Megkongatták a vészharangot: túlélheti-e az emberiség a globális felmelegedést?

Hétfőn kezdődött az Egyesült Nemzetek klímacsúcsa, ahol Mukhtar Babayev, a COP29 elnöke már a megnyitón arra kért mindenkit, hogy bizonyítsa be, hogy képes a közös gondolkodásra, cselekvésre és végrehajtásra. Ahogy fogalmazott, a Párizsi Megállapodás céljai próbára teszik az országok elkötelezettségét a többoldalú klímarendszer iránt. A legtöbb vezető szerin most jött el a pillanat a bizonyításra, miszerint készen állunk teljesíteni a kitűzött célokat.

Itt, Bakuban meg kell állapodnunk egy új globális klímafinanszírozási célban. Ha a világ nemzeteinek legalább kétharmada nem engedheti meg magának a kibocsátás gyors csökkentését, azért minden nemzet brutális árat fizet majd. Ha a nemzetek nem tudnak egyfajta ellenállóképességet kiépíteni az ellátási láncokba, akkor az azt egész globális gazdaságot térdre kényszerítheti, ami alól egyetlen ország sem lesz kivétel. Tekintsünk el tehát attól a gondolattól, hogy a klímafinanszírozás valamiféle jótékonyság. Egy ambiciózus, új klímafinanszírozási cél teljes mértékben minden nemzet saját érdeke, beleértve a legnagyobbakat és a leggazdagabbakat is

– hangsúlyozta Simon Stiell, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) ügyvezető titkára.

A klímafinanszírozás globális inflációs biztosítás

A klímafőnök a keddi sajtótájékoztatón felszólította a világ vezetőit, hogy tegyenek bátrabb lépéseket az éghajlatváltozás finanszírozása terén, amit az éghajlati válság és a növekvő globális infláció elleni küzdelem szempontjából egyaránt alapvető fontosságúnak nevezett. Úgy vélte, a klímafinanszírozás globális inflációs biztosítás, amire most mindennél nagyobb szüksége van a világnak.

Régebben úgy beszéltünk az éghajlatváltozással összefüggő intézkedésekről, hogy azok leginkább a jövő nemzedékek megmentéséről szóltak. Az éghajlati válság ma azonban gyorsan gazdasággyilkossá válik, hiszen annyira felgyorsult, amit a gazdaság már nem tud kezelni. Emberek milliárdjait érinti, mert egyre több háztártásnak kell valamilyen rémálommal szembenéznie ez miatt. A klímaválság bizonyos helyzetekben már a megélhetésünket veszélyezteti. Az éghajlati katasztrófák ráadásul megnövelik a háztartások és a vállalkozások költségeit

– mondta a klímafőnök a sajtótájékoztatón, aki arra figyelmeztetett, hogy ha az országok nem fokozzák az éghajlatvédelmi intézkedéseket, úgy a hatások súlyosbodása az infláció további növekedéséhez vezethet.

Megjegyezte, hogy az éghajlati hatások számos országban már most is „elveszik” a GDP akár 5 százalékát, ami azt erősíti, hogy az éghajlati válság már nem egy távoli probléma, hanem sürgető válsághelyzet. Stiell szerint a megoldás nem csupán a kockázatok mérséklésében, hanem a lehetőségek megragadásában is rejlik.

A bátrabb éghajlatvédelmi intézkedések mindenütt gazdasági lehetőségeket és lehetőségeket teremthetnek. A gazdaságok alapköve az olcsó, tiszta energia lehet: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés közvetlen előnyei közé tartozik a munkahelyteremtés, a növekedés, a szennyezés csökkentése és az egészségesebb lakosság. A globális összefogás az egyetlen módja annak, hogy az emberiség túlélje a globális felmelegedést

– fogalmazott Simon Stiell, hangsúlyozva az éghajlat-változási vitában bekövetkezett gyökeres változást.

