Milliókkal tartozik Tatár Csilla: miből fogja kifizetni?

Tatár Csilla december elején felmondott a TV2-nél. A tévés azt mondta, rendesen kitöltötte a felmondási időt, ez azonban, úgy tűnik, kevés ahhoz, hogy fellélegezhessen. A TV2-vel kötött munkaszerződése ugyanis nem csak ebből áll, és ezt neki is be kell tartania. Köti a versenykorlát, ami azt jelenti, hogy a felmondástól számított négy hónapon belül nem vállalhat műsorvezetői feladatot más csatornánál. Ha ezt nem tartja be, igen komoly kötbért kell fizetnie. Úgy tűnik, Tatár Csilla már nagyon régóta vágyott arra, hogy egy más jellegű műsorban is megmutathassa, mire képes, hiszen még ezt az irgalmatlanul sok pénzt is hajlandó kifizetni azért, hogy átlépje a saját árnyékát - írja a Blikk.

A TV2-nél tizenkét évet lehúzó sztárműsorvezető a köztévénél 1,5 millió forintot keres majd, így könnyedén kifizetheti saját zsebből a kötbért, amely akár nyolcmillió forintot is kitehet. Lehetséges persze, hogy a volt munkaadója nem köti az ebet a karóhoz, és nem tart igényt az összegre.

Hogyan fizethet ki ekkora tartozást azonnal?

Megeshet, hogy a műsorvezetőnek nem áll rendelkezésre ekkora összeg a bankszámláján, és hitelt kell felvennie. A személyi kölcsönök átlagos évesített kamatlába 17,75 százalék a jegybank adatai alapján, így akár másfél-két év alatt is visszafizetheti a hiteltét, ha ezt a megoldást választja. 18 hónapra a havi törlesztőrészlet 515 ezer forint, míg két évre 404 ezer forint lenne. Lényeges, hogy ennél sokkal rövidebb futamidőt nem tud bevállalni a sztár, mivel a január óta érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozás miatt nettó jövedelmének (983 ezer forint) csupán hatvan százalékát fordíthatja hiteltörlesztésre, ami 590 ezer forint.

Miből áll az új szabályozás?

Az új szabályozás alapvetően két fő pillérből áll:

• A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását.

• A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

 A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be. Ez egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak a bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.

. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők. A forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt az új rendelkezés valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ugyanakkor amennyiben az MNB túlzott lakossági hitelezést lát, a korlátok bármikor szigoríthatók.

Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan - egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva - sokkal szigorúbb JTM korlátok kerültek előírásra: 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30 és 15 százalék. Ezen korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása. A hitelfedezeti arányokra vonatkozóan - a szabályozás folyamatosságának biztosítása érdekében - alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat vette át az MNB rendelet.