Senki sem úszta meg idén a horrorinflációt: lesz-e kiút a drágulásból 2023-ban?

A pénzromlás üteme, ahogy a fenti ábrán is látható, már 2021 közepétől gyorsulva nőtt mind az USA-ban, mind Európában, történelmi rekordokat is döntve. Emögött a koronavírus-járvány hatása húzódik meg. A járvány terjedését megakadályozandó, számos, a társadalmi és gazdasági életet korlátozó intézkedést vezettek be az országok (lezárások, gyárak álltak le/korlátozottan működtek). A nyitások esetén a kínálati oldal csak nagyon lassan tudott helyreállni, újra részleges vagy teljes kapacitás mellett működni, így kínálati oldali problémák érvényesültek: akadoztak az ellátási láncok, szállítási gondok merültek fel (pl. a tengeri konténeres szállítással kapcsolatban) – írja közleményében az Oeconomius Gazdaságkutató Alapítvány.

Ugyanakkor a keresleti oldal (lakossági fogyasztás) hamar talpra állt, míg a megnövekvő kereslettel a kínálat nem tudott lépést tartani. Áruhiányok alakultak ki (chiphiány, egyes nyersanyagokból, pl. alumínium stb.), és mindez az árak dinamikus emelkedéséhez vezetett. A megugró kereslet – a gazdasági nyitások következtében – az energia tekintetében (pl. kőolaj, gáz, villamos energia) is megnyilvánult, így azok árai már 2021 második felében emelkedtek, viszont az igazi árrobbanást 2022 hozta el az orosz-ukrán háború.

A koronavírus-járvány következtében megbomlott kereslet-kínálati egyensúlyra rakódott újabb külső, globális tényezőként az orosz-ukrán háború, az abból fakadó bizonytalanság, az Oroszország ellen hozott szankciók és energiaellátással kapcsolatos aggályok inflációs hatása. Globálisan a Világbank által számított földgázár-index 2019 végéről 2022 nyarára nyolcszorosára emelkedett. Ugyan az energiaárak mint külön tétel helyet kap az inflációs kosárban, vagyis közvetlenül hat az inflációra, de fontos látni, hogy az energia a gazdasági működés alapfeltétele, így megjelenik a termékek és szolgáltatások széles körében. Következésképp az energiaár a teljes fogyasztói kosárra hatással van.

Magyarország egészen idén júliusig a legalacsonyabb energia-inflációval rendelkező országok között volt Európában a rezsicsökkentés miatt. Ennek augusztusi módosításával a hazai lakosság átlagfogyasztás feletti szinten piaci árat kell, hogy fizessen, így már közvetlenül is érződik az energia árának az inflációnövelő hatása. A rezsicsökkentés mellett a benzin és a dízel esetében árstop segítette 2022-ben, hogy a hazai lakosság kevésbé érezze meg a globális energiaárakat, melyet december 6-án vezettek ki.

A fenti okok mellett világszerte még egy tényező befolyásolta nagymértékben a 2022-es az inflációt, ez pedig az élelmiszerárak jelentős emelkedése volt. A FAO által közzétett globális élelmiszerár-index 2020 végén kezdett dinamikus növekedésbe, majd 2022 elején nagyot ugrottak az árak a háború kirobbanásának hírére két fő okból is: az alapanyaghiányon keresztül (pl. műtrágya), de közvetlenül a visszaeső mezőgazdasági forgalmon keresztül is. Másrészről az energiaárak nagymértékű növekedése is jelentős emelkedést hozott az élelmiszeráraknál. Továbbá a rendkívül aszályos időjárás 2021-ben és 2022-ben egyaránt csökkentette a mezőgazdasági kínálatot, növelve az árakat.

Magyarországon is rendkívüli volt az idei nyári aszály, illetve a forint euróval szembeni jelentős gyengülése is hozzájárult az élelmiszer-infláció gyorsulásához. Több termék esetében árstopot vezettek be idehaza: a kristálycukor, a liszt, az étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a tej esetében 2021. október 15-i szinten, míg a tojás és burgonya esetében a 2022. szeptember 30-i szinten rögzítették az árakat. Ugyanakkor az árak rögzítése több esetben is az adott termékből elérhető kínálat visszaszorulását okozta, mely egyes esetekben áruhiánnyal is járt.

Globálisan mutatkoznak már jelek az infláció várható lassulásával kapcsolatban, a járvány miatti kereslet-kínálati súrlódások enyhülni látszanak. A világpiacon a nyersanyagár-emelkedés a csúcsokról lefordulni látszik, több alapanyag esetében is az árak mérséklődését tapasztalhatjuk (pl. alumínium, vasérc, nyersolaj), bár összességében még ezzel együtt is magas szinten állnak az árak. Mindezeken felül a szállítási költségek is korrigálnak (pl. tengeri konténeres szállítás), és a globális értékláncok is kezdenek helyreállni, ill. a félvezetők (pl. chipek) árai is korrigálnak. Továbbá a jegybankok monetáris politikájának szigorítása (kamatemelése, egyéb eszközök alkalmazása) is elősegíti az infláció várható globális lassulását, ahogy a kereslet enyhülése is.

Magyarországon a fogyasztói árak 2021 második negyedévétől kezdve nőnek dinamikusan. Az idei évet 7,9%-os infláció mellett nyitottuk, majd hamar két számjegyűvé vált a pénzromlás üteme idehaza (május: 10,7%, év/év alapon mérve). Folyamatos gyorsulás mellett novemberre 22,5%-ra nőtt az infláció Magyarországon a KSH módszertana alapján (Eurostat módszertana: 23,1%, év/év alapon), valamint 2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 13,6%-kal emelkedtek idehaza. A háttérfolyamatokat illetően külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszottak a magas árdinamika kialakulásában.

Külső tényezők között a már említett energia- és élelmiszerár-emelkedés húzta a hazai inflációt egyre magasabbra. Belső tényezőként a lakossági fogyasztás járvány utáni felpörgését érdemes megemlíteni, melyhez a magas bérdinamika és egyéb kormányzati juttatások is hozzájárultak (pl. szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, honvédelmi dolgozók 6 havi illetménye). A gazdaság „belsejéből” érkező árnyomást legjobban a maginfláció ragadja meg, mely az idei év eleji 7,4%-ról novemberre 24%-ig gyorsult (év/év alapon).

EZ IS ÉRDEKELHET

Elege van a magyar vásárlóknak abból, ami a boltok kasszáinál folyik: ezt már nehezen nyelik le

2022 az infláció éve volt: 25 éve nem látott rekordot döntött meg a drágulás mértéke itthon.