2020. július 11. szombat Nóra, Lili

Újra dönthet a Kúria a devizahiteles témában


A Kúria egy héttel ezelőtti jogegységi határozata világosan rögzíti, hogy a devizahitel szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe, nem is uzsorakölcsönök és érvényes szerződések, mivel a megkötésük idején nem álltak fenn az érvénytelenség kritériumai - többek között ezeket hangsúlyozta Darák Péter Kúria elnök, illetve Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője abban az interjúban, amely ma jeleng meg a hvg.hu-n. Darák az elmúlt napokban megjelent kormánypárti bírálatokkal kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy mindenkinek megvan a joga arra, hogy így, vagy úgy interpretálja a Kúria döntéseit, ők viszont elvégezték a számukra előírt feladatot.


Az egyoldalú szerződésmódosítás témájában az intézmény már régen az Európai Bírósághoz fordult, mert azt jogi kötelességének érezte, de Darák elmondása szerint hiába kértek gyorsított eljárást, nem teljesítették azt, így csak márciusban tud visszatérni a kérdésre a Kúria. Az intézmény vezetője hozzátette, hogy az általuk hozott jogegységi határozat "nem zárt le minden kérdést, további adatokra lesz szükség a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatáról, amelyek alapján ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria". Ettől a kérdéskörtől függetlenül arra is emlékeztetett, hogy a devizahitel szerződéseket csak a jogegységi határozatban rögzített szempontok alapján lehet érvényesnek, illetve szabályosnak tekinteni, de számos más ok is felmerülhet, amelyek alapján akár jogszabálysértőek is lehetnek. Darák azt is hangsúlyozta, hogy a Ptk. ad lehetőséget a jogalkotó kezébe, hogy már meglévő szerződéseket meg tudjon változtatni, de hangsúlyozta, hogy ennek nem lehet visszaható hatálya.


Elvégezték a feladatukat

Mindenkinek joga van interpretálni a Kúria döntéseit, és ez nyilván attól is függ, hogy ki hol áll egy jogi konfliktusban, de egy bírónak nem dolga a döntésével kapcsolatos álláspontokat értékelni, nem lehet tekintettel azokra - reagált Darák Péter a múlt hétfői jogegységi döntésük óta több vezető kormánypárti politikus felőli kritikus megjegyzésekre. A Kúria elnöke hozzátette: "a mi feladatunk az volt, hogy egy jogi problémát eldöntsünk, ezt mi megtettük".

2013.12.18 14:20 Darák: ennyit tehetett a Kúria a devizahitelesekért (2.)

Wellmann György tájékoztatása szerint összesen közel 1500 devizahiteles per van folyamatban, de ezek közül még csak kis rész zárult le jogerősen. A Kúria jogegységi döntése mintegy 130 bírói ítélet alapján született meg.

A Kúria döntését az utóbbi egy hét során számos (gazdaság)politikus bírálta:

2013.12.16 16:02 Rogán: a Kúria a bankok oldalára állt (2.)

2013.12.19 21:29 Kövér: a Kúria gyáva döntést hozott, csak az időt húzzák

2013.12.20 11:52 Kósa a devizahitelekről: gyáván döntött a Kúria (2.)

2013.12.20 15:23 Orbán: a Kúria a bankok oldalára állt

2013.12.21 19:38 Matolcsy nem szereti a Kúria döntését (2.)

Kötelező a bíróságokra nézve

A múlt hétfői döntés következményeit úgy foglalta össze a főbíró, hogy a jogegységi határozat kötelező a bíróságokra, azaz az abban megfogalmazott tételeket az ítélkezés során követniük kell. Így tehát ha valaki egy bírósági beadványban arra hivatkozik, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik, uzsoraszerződés, vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul, esetleg színlelt szerződés, akkor a jogegységi határozat alapján azt kell kimondani, hogy ezek miatt a szerződés nem ütközik jogszabályba.

A múlt hétfői döntés legfontosabb tételeként Darák azt emelte ki, hogy a devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződést devizaszerződésnek tekinti a jog. Ez azt jelenti jogi (és gyakorlati) értelemben, hogy a pénztartozást devizában határozták meg, de a felek forintban teljesítettek. Darák megjegyezte: az adós a forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el és mindebből az következett, hogy az árfolyam változásait az adósnak kell viselnie.

2013.12.16 18:42 Döntött a Kúria - Reagált az MNB

Ekkor állna fenn az érvénytelenség

A Kúria elnöke azt hangsúlyozta az interjúban, hogy akkor lehet csak érvénytelennek tekinteni egy szerződést, ha az érvénytelenségi okok a szerződés megkötésekor fennállnak, noha jelen esetben az árfolyamváltozásból eredő probléba később merült fel, így az érvénytelenség körében ez nem értékelhető.

Az interjú később részében Darák leszögezte: "az érvénytelenség jogintézményének megvan a szerződéskori pillanathoz való kötöttsége. A Kúria 39 fős jogegységi tanácsa arra a többségi álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés megkötésekor a kedvező kamatmértékért cserébe kikötött árfolyamkockázat nem ütközött jogszabályba."

Ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria

Az interjú még későbbi részében a Kúria vezetője ismét emlékeztetett: az intézmény csak azt mondta ki, hogy "abból az okból nem lehet semmis a szerződés, hogy az árfolyamkockázat az adósnál keletkezik. Számtalan más okból érvénytelen lehet, és számtalan konkrét szerződésnél ezernyi ok merülhet fel, amiért az érvénytelenség még megállapítható."

