban 30-40 bázisponttal még felette vannak az egy éve várt szinteknek. Az infláció decemberben 5.7 százalék lehet, valamivel alacsonyabb, mint az egy éve várt 5.85 százalék, a jövő év decemberére azonban már a tavaly előrejelzett 3.95 százaléknál magasabb, 4.4 százalékos szintet vár a piac.

A GDP növekedése várhatóan az egy éve várt 3.1 százaléknál sokkal erőteljesebb, négy százalék lesz az idén, és a 12 hónapja várt hét százalékos növekedés helyett 8.4 százalékos ütemmel jobban teljesít az ipari termelés is.

Mindezt azonban areméltnél jelentősen rosszabb egyensúlyi mutatók mellett sikerül elérni. Egy éve még a GDP 4.3 százalékára rúgó államháztartási hiánnyal számolt a piac 2004-re és 3.55 százalékkal 2005-re. Mára ezek a becslések 5.5, illetve öt százalékra ugrottak.

Még látványosabb a folyó fizetési mérleg kilátásainak elborulása. Jelenleg 7.09 milliárd euróra becsülik az elemzők az ezévi hiányt. Tizenkét hónappal ezelőtt még csak 4.5 milliárd eurós deficitre számítottak.

Az egyensúly reméltnél lassúbb javulása visszatükröződik az euró várt bevezetési dátumának csúszásában is. Tizenkét hónapja 2009-re tették ezt a dátumot az elemzők - néhányan 2008-ra -, ma csak 2010-re, a további csúszás kockázatával.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés

Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír