Beköltözni tilos: rengeteg magyar maradhat hoppon, hiába a hitel, nem vehetnek lakást

A múlt héten nyújtották be a "helyi önazonosság védelméről" szóló törvényjavaslatot, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy különféle eszközökkel korlátozzák a településre, vagy akár egy-egy településrészre is az újonnan beköltözők számát. A szabályozással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket már ebben a cikkben megválaszoltuk, azonban egy dolog még mindig nem tiszta.

Ugyanis a szöveg tételesen felsorolja, kik lehetnek kivételezettek, és vásárolhatnak annak ellenére is ingatlant, hogy az önkormányzat rendeletben korlátozza a beköltözéseket. Ide tartoznak többek között az egyházi alkalmazottak, vagy akiknek a családja az adott településről származik, esetleg ott tanultak. Valamint külön kiemelik azokat, akik valamilyen lakáscélú állami támogatást igénybe véve költöznének be a korlátozással érintett területre.

A CSOK Plusz, falusi CSOK esetében tiszta a helyzet, ugyanakkor más, szintén államilag támogatott hitelek, mint a Babaváró, vagy a Munkáshitel esetében kérdéses, hogy az igénylők kivételt képeznek-e a törvény hatálya alól - mert ezek ugyan fordíthatók ingatlancélra is, de nem kifejezetten ezt támogatják.

A szabad felhasználású konstrukciókat sokan önerőként használják fel a lakáshitel igénylésekor, de így őket kizárhatják az ingatlanvásárlásból az önkormányzatok - már ha más, kifejezetten lakáscélú támogatást nem igényelnek.

Bankmonitor: a törvény egyértelmű, de lehet enyhítés

Ha a törvényjavaslat szövegét szigorúan értelmezzük, akkor sem a Babaváró, sem a Munkáshitel nem sorolható a kivételt képző kategóriába, ugyanis a törvény 6. § 1, f pontja ezt tartalmazza:

"lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett, ideértve a közeli hozzátartozóját is;"

Márpedig a Babaváró és a Munkáshitel szigorúan nézve nem tekinthető lakáscélú támogatásnak, mert a kapott összeg szabadon felhasználható, elkölthető. Ezen támogatásoknál nem feltétel, hogy a kérdéses, megvásárolt ingatlanban szerezzenek állandó címet a családok, hiszen ilyen cél nem is kapcsolódik az adott támogatáshoz. Lehet utólagos elvárás a magyar lakcím megléte, de nem feltétel az, hogy a támogatásból vásárolt ingatlanban lakjanak az érintettek

- magyarázta kérdésünkre Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója. Ugyanakkor hozzátette, ettől függetlenül lehet a kérdéssel kapcsolatban az övétől eltérő értelmezés is, nem lepődne meg, ha végül a jogalkotó bővebb értelmezést adna a lakáscél támogatások kapcsán. De szigorúan a jogszabály szövege alapján az a helyzet, amit fentebb vázoltunk.

Az ügyben a múlt héten kerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, hogy pontosítsák a jogértelmezést, ám mindeddig nem érkezett válasz - természtesen, amint a tárca reagál a megkeresésünkre, arról beszámolunk. Egyébként korábban az ATV-nek Navracsics Tibor minisztériuma szűkszavúan azt válaszolta a vonatkozó kérdésre, hogy a kivételezés "mindegyik állami támogatású konstrukcióra vonatkozik, ahol teljesítési feltétel az állandó lakcím megszerzése".

A tévé nem fejtette ki bővebben, de ebből arra lehet következtetni, hogy sem a Babaváró, sem a Munkáshitel nem fog kivételt képezni a beköltözési korlát alól. Utóbbi kölcsön esetében a folyósítást követő 5 évben kell az igénylőnek magyarországi lakcímmel rendelkeznie, nem feltétel a lakcím megszerzése, a Babaváróval kapcsolatban is bizonytalan a helyzet, mivel ott sem feltétel a lakcímszerzés, csupán az igényléskor a magyarországi lakcím megléte.

Összességében, ha valaki kizárólag a Babavárót vagy a Munkáshitelt szeretné ingatlanvásárlásra fordítani, más, kifejezetten lakáscélú támogatással nem szeretne élni, annak érdemes megvárnia a kormányzat pontosítását. Ha a kabinet szerint sem számít lakhatási célú állami támogatásnak a két konstrukció, akkor bizony a beköltözési korlátot bevezető településeken nem tundak ingatlant venni.