A táblázatokban szereplő törlesztőrészletek arról tanúskodnak, hogy a legnagyobb felárral a Raiffeisen Bank dolgozik, melynél 35 éves futamidő és 5 millió forint esetén a jövedelemigazolás nélküli konstrukciót választó ügyfél 17 százalékkal fizet többet, mint a jövedelem megadását választó hitelfelvevő. A másik két felárral dolgozó bank esetében a kockázati díj mértéke kisebb, a törlesztőrészleteket tekintve kedvezőtlenebbnek mondható konstrukció esetében az ügyfelek 3-5 százalékkal fizetnek többet havonta.

Az UniCredit Bank a kedvezményes időszakban nem alkalmaz kockázati felárat, így a törlesztőrészletek a két konstrukció esetében az akció időtartama alatt megegyeznek.

Van, amikor nincs is...

A kockázati felár azonban nem az egyetlen eszköz a bankok kezében. A táblázatok ugyanis arról is árulkodnak, hogy vannak pénzintézetek, így K&H és a Budapest Bank is, amelyek egyáltalán nem folyósítnak jövedelemigazolás nélküli hiteleket.

A Budapest Bank kiemelte, hogy minden a bank szolgáltatásait igénybe venni szándékozó hitelfelvevőnek legalább a minimálbér összegéről szóló jövedelemigazolást kell a hiteligényléshez csatolnia.

Finanszírozási arány és folyósítási jutalék - itt húznak a bankok

A válaszadó bankok többsége azonban nem a kockázati feláron és nem is a hitelnyújtás jövedelemigazoláshoz kötésén keresztül kezeli kockázatát, hanem az elérhető finanszírozási arány korlátozásán, illetve a front-end költségek, vagyis az első törlesztésig felmerülő költségek, differenciálásán keresztül.

A CIB, az OTP és az Inter-Európa Bank eltérő folyósítási jutalékot alkalmaz a kétféle konstrukció esetében. Utóbbi 2007. november 5-vel szünteti meg a jövedelemigazolás nélküli konstrukciók esetében használt kockázati felárat. Így különbség már csak a folyósítási jutalékban lesz, amely a kockázatosabbnak minősített hitelek esetében a normál 1 százalékról 2 százalékra emelkedik.

Az MKB és az FHB a finanszírozási arány csökkentésén keresztül kezeli a felmerült kockázatot. Az FHB-nél kérdésünkre elmondták, hogy a hitelösszeg maximuma a jövedelemigazolás nélküli konstrukciók esetében a hitelbiztosítéki érték 40-50 százalékára csökken, míg jövedelemigazolás mellett ez az arány 70-80 százalék.

A hitelbiztosítéki érték az az érték, melyet a bank az értékbecslő által megállapított forgalmi értékből elfogad, vagyis amin az ingatlant, mint fedezetet nyilvántartja. Ez az FHB esetében általában a forgalmi érték 80-90 százalékát éri el.

Az Erste a korábbiakban elmondottakkal szemben nem a finanszírozási arányt, hanem a maximális hitelösszeget korlátozza: míg a jövedelemigazolást is benyújtó ügyfelek esetében a bank nem alkalmaz korlátot, addig a kockázatosabb konstrukció esetében a hitelösszeg felső plafonja 50 millió forint.

Mindent összvetve elmondhatjuk, hogy a jövedelemigazolás nem létéből fakadó kockázatot kezelésére és beárazására minden hazai bank megalkotta a maga eszközét, a jövedelemigazolás nélküli hitelt választóknak azonban érdemes jól meggondolniuk, hogy melyik bank konstrukciója mellett döntenek, az ugyanis hosszú távon több száz ezer forintba kerülhet számukra.