Mi ütött a magyarokba? Hiába a válság, úgy veszik fel ezt a hitelt, mintha nem lenne holnap

Az Intrum és a GKI fizetőképességi kutatása (Intrum Fizetőképességi Index - IFI) szerint 2023 harmadik negyedévében tovább növekedett a háztartási hitelek állománya, ugyanakkor a lakossági nemteljesítő személyi hitelek aránya enyhén csökkent, 2,7 százalékról 2,5 százalékra. Ennek hátterében a magyarok fizetőképességének kismértékű javulása áll, amely stabilabb alapot teremt a hiteltörlesztések számára.

Az orosz-ukrán háború hatására kialakult gazdasági bizonytalanság a magyar háztartások jelentős részét hitelfelvételre késztette. Ezzel párhuzamosan utoljára 2014-ben volt olyan magas a nemteljesítő hitelek aránya, mint amit az elmúlt két évben tapasztalhatunk.

A hazai gazdasági helyzet alapját a 2023 decemberében mért 5,5%-os infláció adta, amely az Európai Unió országaiban az egyik legmagasabb volt. A legnagyobb mértékben az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya bővült, amely elsősorban a babaváró hitelek növekedésének tulajdonítható. 2023 szeptemberének végére a háztartási hitelek 1,5%-a mutatott több mint 90 napos késedelmet, ami szinte teljesen megegyezik az előző negyedévi adatokkal.

A személyi hitelek esetében gyakorlatilag nem történt változás, míg a gépjárműhitelek késedelmi aránya kis mértékben csökkent az előző negyedévhez képest. A forint alapú hitelek közül a késedelemmel rendelkezők aránya továbbra is magas, bár enyhén csökkent. Az átstrukturált hitelek aránya szintén csökkent, a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező állomány aránya szinte változatlan maradt.

A teljes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége 3,4%-ra csökkent, míg a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek esetében ez az arány 57,7%-ra apadt. Ahogy az a grafikonon is látszódik, az index 2012. májusában a pénzügyi válság végén mutatta a legalacsonyabb értéket (-60 pont). 2019 májusában volt rekordmagas szinten, röviddel a Covid hullám kitörése előtt (60 pont), 2023 utolsó negyedévében pedig 18.5 ponton állt.

A meredek áremelkedés szeptember után átmenetileg enyhült, részben a bázishatás miatt is, azonban 2024 elején az árak további finom emelkedése várható olyan tényezőknek köszönhetően, mint az üzemanyagok jövedéki adójának, a hulladékkezelési díjnak és az autópálya-matricák díjának emelése, hiszen a megemelkedett díjak hatásaként drágábban kerülhetnek a termékek az üzletekbe, illetve az áruk kiszállításának díja is megemelkedhet. Emellett a bérmegállapodások és a költségvetési hiány csökkentése is inflációfelhajtó hatású lehet.

A jelenlegi kilátások alapján pozitív tendenciák várhatóak bizonyos gazdasági folyamatok tekintetében, mint például az ársokkok mérséklődése, az árak növekedése, vagy a lazuló monetáris politika. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az esetleges további gazdaságpolitikai intézkedéseknek fenntartható és kiegyensúlyozott gazdasági stabilitást kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy hosszú távon minimalizálják a kockázatokat és támogassák a lakosság fizetőképességét

- jegyezte meg Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója a legfrissebb IFI eredmények kapcsán.