A parajdi tragédia csak a kezdet: ezek a magyar természeti értékek is veszélyben vannak

A parajdi sóbánya tragédiája fájó emlékeztető arra, hogy mennyire sérülékenyek lehetnek természeti értékeink. Magyarországon is akadnak olyan különlegességek, amelyeket komolyan fenyeget a környezetváltozás, a turizmus, vagy akár az emberi tevékenység.

A parajdi sóbánya katasztrófája nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is súlyos következményekkel jár. A májusi vízbetörés után a bánya teljes rendszere elárasztódott, a turizmus leállt, és a helyi közösség egyik legfontosabb megélhetési forrása szűnt meg. A Korond-patak sószennyezése miatt több település ivóvíz nélkül maradt, és a halállomány is gyakorlatilag kipusztult a Kis-Küküllő mentén.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiszivárgott egy sokkoló jelentés: kipusztult a Kis-Küküllő élővilága a parajdi katasztrófa után + Fotók

Független kutatók átfogó tanulmánya szerint a parajdi bányakatasztrófa után súlyosan károsodott a Kis-Küküllő vízminősége, és a halállomány jelentős része kipusztult – ráadásul a helyreállás akár évtizedekbe is telhet.

A hatóságok most éjjel-nappal dolgoznak a károk enyhítésén: szivattyúzzák a vizet, elterelik a patakot, és víztisztító berendezéseket telepítenek. De a természetes élővilág regenerációja hosszú időt vehet igénybe, és a helyiek is attól tartanak, hogy a bánya fölötti felszín instabillá vált.

A sóbánya csak a kezdet?

A parajdi sóbánya tragédiája rávilágított arra, milyen sérülékenyek lehetnek a természeti értékek – és hogy a veszély nemcsak távoli országokat fenyeget. Magyarországon is több olyan különleges hely található, amely fokozott figyelmet igényelne, mielőtt visszafordíthatatlan károk keletkeznek.

Aggteleki-karszt és a Baradla-barlang

Az UNESCO világörökség része, hazánk egyik legismertebb barlangrendszere. A cseppkőképződés évszázadok alatt jön létre, de a felszíni szennyeződések, a vízháztartás megváltozása és a klímaváltozás miatt a barlang mikroklímája is veszélybe kerülhet. A barlangi élővilág (pl. vakrákok, denevérek) különösen érzékeny a külső hatásokra.

Hévízi-tó – Európa legnagyobb természetes termáltava

A tó különleges mikroklímája és gyógyhatása miatt évente több százezer látogatót vonz. Ugyanakkor a víz utánpótlása, a hőmérséklet stabilitása és a vízminőség is sérülékeny. A túlzott turizmus, a környező beépítések és a vízhasználat mind veszélyeztethetik a tó ökoszisztémáját.

Fertő-tó magyar oldala

A Fertő–Hanság Nemzeti Park része, egyedülálló madárvilággal és nádas élőhelyekkel. Az elmúlt években egy nagyszabású turisztikai beruházás (kikötők, apartmanok, szállodák) indult el, amely természetvédelmi tiltakozást váltott ki. Bár a projektet hivatalosan leállították, a tó vízszintje és ökológiai állapota továbbra is aggodalomra ad okot.

Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág

Ez a Duna egyik legnyugodtabb mellékága, amely fontos szerepet játszik a főváros környéki ökoszisztémában. Azonban a vízminőség romlása, az iszapfelhalmozódás és a szennyvíz bejutása miatt a vízi élővilág egyre nagyobb veszélyben van. A horgászok és természetjárók is egyre gyakrabban panaszkodnak a víz állapotára.

Őrségi lápok és kaszálórétek

Az Őrség egyik legértékesebb természeti kincse a mozaikos szerkezetű láp- és rétvilág, amely ritka növény- és állatfajoknak ad otthont. A vízelvezetés, a klímaváltozás miatti kiszáradás, valamint a mezőgazdasági terjeszkedés miatt ezek az élőhelyek fokozatosan zsugorodnak. A lápok eltűnése nemcsak ökológiai, hanem kulturális veszteség is lenne.

Címlapkép:Kiss Gábor MTI Fotószerkesztőség