A világ már tanúja volt az eddigi legmelegebb napnak, hónapnak és évnek. A tárgyalások középpontjában tehát az éghajlatváltozás elleni küzdelem áll, ami azt jelenti, hogy a gazdag nemzetek megpróbálnak segíteni a szegény országoknak abban, hogy megbirkózzanak a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállással és az éghajlatváltozás közelgő ártalmaival, illetve kompenzálják a szélsőséges időjárási károkat.

Nemzetközi szén-dioxid-piaci szabványok

Az éghajlat-csúcstalálkozón résztvevő országok megpróbálnak megállapodni a szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedelmének globális rendszerére vonatkozó szabályokról. Ahogy arra a keddi sajtótájékoztatón is többször utaltak, néhány kormány és vállalat csak nehezen tudja csökkenteni a bolygó felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. Bizonyos ellentételezések azonban lehetővé teszik számukra, hogy ellensúlyozzák kibocsátásaik egy részét azáltal, hogy máshol fizetnek a kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedésekért. A példaként említett tevékenységek magukban foglalhatják a vidéki napelemek telepítését vagy a benzinüzemű autóbusz-flotta elektromossá alakítását. És itt jön képbe a Párizsi Megállapodás szintén sokat emlegetett 6. cikke.

Sok célt kell teljesítenünk és összetett problémákkal kell foglalkoznunk. Most kritikus előrelépést tettünk az egyik kulcsfontosságú prioritásunk, a 6. cikk tekintetében. Az ezzel foglalkozó felügyeleti testület szabványokat javasolt a nemzetközi szén-dioxid-jóváírási projektek működésére. Korábban kiépítettük ezeknek a támogatását és intenzíven dolgoztunk a korai jóváhagyás alapjain. A felek tegnap konszenzusra jutottak a 6.4. cikk szabványairól és az azok frissítésére szolgáló dinamikus mechanizmusról, ami kritikus lépésnek számít. A 6. cikk egy komoly változást hozó eszköz lesz, amely erőforrásokat irányíthat a fejlődő világba, és évente akár 250 milliárd dollárt is megtakaríthat a klímaterveink végrehajtása során

– emelte ki a sajtótájékoztatón Yalchin Rafiyev, a COP29 vezető tárgyalója.

A Párizsi Megállapodás 6. cikke tehát abban segít, hogy az országok együttműködjenek szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében. Lehetőséget kínál az országoknak és a vállalatoknak a kompenzációk kereskedelmére, ami segítheti őket az éghajlati cselekvési terveikben a bolygók felmelegedését okozó gázok csökkentésére kitűzött célok elérésében.

A kompenzációs lehetőségek:

• 6.2. cikk: lehetővé teszi két ország számára, hogy meghatározzák a saját feltételeiket egy kétoldalú szén-dioxid-kereskedelmi megállapodáshoz.
• 6.4. cikk: egy központi, ENSZ által irányított rendszer létrehozása az országok és a vállalatok számára, amelyek megkezdhetik szén-dioxid-kibocsátásuk ellentételezését és a kompenzációkkal való kereskedelmet.

A döntéshozók tehát fontos mechanizmusként tekintenek a 6. cikkre a klímafinanszírozás biztosítására a fejlődő országok számára, valamint a Párizsi Megállapodás szén-dioxid-piacának megteremtésére. Utóbbi a globális szén-dioxid-piac létrehozására vonatkozik, amely lehetőséget biztosít az országok és vállalatok számára, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését a nemzetközi színtéren is kereskedhetővé és összehangolhatóvá tegyék. A cél, hogy ösztönözzék a kibocsátás csökkentését ott, ahol az a legköltséghatékonyabb, miközben pénzügyi forrást biztosítanak a fejlődő országok számára, amivel támogatják őket a saját kibocsátáscsökkentési és klímaalkalmazkodási projektjeikben.

