Kényszerből drágul a jenhitel?

Mivel az év végére a jenhitelek aránya elérte a tíz százalékot az összes lakossági jelzáloghitelen belül, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fenntartja annak lehetőségét, hogy a nemzetközileg előírt nyolcszázalékosnál esetleg magasabb tőkemegfelelési mutatót ír elő például a jenhitelek. Ez a magasabb tőketartalékolási kötelezettség csökkentené a jenhitelek nyújtásának jövedelmezőségét.

A felügyelet elsősorban amiatt aggódik, hogy egy huzamosabb forintgyengülés miatt néhány ezer forinttal megemelkedő törlesztőrészletek az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat már bajba sodorhatják.

A jenhitelek folyósításában piacvezető OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Urbán László nem tartja indokoltnak, hogy a bankokat büntesse a felügyelet. Az árfolyamkockázat teljes egészében az ügyfelet terheli, a bankok kockázatát fedezi, hogy legfeljebb az ingatlan értékének 70 százalékáig nyújtanak hitelt. (Az OTP által nyújtott hitelek átlagosan az 50 százalékát sem érik el a fedezetül szolgáló ingatlanok becsült értékének.)

Az ügyfelek árfolyamkockázatát a bankokkal szemben támasztott magasabb tartalékolási követelmények nem csökkentik, csak a jenhitel költségét növelnék. A hitelintézetek ugyanis a megnövekedett tartalékolási költségeket kénytelenek a hitelfelvevőkre.

A magyar lakosság jövedelmének átlagosan tíz százalékát fordítja hiteltörlesztésre. Urbán László szerint ezt az arányt egy drasztikus árfolyammozgás legfeljebb néhány százalékkal növelné meg, ami aligha jelentene nagyobb kockázatot a magyar bankrendszerre, mint a 2007. januári adó- és járulékemelések.