Kiderült: szeretteinkhez fordulunk, ha kölcsönről van szó

A piacvezető követeléskezelő vállalat, az Intrum idén tette közzé az Európai lakosok fizetési, megtakarítási és hitelfelvételi szokásairól szóló jelentését, az ECPR-t. A felmérés Magyarországra vonatkozó részében érdekes adatokat találunk a hazai hitelfelvételi preferenciánkról, azaz arról, hogy kihez fordulunk, ha kölcsönre van szükségünk.

Miért és kitől kérünk kölcsön?

A kutatás szerint a magyarok a legtöbbször a lakbér, a közműszámlák és a mobiltelefonnal kapcsolatos kiadások miatt vesznek fel hitelt. Telefonszámlára a megkérdezettek 21%-a, rezsiköltségekre 37%-a, a lakbér fizetésére pedig 15%-a vett igénybe valamilyen kölcsönt.

Az Intrum vizsgálta azt is, kihez fordulnak az emberek kölcsönért - az itt kapott eredmények ismét megerősítették, hogy a pénzintézetekkel szembeni bizalom még mindig igen alacsony Magyarországon. A megkérdezettek több mint fele ismerőseihez és szeretteihez fordul kölcsönért, családtagoktól 35%, míg 27% a barátoktól kért pénzügyi segítséget.

Saját bankjától kölcsönt ezzel szemben csak a résztvevők 18%-a vett igénybe, míg 12% másik pénzintézethez fordult hitelért. Utóbbi opció a 65 év feletti korosztályra jellemző a legnagyobb arányban, 41%-ban. A döntésnek számos oka lehet, például a kedvezőbb feltételek, de az is, hogy a saját intézmény már nem hajlandó hitelezni a fennálló tartozások miatt.

Gyakori a munkavállalók körében, hogy a munkáltatótóhoz fordulnak anyagi segítéségért. A kérdésben érintettek 11%-a kért már támogatást munkaadójától. Az együttműködésnek több formája is létezik: lehetőség van munkabérelőlegre és kedvezményes munkáltatói kölcsönre is, amely a polgári jog által szabályozott szerződés. Amennyiben a megállapodás nem kamatmentes, a kölcsönösszegre az adós köteles kamatot fizetni, amely előzetes egyeztetés hiányában a jegybanki alapkamattal egyenértékű. A munkabérelőleget alapvetően nem terheli kamatfizetési kötelezettség.

A kevésbé szignifikáns kölcsönfelvételi kategóriák közé tartozik a zálogház, és a privát kölcsönadó szolgáltatás igénybevétele 5-5%-kal. Utóbbi átmenetet képez a bankok és a kutatásban szintén megjelenő közösségi kölcsön vagy személyközi finanszírozás (peer-to-peer) között, azáltal, hogy ezesetben nem beszélhetünk banki individuumról vagy intézményről, ugyanakkor nagyobb mértékben alapulnak személyes kapcsolaton, mint az említett p2p megoldások, amelyek a válaszok 2%-ban jelentek meg.

Nem bízunk a bankokban, mégis sok pénzt adunk nekik

"A banki hitelek viszonylagos népszerűtlensége mögött számos tényező állhat, a bankokkal szembeni bizalmatlanságtól, az információhiányon át a hitelfelvételi folyamat komplexitásáig" - fogalmazott Deszpot Károly, az Intrum üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója. "Fontos szempont lehet az is, hogy a bankokhoz képest az ismerősök, családtagok kisebb kamatot kérnek, bár erről nehéz információt kapni."

Amivel kapcsolatban azonban egyáltalán nem spórolnak a kamatokon a magyarok, az a hitelkártyához kötődő hitelkeret kimerítése. A hitelkeret-túllépés a "legnépszerűbb" hitelfelvételi formák listáján a harmadik helyezést érte el, a válaszadók 21%-át érintette. "Ez a hitelfelvétel egy speciális formája, hiszen általában nem tervezett kölcsönfelvételről van szó, hanem arról, hogy az illető költségei túllépték a korábban várt szintet" - mondta Deszpot Károly, aki arra is figyelmeztett, hogy a kártyahitel az egyik legdrágább kamatozású kölcsön.

Mint mondta, bár a hitelkártya kedvező konstrukció lehet azok számára, akik csupán kiegészítő jelleggel használják, és képesek az első adandó alkalommal törleszteni tartozásaikat, egyéb esetekben azonban könnyen találhatja magát az ügyfél adósság-spirálban. A hitelkártyának eleve van egy, általában 5-600 forintos havidíja, és ha használjuk a hitelezési funkciót, akkor az összeget általában 30 napon belül vissza kell fizetni. E rövid türelmi időszak alatt a hitel még kamatmentes, ha azonban átlépjük a visszafizetési határidőt, a bank akár 25-30 százalékos büntetőkamatot számol fel.

A hitelkártya-tartozások átlagos kamata többszöröse annak, mint amennyit egy klasszikus hitelfelvétel (szabad felhasználású hitel, gyorskölcsön, vagy áruhitel) esetén számolnak fel a bankok. Habár a devizahitel-válság óta megingott a banki hitelekkel szembeni bizalom, azonban sok ügyfél nem gondol bele abba, hogy a hitelkártya-használat ugyanúgy a hitelfelvétel egy formája, mint a személyi kölcsön vagy a jelzáloghitel, ráadásul jóval drágább.

Növekvő tudatosság

Az Intrum frissebb, csak a magyar háztartásokra vonatkozó Fizetőképességi Jelentése szerint 2019 -ben folyamatosan nőtt a hitelfelvételi kedv. Deszpot Károly úgy fogalmazott, "biztató jel, hogy az utóbbi időszakban már jelentősen csökkent a folyószámla-hitelkeretek kihasználtsága, miközben nőtt a tervezett hitelek népszerűsége. Ez azt mutatja, hogy a háztartások egyre kevésbé okoznak gondot a váratlan kiadások, és hogy a magyarok egyre tudatosabban tervezik pénzügyeiket."

Ezzel együtt van még hova fejlődni: összehasonításképpen, a régió másik országában, Csehországban, a saját banki kölcsön a legnépszerűbb 35%-kal, amelyet a családi támogatás és a hitelkeret-túllépés követ 29%-kal és 23%-kal. A szomszédos Ausztriában a családi hitelezést jelölték a legtöbben, mégpedig a válaszadók 38%-a, második és harmadik helyen a saját banki kölcsön, illetve a hitelkeret-túllépés zárt 35%-kal és 27%-kal.

Összességében elmondható, hogy Magyarország lakossági pénzügyei sokfélék ugyan, de kategorizálhatók, és az Intrum kutatásának köszönhetően egy könnyen értelmezhető képet kaphatunk róluk. Az adatok ismeretében pedig tökéletesíthetők és személyre szabhatók a pénzgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások, közöttük például a követeléskezelés is.