Többszintű kormányzás és célzott pénzügyi támogatás

Mivel Európa-szerte – legutóbb Spanyolországban – halálos árvizek és más éghajlati katasztrófák sújtják a régiókat, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) delegációja azt szorgalmazza Bakuban, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a helyi és regionális szintű intézkedésekre és azok finanszírozására. A döntéshozók figyelmeztettek a kötelezettségvállalások teljesítésére, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok lehető leggyorsabb kivezetését, ami biztosíthatja az igazságos átmenetet valamennyi régió számára.

A régiók és városok Európában és világszerte is helyi szinten próbálják megvalósítani a zöld átállást. Ugyanakkor egyre nagyobb mértékben érinti őket az éghajlati válság. A klímacsúcson konferencián ezért sürgetjük a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a 2025-ig tartó időszakra szóló, ambiciózus nemzeti éghajlat-politikai tervek kidolgozásába, finanszírozásába és végrehajtásába. Tény, hogy a régiók és városok döntő szerepet játszanak a Párizsi Megállapodás és az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) sikerében, de erre egyedül nem képesek. Hatékony többszintű kormányzásra és célzott pénzügyi támogatásra van szükség az átállás biztosításához

– emelte ki a hozzánk eljuttatott  közleményében Vasco Alves Cordeiro elnök.

A helyi és regionális önkormányzatok szerint globális szinten kell összehangolni az éghajlattal, a természettel, a szennyezéssel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos menetrendeket.

Klímavédelmi célok és prioritások

A Helyi Önkormányzatok és Települési Hatóságok (LGMA) is összeállították állásfoglalásukat a COP29-re vonatkozóan, amely összefoglalja a klímavédelmi célok eléréséhez szükséges prioritásaikat. Eszerint a helyi és területi önkormányzatoknak kulcsfontosságú szerepe van a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában.

A Helyi Önkormányzatok és Települési Hatóságok három fő felhívása:

1. Befogadó, több szintű és együttműködő cselekvés felgyorsítása: felszólítanak, hogy a helyi önkormányzatok aktívan vegyenek részt a nemzeti hozzájárulások fejlesztésében, az érzékeny és együttműködésen alapuló intézkedéseket támogatva, amelyek biztosítják az ambiciózus klímacélokat és a több szintű partnerségek, például a CHAMP erősítését. A Coalition for High Ambition Multilevel Partnerships (magyarra fordítva „Nagyra Törő Többszintű Partnerségek Koalíciója”) nemzetközi kezdeményezés a klímavédelmi célok megvalósításában támogatja a több szinten működő partnerségeket, beleértve a helyi, regionális és nemzeti kormányzatok együttműködését. Célja, hogy ösztönözze a kormányokat és egyéb érintett feleket, hogy magasabb klímavédelmi ambíciókat fogalmazzanak meg és hajtsanak végre a nemzeti hozzájárulások kidolgozása és megvalósítása során, helyi és területi önkormányzatok bevonásával.
2. A fenntartható urbanizáció és a klímavédelem finanszírozása minden szinten: a Helyi Önkormányzatok és Települési Hatóságok kiállnak az igazságos klímafinanszírozás mellett, amely közvetlenül a helyi önkormányzatokat támogatja. A támogatásokat részesítik előnyben a hitel helyett annak érdekében, hogy elkerüljék a helyi adósságterhek növekedését, miközben támogatják a fenntartható urbanizációt, mint olyan keresztirányú megközelítést, amely nem a piaci eszközökre épít.
3. A klíma, természet, szennyezés és fenntartható fejlődés programjainak összehangolása: erősebb összhangot elérésére törekednek a klímavédelmi intézkedések, a biológiai sokféleség, a fenntartható fejlődés és a szennyezéscsökkentés között. Az integráció célja, hogy egységesen kezeljék a különböző ágazatok közötti összefüggő kihívásokat, hogy „senki ne maradjon hátra” a klímavédelemben.

A Helyi Önkormányzatok és Települési Hatóságok felhívást intéztek a különböző nemzetközi szervezetekhez és kormányokhoz ezeknek a prioritásoknak a támogatására, felismerve a területi szereplők lényeges szerepét a klímavédelem irányításában​.