Jöhet az örök rezsicsökentés: milliókat érintő változás jön, megvan a mágikus molekula

A hidrogén sokoldalú energiaforrásként komoly potenciállal rendelkezik a fenntartható jövőnk szempontjából. Nem véletlenül kapott kiemelt hangsúlyt az ENSZ 29. klímaváltozási konferenciáján. A hidrogénre való átállásról szóló csúcstalálkozón (Hydrogen Transition Summit) mintegy ötszáz érdekelt fél (köztük befektetők, hidrogéntermelők, kereskedők, technológiai innovátorok, projektfejlesztők és politikai döntéshozók) találkozott annak érdekében, hogy globális léptékben gyorsítsák fel a hidrogéngazdaság- és -piac fejlődését. A céljuk a kulcsfontosságú érdekelt felek egyesítése volt egyrészt a kereslet ösztönzése, másrészt a kínálat elősegítése és harmadrészt a támogató szabályozási keret kialakítása érdekében. A döntéshozók hitvallása szerint a hidrogéntermelés növelése ugyanis jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást.

Miért pont a hidrogén?

• sokoldalú energiaforrás;
• megújuló energiaforrásokból (például szél- és vízenergia) származó elektromossággal vízből állítható elő;
• üzemanyagcellákban történő felhasználásakor melléktermékként csupán vízgőz keletkezik, így tiszta energiaforrás;
• magas energiasűrűsége miatt ideális energiaigényes szektorok, például a szárazföldi és tengeri közlekedés energiaforrásaként;
• rugalmasan tárolható és szállítható;
• segíthet kiegyensúlyozni az időszakos megújuló energiaforrások (például szélenergia) termelésének ingadozásait, köszönhetően a tárolási lehetőségeinek.

A COP29 elnöksége három energetikai kezdeményezést indított el hivatalosan a kulcsfontosságú tiszta energiatechnológiák és -piacok növekedésének elősegítése érdekében, amit néhány ország már támogatott. Ezek egyike a COP29 Hidrogén Nyilatkozat, amely célja, hogy az aláíró országok elkötelezzék magukat az új, tiszta hidrogénprojektek fejlesztése mellett és ezzel vállalják, hogy bővítik a tiszta hidrogén előállítására és felhasználására irányuló kapacitásokat. Fontos előírás a meglévő hidrogéntermelés szénmentesítése, amely szerint az eddig fosszilis tüzelőanyagokból előállított hidrogén (jelenleg évi 96 millió tonna) termelésének jelentős részét tisztább, fenntarthatóbb forrásokra állítják át. Itt az a cél, hogy a hidrogén globális termelése a jelenlegi évi 1 millió tonnáról jelentősen növekedjen, ugyanakkor a nyilatkozat nem határoz meg konkrét célértékeket vagy időkereteket. A döntéshozók szerint a kezdeményezés fontos lépés a fosszilis energiaforrások visszaszorítása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé vezető úton.

Ezek a nyilatkozatok és ígéretek létfontosságú eszközök az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés terén. Erős piaci jelzéseket adnak, segítik a pénzügyi áramlások irányítását, de elősegítik a közös felelősség érzését is. Felszólítok minden felet és a nem állami szereplőket, hogy támogassák ezeket a dokumentumokat, ami lendületet adhat a végrehajtásukhoz. Bár ezeknek a kötelezettségvállalásoknak az aláírása önmagában még nem hozza meg a szükséges változtatásokat, jelentős szerepet játszhat abban, hogy fokozza az ambíciót és lehetővé tegye a cselekvést

– mondta Mukhtar Babayev, a COP29 kijelölt elnöke, hozzátéve, hogy a nyilatkozatok végleges szövegei az érdekelt felek széles körének értékes hozzájárulását tükrözik, bemutatva az inkluzív és átlátható folyamatok erejét az éghajlati válság kezelésében.

Egészségügyi és környezeti előnyökkel jár

A Hidrogén Nyilatkozat mondhatni egy közös szándékot tükröz arra vonatkozóan, hogy a hidrogén alapú technológiák fejlesztésével biztosítható az igazságos, méltányos és fenntartható energiaátmenet, miközben aláírói elkötelezik magukat a Párizsi Megállapodás célkitűzései mellett. Elsődleges célja, hogy támogassa a megújuló, tiszta/zéró-kibocsátású és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén (és annak származékai) globális elterjedését, ami hozzájárulhat az energiaátmenethez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A Pénzcentrumhoz is eljuttatott dokumentum az igazságos átmenet, a fenntarthatóság és az innováció alapelveire épít, miközben hangsúlyozza a hidrogén jelentőségét a nehezen szénmentesíthető szektorokban, ami elősegíti a gazdasági lehetőségek és az infrastruktúra fejlődését, különösen a feltörekvő piacokon és fejlődő országokban.

A döntéshozók felhívják benne a figyelmet arra, hogy a hidrogén értékláncának fejlesztése a megújuló energiaforrások integrációjában, a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásában és a zöld iparosítás előmozdításában is segíthet. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a hidrogén támogathatja az ipari munkaerő átképzését és továbbképzését, valamint a döntéshozók számára szükséges információk biztosítását annak érdekében, hogy új munkahelyeket teremtsenek és előmozdítsák a társadalmi-gazdasági növekedést.

