Itt a 2025-ös évi költségvetés: csak az a baj, hogy nem 400 forintos euróval számoltak

A Pénzügyminisztérium közlése szerint a költségvetési javaslat kidolgozása már jóval az amerikai elnökválasztás előtt megkezdődött, amit az is alátámaszt, hogy a tervezet már átesett a KT kötelező felülvizsgálatán. A tanács 17 oldalas elemzésében részletesen ismerteti megállapításait.

A kormány előrejelzése szerint 2025-ben 3,4 százalékos GDP-növekedés várható, ami jelentős javulás lenne az idei alacsony szinthez képest. Az inflációt 3,2 százalékra, a bruttó átlagkereset emelkedését 8,7 százalékra becsülik, miközben a kamatok csökkenésével számolnak. A tervezés során 397,5 forintos átlagos euróárfolyammal kalkuláltak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mégis, mi történik a forinttal? Brutálisan gyengült az euró

A forint euróval szembeni szárnyalása a 403,80-as szintnél állt meg.

Bár a kormányzati retorika 3-6 százalék közötti növekedést ígér, a KT által összegyűjtött elemzői vélemények 2,5-3,8 százalékos sávban mozognak. A tanács szerint a 3,4 százalékos növekedés elérhető, de kockázatokkal terhelt.

A költségvetés 3,7 százalékos hiánycélt irányoz elő 2025-re, ami jelenleg törvénybe ütközik. A Pénzügyminisztérium azonban már dolgozik egy olyan törvénytervezeten, amely lehetővé tenné a 3 százalék feletti hiányt. Hasonlóképpen, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalék összege is eltér a jelenlegi szabályozástól, amit szintén módosítani kívánnak.

A KT figyelmeztet, hogy a hiánycél teljesülését több tényező is veszélyeztetheti. A kormány túl optimistán tervezte a fogyasztási adókból származó bevételeket, az EU-s támogatások összegét, a GDP-növekedést, míg az euróárfolyamot alulbecsülte. Ha ezek közül több tényező is kedvezőtlenül alakul, a hiány a vártnál is magasabb lehet.

A költségvetés 8,1 százalékkal magasabb áfabevétellel számol, miközben a háztartások fogyasztásának 3,9 százalékos növekedését prognosztizálja. A KT szerint ez kockázatot jelent, ha a 2024-es bázisév teljesítménye és a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak.

Az EU-s források tekintetében a kormány 2268 milliárd forintos bevétellel kalkulál, amiből 630 milliárd forint a helyreállítási alapból származna. Mivel Magyarország jelenleg nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz, ez jelentős kockázatot hordoz. A kiadási oldalon szembetűnő változás, hogy a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap megszűnik, forrásaikat más minisztériumok között osztják szét. Az államadósság a tervek szerint 73,2 százalékról 72,6 százalékra csökkenne, amit a KT reális célkitűzésnek tart.

Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években a kormány gazdasági előrejelzéseinek háromnegyede nem teljesült. A 2021 és 2024 közötti időszakban készített öt költségvetésben szereplő 20 legfontosabb makrogazdasági előrejelzés közül 15 esetben a valóság jelentősen elmaradt a várakozásoktól - írta a lap.