Később Darák arra emlékeztetett, hogy a múlt hétfői jogegységi határozat "nem zárt le minden kérdést. További adatokra lesz szükség a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatáról, amelyek alapján ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria."

Nem ütközik a jó erkölcsbe

Ugyanez igaz érvelése szerint arra a közkeletű megjegyzésre is, hogy a szerződések a jó erkölcsbe ütköznek,mivel a szerződéskötéshez képest eltolódtak a szerződéses terhek. Hangsúlyozta: "lehet azt mondani, hogy köznapi szóhasználatban erkölcstelen, de a jog fogalmai szerint a szerződés megkötésekor kellett volna jó erkölcsbe ütközniük" (a szerződéseknek). Leszögezte: több évtizedes joggyakorlat szerint "A jó erkölcsbe ütközés azt jelenti, hogy a szerződés kikötései a szerződés megkötésének időpontjában a társadalmi értékítélet szerint elítélendőek." hozzátette, hogy ez a devizahitelezés kapcsán biztosan nem áll fenn, mert a hitelfelvételek idején még egyik érintett fél (ügyfél, bank, gazdaságpolitikus) sem ítélte el az ilyen típusú eladósodást, csak az utóbbi években erősödött fel a kritika.

Nem is uzsora

A Kúria vezetője szerint éppen a fenti gondolatmenetből következik az is, hogy nem lehet uzsorás szerződésnek sem tekinteni a devizahitel szerződéseket. Emlékeztetett arra, hogy a jog azt tekinti uzsorának, ha valaki a másik ember gazdaságilag szorult helyzetét a saját előnyszerzésére használja ki, de hangsúlyozta, hogy a hitelt felvevők a szerződéskötéskor nem voltak szorult helyzetben. Hozzátette Darák azt is, hogy azért sem beszélhetünk uzsoráról, mert a bankok általános szerződési feltételek alkalmaztak, nem az adott állampolgárra írták a feltételeket.

Az egyoldalú szerződésmódosítás témája

"A Kúriának, mint végsőfokú bíróságnak kötelessége a luxembourgi bírósághoz fordulnia, ha kétsége merül föl egy uniós jogszabály tartalmát illetően" - emlékeztetett Darák, majd kifejtette, hogy a Kúria tavaly januárban nagy valószínűséggel azért fordult az Európai Bírósághoz, mert az akkor eljáró tanács elnöke "ennek a feltételnek a meglétét észlelte". Darák megjegyezte, hogy a Kúria gyorsított eljárást kért Luxembourgtól, de ezt a kérésüket nem teljesítették, "ezért állhatott elő az a helyzet, hogy csak jövő márciusban várható döntés."

Nem lehetett előre látni az árfolyamváltozást

Az interjú során a Kúria vezetője emlékeztetett arra, hogy az ügyfelek a devizahitel szerződéskor olyan dokumentumot írtak alá, ami tartalmazta: "a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet" és hozzátette, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás pontos mértékére. "Annak idején lehetetlen volt megjósolni, hogy milyen mértékben erősödik/gyengül a forint". Darák megjegyezte, hogy idén a PSZÁF egy anyagban azt írta, hogy a devizahitel felvételek időszakában sokan "a konvergenciavárakozások miatt a forint erősödésére számítottak, hiszen ki volt tűzve már az euróövezethez való csatlakozás dátuma is". Ennek kapcsán Darák azt is leszögezte: "iyen szituáció - ahol az árfolyamváltozás utólag ennyire eltolta a szerződéses terheket - korábban soha nem merült fel."

Kinél pattog a labda?

A múlt heti jogegységi határozat hetedik pontját (a bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy szerződések nagy tömegébe "nyúljon bele", mert nem tudja figyelembe venni a szerződések egyedi jellemzőit) Darák szerint sokan helytelenül úgy értelmezik, hogy a Kúria visszadobta a labdát a kormánynak és a jogalkotónak. Darák érvelése szerint a hetes pont csak arról szól, hogy mivel rendkívül nehéz a sokféle devizahitel szerződésben az egységes elbírálás biztosítása, ezért kedvezőbb helyzetben van a jogalkotó, "akit a Ptk. 226. szakasza felhatalmaz arra, hogy kivételes esetben akár jogszabállyal a szerződést hozzáigazítsa a megváltozott körülményekhez. Tulajdonképpen a hetes pont erre mutat rá, és nem tesz semmilyen javaslatot, mert a Kúriának nem feladata, hogy jogalkotási javaslatokat tegyen."

Lehet változtatni, de nem visszamenőleges hatállyal

A hivatkozott Ptk. szakasz Darák tájékoztatása szerint azt jelenti, hogy kivételes esetben jogszabállyal "már megkötött szerződésnek meg lehet változtatni a feltételeit, de persze nem a szerződés megkötésére visszamenőleg, hanem csak a jogszabály meghozatalától. Például a végtörlesztésről vagy az árfolyamgátról szóló törvények ezen a paragrafuson alapultak." Érdemes megjegyezni, hogy hétvégén megjelent interjújában Matolcsy György jegybankelnök - a Kúria döntésének kritizálása mellett - viszamenőleges hatályú törvénymódosítást is említett a probléma lehetséges rendezése kapcsán.

2013.12.21 19:38 Matolcsy nem szereti a Kúria döntését (2.)

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk