Anyák SZJA-mentessége: nagyon fontos számok derültek ki, erről jobb, ha te is tudsz

A Standard&Poor's hitelminősítő egy hete negatívra rontotta a magyar BBB– adósságbesorolás kilátásait, ami közelebb hozta az országot a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerüléshez. A döntés egyik fő indoka a költségvetés bizonytalan helyzete volt. Az S&P értékelése szerint a magyar államháztartást több tényező veszélyezteti: a bizonytalan növekedési kilátások, a magas kamatkiadások, az uniós források korlátozott beáramlása és a választások előtti kiadási nyomás.

Az elmúlt időszakban a költségvetési hiánycélok folyamatosan emelkedtek, és a tényleges deficit rendszerint még ezeket a módosított célokat is meghaladta. Február végén, az adócsökkentési tervek bejelentését követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elismerte, hogy a korábbi tervekkel és uniós vállalásokkal ellentétben a GDP-arányos költségvetési hiány 2025-ben sem lesz 3% alatt, hanem 3,5%-ra módosul. Szakértők azonban ezt az értéket is megkérdőjelezik, ahogyan az idei 3,7%-os célt is, amellyel szemben 5% körüli piaci előrejelzések állnak. A cikk megírása után a kormány az idei várható hiányt 4% körülire, a jövő évit pedig 3,7%-ra módosította.

Az S&P már az adótervek nyilvánosságra kerülése után figyelmeztetett: a választások előtti költekezési ígéretek gazdasági kockázatot jelentenek, megnehezítve a költségvetési hiány csökkentését és a forint stabilizálását. A hitelminősítő különösen a két- vagy háromgyerekes nők számára bevezetett élethosszig tartó adókedvezményt tartotta kockázatosnak.

Az új adókedvezmények hatására a kétgyermekes anyák jövedelme havonta 40-200 ezer forinttal, a háromgyerekeseké 100-300 ezer forinttal emelkedhet. Ez a másik oldalról egyfajta gyerektelenségi adóként is értelmezhető, amely Bokor László közgazdász számításai szerint mintegy 4%-os lehet.

A költségvetés számára jelentős adóbevétel-kiesést jelent az intézkedés. Mai árakon számolva körülbelül 1000 milliárd forintra tehető a teljes kiesés, mind Bokor László, mind a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint.

A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében több intézkedés együttes költségvetési hatását számszerűsítette: a három gyermeket nevelő anyák 2025. októbertől élethosszig tartó szja-mentességét, a kétgyermekes anyák életkor szerint felmenő rendszerben (2026-tól 2029-ig) kialakuló szja-mentességét, az egy gyermeket nevelő 30 év alatti anyák 2026-tól érvénybe lépő személyi jövedelemadó mentességét, a 2025. júliustól a CSED-re és a GYED-re érvényes személyi jövedelemadó mentességet, valamint a nyugdíjasok áfa-visszatérítését bizonyos termékek esetében.

Az MNB becslése szerint az új intézkedések 2025-ben a GDP 0,1 százalékának, 2026-ban 0,5 százalékának, 2027-ben 0,7 százalékának megfelelő többletforrást hagynak a családoknál és a nyugdíjasoknál. A teljes költségvetési hatás 2029-re jelentkezhet, amikor a GDP 0,9%-ára rúghat.

A jegybanki szakértők számításai alapján megállapítható, hogy középtávon az anyák adómentessége érdemi költségvetési terhet jelent. Ennek finanszírozására nincs hivatalos terv, a kormány a gazdasági növekedésből származó bevételtöbbletre hivatkozik. Az első évben pedig, ahogy a hiánycél növeléséből látható, gyakorlatilag adósságból fedezik a kiadást.