Rengeteg pénzt spórolhatsz, ha így csináltatod: óriási kincs egy tiszta vizű saját kút

Ulrich József első és legfontosabb jótanácsa, hogy ne csak az ár alapján döntsük el, hogy kivel furatunk kutat. Előbb nézünk kicsit széjjel, érdeklődjünk, mert nagyon nem mindegy, mennyire képzett szakemberrel csináltatjuk meg vágyott kutunkat. Mert, ha valamit elhibáznak, és a kút nem ad tiszta vizet, annak bizony hosszútávú következményei lehetnek.

Nézzük meg, hogy a kútfúrónak milyen referenciái vannak, van-e honlapja, tagja-e a Vízkútfúrók Egyesületének – ez is mind-mind garancia lehet arra, hogy nem dobunk ki sokszázezer forintot feleslegesen. Nagyon oda kell figyelni arra is, milyen átmérővel, milyen technológiával, milyen anyagokkal, milyen szakmai jogosultságokkal dolgozik a kútfúró – ugyanis egy elrontott kúttal nem nagyon lehet mit kezdeni, újra kell fúrni – közli Ulrich József.

Hogyan csinálják?

A kútfúrás, tudjuk meg a szakembertől, a műszaki kivitelezéssel kezdődik:

A felvonulást követően a kútfúró egy úgynevezett keresőfúrást csinál, ami egy kisebb átmérőjű furatot jelent. Abban geofizikai szelvényezést végez el, vagyis különböző szondákkal kiméri a talajjellemzőket. Így lehet meghatározni, hogy hol találni szigetelő- és hol vízadó rétegeket. Ez alapján történik meg a kútkiképzés. Mélyítik a furatot, raknak bele szigetelőanyagot, technikai rakatot, ami azt jelenti, hogy a felső vizadókat, amik szennyezőek lehetnek, lezárjuk, hogy ne tudjon belefolyni a szennyezett víz. Utána a megfelelő méretű furatba beépítjük a szűrőcsövet, ezt körbekavicsoljuk, majd kitisztítjuk. Utána rétegmegnyitás következik, aztán mehet bele a búvárszivattyú, amivel be lehet állítani a kút vízhozamát. Ha ezt végigcsinálja valaki rendesen, akkor egy jó vizet adó, megfelelő kapacitású kutat kap a megrendelő.

- meséli a szakember.

A mai modern fúrt kutak igazából csőkutak. 100 millimétertől felfelé vannak a szűrőcsövek. Mindenképpen olyan átmérőjű cső kell, amibe a búvárszivattyút is bele lehet építeni. Aztán a kútfúrók még ásnak a kút körül is egy aknát, ami olyan, mint egy vízóraakna, visszavágják a csövet terepszint alá, és raknak rá egy úgynevezett kútfejet.

Megy le egy elektromos kábel is a szivattyúhoz, van egy rozsdamenetes tartókötél, ami a súlyát tartja a szivattyúnak, van egy termelőcső, amin keresztül a szivattyú nyomja fel a vizet, ezt a csövet lehet aztán toldalékokkal a felhasználás helyére vezetni.

Ha a rendszer ki lett fertőtlenítve, egy próbaüzem után érdemes vízmintát venni, és elküldeni a laborba, ahol megnézik a víz kémiáját és bakteriológiáját. Az eredmények függvényében lehet eldönteni, mire lehet később használni.

Mire lehet használni a saját kút vizét?

Ha jó a víz, akkor akár a családi ház, vagy egy üzem vagy telephely vízellátására is alkalmas lehet. A fúrt kút vizének megvan az az előnye, hogy nélkülözi azokat az anyagokat, amit a vezetékes hálózat általában tartalmaz, ezek teljesen natúr vizek, és ha jól van kiképezve a kút, akkor külső szennyezés sem érheti a vízadó réteget, teljesen baktérium mentes.

Sokszor jobb tulajdonságú ez a víz, mint a vezetékes. A laborvizsgálat után lehet végiggondolni, még mire tudjuk használni az öntözésen kívül.

Tényleg, mennyibe kerül?

Az árakról annyit tudunk meg, hogy nettó 20 ezer forint per folyóméter alatt nincs kút, de mélységtől és átmérőtől függően ez fel tud menni akár 60 ezer forintig is, de volt már olyan, hogy a talajviszonyok miatt méterenként 100 ezerért ástak kutat.

Mi van a régi kutakkal?

