Sötéten látják 2023-at az elemzők: stagnáló gazdaság, növekvő munkanéliség várhat a magyarokra

A világgazdaságot 2023-ban érdemben lassuló növekedés és csökkenő, de magas infláció jellemezheti annak ellenére, hogy a pénzromlás várhatóan az idei negyedik negyedévben tetőzik. Éves átlagban mind az euróövezetben, mind pedig az Egyesült Államokban jóval a jegybankok középtávú célja felett maradhat az infláció, az év vége felé azonban már megközelítheti, akár újra el is érheti a kitűzött inflációs célt. Rövid távon a jegybankok prioritása a pénzromlás – akár a reálgazdaság fékezése árán történő letörése marad. Így a nagy jegybankok monetáris szigorítási ciklusa az év végéig biztosan folytatódik, de igen nagy eséllyel 2023 elejére is átnyúlnak a kamatemelések. Mindemellett a a nyári-őszi erőteljes lépéseket követően decemberben már mind a Fed, mind az EKB lassíthat a tempón. A Fed irányadó kamata 5 százalék körül tetőzhet, míg az EKB-nál 2,5-3 százalék közötti szinte állhat meg a szigorítási ciklus 2023 első felében – ismertette Trippon Mariann a CIB Bank vezető elemzője a pénzintézet sajtótájékoztatóján.

Áttérve kis hazánkra, a globális környezet nem lesz kedvező

-folytatta az elemző, aki szerint a piacokon a volatilitás újra felerősödhet. Jövőre elkerülhetetlen egy drasztikus lassulás. Ugye az év első felében még dinamikus növekedést mutatott a hazai gazdaság, de már az idei harmadik negyedévtől látható egy érdemi lassulás. Így bár a KSH előzetes adatai szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalék feletti a GDP növekedés üteme, negyedéves már 0,4 százalékos visszaesést mértek. Ez a dinamikavesztés pedig jövőre felerősödik – mondta Trippon Mariann.

A hazai gazdaságot 2023-ban egy stagnálás körüli növekedés, az év közepétől mérséklődő inflációs nyomás, enyhén romló munkaerőpiaci helyzet és lassan, fokozatosan javuló külső egyensúlyi pozíció jellemezheti. A legfrissebb munkaerőpiaci statisztikák még stabil foglalkoztatási helyzetet jeleznek, de a gazdasági lassulás a munkaerőpiacra is begyűrűzik, ennek első jelei pedig már látszanak is. Már beindult a munkanélküliségi ráta lassú emelkedése, mely októberben 3,6 százalékon állt a második év 3,2 százalékos rátája után. A következő hónapokban folytatódhatnak az erre ható negatív tendenciák. A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta hamarosan elérheti a 4 százalékot és 2023- első felében tovább emelkedhet. Az év második részében a várható kilábalással párhuzamosan aztán a foglalkoztatás terén is megindulhat a korrekció. Így az évek óta tapasztalt akut munkaerőhiány is visszatérhet.

A jövedelmekkel kapcsolatban mi jövőre is kétszámjegyű nominális emelkedéssel számolunk, az éves átlagos infláció viszont 17 százalékos lehet, a reálbérek tehát csökkennek. Prognózisunk szerint így a háztartások fogyasztása is csökken – árulta el Trippon Mariann

A beruházásoknál nagyon alacsony, nulla százalékhoz közeli növekedést várnak a bank szakértői. A költségvetési kiigazítási kényszer és az EU-források csúszása a fiskális/kvázi fiskális beruházásoknál jövőre egyértelmű visszaesést eredményez, a vállalati szektor beruházásait pedig a gyengülő keresleti környezet, a költségoldali sokkok, az emelkedő költségek és a bizonytalanság fogja vissza. Alapforgatókönyvünk emellett azzal számol, hogy a kormány és az Európai Unió a jogállamisági kérdésekben megállapodásra jut és jövőre újra rendelkezésre állnak az uniós források – folytatta az elemző.

Amíg a bank tavaszi GDP-előrejelzése az év vége felé is megállja a helyét, az inflációs prognózist az elmúlt hónapokban folyamatosan emelniük kellett. A hazai gazdaságot eddig az év egészében intenzív inflációs nyomás jellemezte, ami az év során egyre robusztusabbá vált. A CIB Bank előrejelzése szerint az októberi szintről az év végéig tovább emelkedik az éves fogyasztói árindex és decemberben meghaladhatja a 23 százalékot. 2023 első felében pedig végig 20 százalék feletti infláció körvonalazódik, aztán a harmadik negyedévtől indulhat be egy erőteljesebb  lassulás, aminek végén az éves átlagos infláció 17 százalék körül alakulhat. Egyszámjegyű tartományba viszont csak egy év múlva kerülhet a pénzromlási ütem. A monetáris politikára térve az elemző elárulta, hogy a következő hetekben vélekedésük szerint maradhat a 18 százalékos effektív kamatszint, melynek lefaragása jövőre kezdődhet meg.

Az MNB agresszív, 500 bázispontos kamatemelése sikeresen stabilizálta október-novembertől a forint árfolyamat, az euró/forint árfolyam a történelmi csúcsot jelentő 430 feletti szintről így 410 alá korrigált. Az év eddig eltelt részében viszont a forint masszívan alulteljesítette a régiós versenytársait. (január és november vége között 10 százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, miközben a cseh korona körülbelül 2 százalékkal erősödött és a lengyel złoty is csak 2 százalékkal esett). Ha a jogállamisági eljárás körüli bizonytalanságok megszűnnek, az inflációs kilátások javulnak, és az ország egyensúlyi pozíciójában is kézzel fogható pozitív fordulat körvonalazódik, 2023 során a forint erősödhet az euróval szemben, és a keresztárfolyam újra 400 alatt stabilizálódhat – zárta Trippon Mariann