A dokumentum céljai közé tartozik a nemzetközi kereskedelem elősegítése is, amihez hozzátartozik a határokon átnyúló értékláncok fejlesztése és az egyenlő versenyfeltételek kialakítása. Eszerint a kutatás-fejlesztés és a tudásmegosztás ösztönzése szintén kiemelt fontosságú, ami innovációval támogathatja a hidrogéntechnológiák fejlődését, valamint növelheti a hidrogénnel kapcsolatos projektek számát és földrajzi eloszlását. A nyilatkozat hangsúlyozza a fenntarthatósági szempontokat, például az energia- és hidrogénveszteségek csökkentését, a környezeti hatások mérséklését és a hidrogéntermeléshez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálását. Továbbá támogatja a hidrogén integrálását a nemzeti klíma- és energiastratégiákba, de csak ott, ahol lehetséges és releváns.

De ne feledkezzünk meg erről sem: a fosszilis tüzelőanyagok hidrogénnel való helyettesítése jelentős egészségügyi és környezeti előnyökkel jár az olyan ágazatokban, mint a közlekedés vagy az ipar. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal ellentétben a hidrogén üzemanyagcellában történő felhasználása nem bocsát ki káros szennyező anyagokat, kizárólag csak vízgőzt. Ez a váltás tehát jelentősen csökkentheti a légszennyezést, különösen a sűrűn beépített városokban és városi területeken, ami jobb levegőminőséget és kevesebb légzési problémákkal kapcsolatos egészségügyi problémát jelent. A hidrogén felhasználásának hatása ezzel nem csak globális szinten lesz környezetbarát, hanem a helyi közegészségügy és az életminőség javulását is jelentheti. Szakemberek szerint

ha hatékonyan és zöld útvonalakon hasznosítjuk, a hidrogén átalakíthatja az energiával kapcsolatos megközelítésünket, miközben segíthet az éghajlati válság kezelésében.

Modernizálásra szorulnak az elektromos hálózatok

A COP29 elnöksége a Hidrogén Nyilatkozat mellett még kettő energetikai ígéretet is tett az úgynevezett energianapon (Energy Day), hogy arra ösztönözzék a kormányokat világszerte, hogy tegyék kulcsfontosságú prioritássá az energiatárolást és a „rugalmas” hálózatokat, miközben törekedjnek biztonságosabb, megfizethetőbb és fenntarthatóbb energiarendszerek kiépítésére.

A globális energiatárolásra és hálózatokra fókuszáló COP29 Global Energy Storage and Grids Pledge alapján az országok közösen azt tűzték ki célul, hogy világszerte 1 500 gigawatt energiatároló kapacitást telepítenek 2030-ra, ami hatszoros növekedést jelent a 2022-es szinthez képest. Emellett az országoknak ugyaneddig az időpontig meg kell újítaniuk és korszerűsíteniük mintegy 25 millió kilométernyi elektromos hálózatot világszerte, A dokumentum szerint 2040-ig további 65 millió kilométer új vagy felújított hálózatra lesz szükség.

A zöld energiával kapcsolatos COP29 Green Energy Pledge: Green Energy Zones and Corridors kezdeményezés eközben arra ösztönzi az országokat, hogy támogassák a zöld energia zónák kialakítását, amelyek regionális és nemzetközi szinten összekapcsolt elektromos hálózatokon át kötik össze az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelőket a közösségekkel.

Ahogy arra a felszólalók emlékeztettek, a világ egyre gyorsabban halad az elektromos energia korszakába, és egyre több elemzés mutat rá egyértelműen, hogy az energiával és klímával kapcsolatos célok – beleértve a globális megújuló energia kapacitásának megháromszorozását ebben az évtizedben és az energiai biztonság erősítését – eléréséhez az országoknak gyors ütemben kell bővíteniük az energiatárolási kapacitásokat, valamint fejleszteniük és modernizálniuk elektromos hálózataikat, ami elengedhetetlen a tiszta, zöld innováció érdekében.

Elbukhat a globális klímapolitika?

A tiszta energiákkal kapcsolatban néhány, az ENSZ klímapolitikájában kiemelkedő és elismert szakértő is megszólalt. Christiana Figueres, a Párizsi Megállapodás egyik megalkotója, illetve Ban Ki-Moon volt ENSZ-főtitkár és Mary Robinson, Írország egykori elnöke, nyíltan bírálta a COP folyamatának jelenlegi működését.

Egy pénteken közzétett nyilatkozatukban arra figyelmeztettek, hogy a globális klímapolitikai folyamat már nem alkalmas a céljai teljesítésére, és úgy vélik, átfogó reformra van szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen a bolygó stabilitását és az emberiség számára élhető jövőt. A közlemény hangsúlyozza azon szigorú részvételi kritériumok szükségességét, amelyek kizárják azokat az országokat, amelyek nem támogatják a fosszilis energia fokozatos kivezetését vagy átalakítását. Emellett azt is kiemelték, hogy a klímacsúcsnak otthont adó, házigazda országoknak magas szintű elkötelezettséget kell tanúsítaniuk a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.