A kútról sokaknak még nagyanyáink kerekes kútja jut eszébe: nagy kútgyűrűkkel, felhúzható vödörrel. Ezeket hívják ásott kutaknak, amikkel manapság sok a baj:

Ezek az ásott kutak még más időjárási viszonyok között voltak divatban, 50-100 évvel ezelőtt. Akkoriban lényegesen több volt a csapadék, ezért is van az, hogy ezeknek a kutaknak a nagy része mostanra kiszáradt. Az ásott kutakat ugyanis jellemzően az első vízadó rétegre, a talajvízre építették. Ahogy csökkent a csapadékmennyiség, ezek a kutak úgy apadtak el.

- közölte a szakember. Hozzátette, az ásott kutakkal még az is a nagy baj, hogy a 70-es évek elején, amikor a favakba tömegesen vezették be a csapvizet, gyakran ezekbe a kutakba vezették be szennyvizet, vagy szeméttel hordták tele.

Ha fúrt kutat csinálnak, „ha csak nem a Dunaparton vagyunk egy kavicsteraszon” már a talajvíz alá mennek, és az első réteg vízig lefúrnak, hogy legyen vízbiztonság. Ebben a mélységben már jobb a víz minősége, és ha szerencsénk van, és olyan geológiai környezetben lakunk, akkor nem is kell olyan mélyre fúrni, és olcsóbban megússzuk.

Ember legyen a talpán, aki a törvénykezésben kiismeri magát

Magyarországon minden kútfúrás engedélyköteles. A törvénykezés - teszi hozzá a szakember- kétfelé válik. Első körben, ha nem gazdasági célú a vízvétel, és nem védett vízadóra van telepítve (amiből a vízmű dolgozik) a kút, és az éves vízkivétel nem haladja meg az 500 köbmétert - ha tényleg privát célra használjuk – akkor az új kútra a helyi jegyzőtől kell engedélyt kérni. A kérelemhez 5000 forintos illetékbélyeget kell csatolni.

Sokkal bonyolultabb a második, vízjogi engedélyeztetés, amit a katasztrófavádelemnek kell benyújtani: először tervet kell készíttetni, azt engedélyeztetni kell. Az engedélyben leírják, hogy a kivitelező milyen vizsgálatokat köteles elvégezni. Az előírást nem egyszerű betartani sem. Például előírhatják, hogy a talajmunkát a kulturális és örökségvédelmi hivatal megbízottjának nyomon kell követnie, hátha valami régészeti kincsre akad a kútfúró. (Csak ez a tétel 30-50 ezer forint). Az engedélyesnek közölni kell a kivitelező nevét, mellékelnie a jogosultságát igazoló okiratot stb…

Az 50 métert meg nem haladó mezőgazdasági öntözést szolgáló kút nem engedélyköteles, hanem csak bejelentésköteles, amit a Nemzeti Földügyi Központ felé kell megtenni.

Létezik egy negyedik verzió is: a fekete kút, amikor azt mondja a megrendelő, hogy ő bizony ezt a sok dokumentációt nem hajlandó fizetni, és megegyezik a kivitelezővel, mert így jó pár százezerrel olcsóbb lesz a munka.

Nehezíti a helyzetet még, hogy a hivatalos kutakhoz kell egy vízföldtani napló is, ami a műszaki információk tartalmazza, amit elektronikusan rögzítenek, és aminek az elkészítése önmagában 100 ezer forintos mutatvány.

Két év és az ásott kutakkal is komoly gondok lehetnek

Évekkel ezelőtt tervbe vették, hogy Magyarország összes kútját egy kataszterbe összefoglalják, és valamennyi fúrt és az ásott kutat - fennmaradási engedély keretében – rögzítik. Az Országgyűlés egyelőre 2023. december 31.-ig újabb moratóriumot hirdetett az ásott kutak engedélyeztetésére, de előbb-utóbb ezek a kutak is bejelentéskötelesek lesznek.

Ha valakinek tehát van egy fekete vagy ásott kútja, és azt hivatalossá akarja tenni, annak előbb-utóbb el kell végeztetni majd egy engedélyeztetési eljárást. A gond csak az, az anyagiakon túl, hogy egy régi, rosszul kivitelezett kút esetében az is előfordulhat, hogy nem kap engedélyt.

A hivatalnak azonban nincs mérlegelési lehetősége, ha egy kút nem kap engedélyt, azt el kell „tömedékelteni”.

Magyarországon azonban eltömedékeltetni egy kutat csak tömedékeltetési terv alapján lehetséges, ami szintén súlyos pénzekbe kerül. A gyakorlatban ez azt is jelenheti, hogy ha valaki szeretné legalizálni a kútját: kifizet másfél milliót, és nem lesz kútja.