Valami nem stimmel a devizahiteles pereknél

Már rég nem az árfolyamváltozással van problémája Léhmann Györgynek, legalábbis a perekben nem ezt, hanem az egyoldalú kamatemeléseket kifogásolja. Érve szerint, ha csökken a svájci alapkamat, akkor csökkennie kell az itthon devizában eladósodott adós hitelköltségének is. Bankok érveezzel szemben az, az országkockázat emelkedésével az olcsóbb hitelt is drágábban kapja a magyar adós. A bíróságok meg nem tudnak dönteni, két hasonló perben született teljesen ellentétes ítélet. Mind két ítélet után megérkezett a hivatalos kommunikáció is a győztes féltől. Devizahiteles legyen a talpán, aki ezek alapján tud dönteni, pereljen vagy ne?

Minkét per mostanában zajlott, az utánnuk kikerült közlemény és cikk lényegi állításait kiemeltük. Olvasás közben ne feletsük el egy pillanatra sem, hogy mindkét esetben ugya az volt a per tárgya. Csak az eredmény tér el teljesen a két esetben.

Sonline.hu cikke Léhmann György megkérdezésével

... A hétszáz hasonló ügyben egyszerre eljáró siófoki jogász azt mondja, a Pécsi Ítélőtábla ítélete több is annál, mint amit ő általában el szeretne érni a perei során.

- Perbeli ügyfeleim ugyanis e döntés nyomán mindösszesen olyan összegű törlesztőrészletet kötelesek fizetni, mint amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek - így Léhmann. - A korábbi túlfizetések pedig vagy a futamidő végén kerülnek elszámolásra, vagy akkor, amikor a bank valamiféle eljárást kezdeményez azért, mert ez az állapot neki nem tetszik.

Az OTP Bankot beperlő adós 2007-ben vett fel nyolcmillió forint összegű, svájci frankban nyilvántartott hitelt. A jogerős ítéletet kimondó Pécsi Ítélőtábla szerint teljes egészében érvénytelen a kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint "a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni." A bíróság szerint "a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői...) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük. Ebben a tekintetben az adósokat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja, a hitelező számára a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon lényegében kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít. Azok a feltételrészletek hiányoznak, melyek a módosítási lehetőség kereteit ténylegessé, a fogyasztó számára közérthetővé, a módosítások mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék."

...

 "E hiányosságok a hitelező javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adósok terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ezáltal megvalósul a szerződés egyensúlyának olyan eltolódása, mely megalapozza a kikötés tisztességtelenségét, ezáltal a szerződési feltétel semmisségét."

Az ítélőtábla azt is kimondja (Európai Bírósági döntésre is hivatkozva): nincs lehetősége arra, amit Léhmann ügyvéd kereseteiben szorgalmaz, hogy e tisztességtelen szerződési pontot kiiktassa és a szerződést e nélkül helyreállítsa. - Azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést - reagált lapnak a siófoki jogász.

Az OTP Bank közleménye

A perköltség megfizetésére kötelezett a bíróság egy devizahiteles házaspárt. A nem jogerős ítélet szerint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma elutasította keresetüket, így nekik kell állniuk a több tízezer forintos perköltséget.

Az OTP Bank közleménye szerint Léhmann György siófoki ügyvéd által képviselt devizahitelesek azért indítottak pert az OTP ellen, hogy a bíróság mondja ki a szerződésükben az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés érvénytelenségét.

A házaspár 2007-ben vett fel több mint 4 millió forint japán jenben nyilvántartott kölcsönt. Beadványuk szerint az OTP Bank úgy emelte folyamatosan a törlesztőrészleteket, hogy ehhez nem volt joga. A szerződés a felperes házaspár szerint ezen túl megsérti a szimmetria, az arányosság elvét, tisztességtelen és alakilag is hibás, így semmisnek tekinthető.

Az alperes bank álláspontja szerint a szerződés a jogszabályoknak maximálisan megfelelt. A szerződés részletesen tartalmazza az oklistát, amely alapján egyoldalúan módosítható a szerződés.

A bíróság a felperesek keresetét alaptalannak nyilvánította, egyebek között azért, mert a Polgári törvénykönyv szerint nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg.

A szerződést alakilag is megfelelőnek tartotta a bíróság, így az nem érvénytelen és nem is tisztességtelen. Az oklista egyértelműen és részletesen tartalmazta azokat a körülményeket, amelyek teljesülése esetén a bank megváltoztathatja a hiteldíjat, így az megfelelt az átláthatóság elvének. A szimmetria elve sem sérült, valamint az arányosság elve is biztosított volt.

A bíróság több más hibát is talált a siófoki ügyvéd beadványaiban, ugyanis nem a közjegyzői okiratba foglalt szerződési feltételekre hivatkozott, illetve svájci frankra és a svájci jegybanki alapkamatra hivatkozott, pedig a hitelszerződést japán jenben kötötték.

...

  Most akkor mi van? Kérdezzük mi.