Miért támadta meg Oroszország Ukrajnát? A konfliktus magyarázata 10 pontban

1. Ukrajna és Oroszország között régóta feszült volt a viszony, de végletesen 2021 elején kezdtek kicsúszni a dolgok az irányítás alól. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanis tavaly januárban kezdte sürgetni Joe Biden amerikai elnököt, hogy engedje Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz.

2. Ez feldühítette Oroszországot, amely tavaly tavasszal kezdett csapatokat küldeni az ukrán határ közelébe "kiképzési gyakorlatok" címszóval, ősszel pedig megnövelte a határ közelében lévő csapatok állományát. Decemberre pedig már elég súlyosan eszkalálódott a helyzet, ezért Biden, amerikai elnök súlyos szankciókra figyelmeztette Oroszországot, ha az megtámadja Ukrajnát.

3. Ezután Oroszország azt követelte, hogy a Nyugat adjon jogilag kötelező garanciát arra vonatkozóan, hogy a NATO nem folytat semmilyen katonai tevékenységet Kelet-Európában és Ukrajnában sem. Vlagyimir Putyin egyébként azt állítja, hogy Ukrajna a Nyugat bábja, eddigi közös ténykedésüket pedig provokációnak tekintette.

4. Érdemes megjegyezni, hogy nem ez az első eset, hogy Ukrajna és Oroszország között forráspontig jutott a feszültsége. Oroszország ugyanis 2014-ben támadta meg Ukrajnát, amikor a Putyin elnök által támogatott lázadók nagy területeket foglaltak el Kelet-Ukrajnában, és ők (Donyeck, Luhanszk) igazából azóta harcolnak Ukrajna hadseregével. 2014 azért is jelentős, mert ugyanebben az évben annektálta (azaz foglalta el) Oroszország a Krímet, ami stratégia szempontból egy nagyon fontos helyszín a Fekete-tengeren. A mai támadás előtti utolsó nagy forráspont az volt, amikor február 21-én, hétfőn, Putyin elismerte a szakadár tartományok függetlenségét.

5. Ukrajna, mint a volt Szovjetunió része mély társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal, sőt, a lakosság 17 százaléka orosz. Az orosz lakosság túlnyomórészt egyébként azokon a területeken él, amik 2014-ben lettek „szakadár tartományok” Ukrajnában. Hiába azonban az összefonódások, 2014 után súlyosan megromlott a viszony a két ország között.

6. 2014-ben az oroszok azért támadtak, mert abban az évben az ukrán forradalom során eltávolították székéből az oroszbarát elnököt, Viktor Janukovicsot. A keleti végeken folyó ukrán-orosz konfliktus azóta 14 000 emberéletet követelt.

7. Ukrajna és Oroszország aláírta a minszki békemegállapodást a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus megállítására, beleértve a Donbász térségét is. De ahogy a konfliktus folytatódik, Oroszország úgynevezett „békefenntartókat” küld minden olyan térségbe, ahol konfliktus alakul ki. Az oroszok így igazából szuverén, ukrán területeket kebeleznek be.

8. A háború feszültsége Oroszország és az Európai Unióval is határos Ukrajna között az EU-ra is visszaüthet. Ennek az az oka, hogy az EU legtöbb tagállama (Magyarország is) NATO-tag is, ezért csatlakoztak az Egyesült Államokhoz az orosz entitások elleni szankciók bejelentésében. Ennek pedig még nem tudni mi lesz a következménye orosz részről.

9. Alig hetekkel ezelőtt Emmanuel Macron francia elnök Moszkvába repült, hogy Putyin elnökkel a feszültség csökkentéséről tárgyaljon. Ez azonban a mai események fényében kudarcba fulladt.

10. Ukrajnáról érdemes tudni, hogy bár az atomfegyvereit leszerelte a Szovjetunió felbomlásakor, a hadiipar nagyon jelentős az országban. Ezen felül Ukrajna gazdag természeti kincsekben, különösen ásványkincsekben. A világ legnagyobb kereskedelmi minőségű vasércállománya például Ukrajnában van. Ez 30 milliárd tonna vasércet jelent, ami a világkészlet egy ötöde. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Ukrajna a második helyen áll az ismert földgázkészletek tekintetében Európában, amelyek ma még jórészt kihasználatlanok. És ha mindez nem lenne elég Ukrajna nagyon jelentős mezőgazdasági ország is: a világ ötödik legnagyobb búzaexportőrje, és a világ legnagyobb magolaj-exportőre (napraforgó, repce). Az ukrán iparban mindezeken felül jelentős a szénbányászat, a vegyipar, a mechanikai termékek (repülőgépek, turbinák, mozdonyok és traktorok) gyártása, és a hajógyártás is.

Konfliktus a Donbas régióban

A Donbas régió vagy másnéven a Donyec-medence Délkelet-Ukrajnában található. Ennek a területének egy részét az orosz-ukrán háború (2014-től) során két szeparatista csoport foglalta el, amelyek Donyecki Népköztársaságnak és Luhanszki Népköztársaságnak nevezik magukat. Ezt a kettőt ismerte el független területként Putyin február 21-én, hétfőn. Az alábbi térkép a két ellentétes erő közötti relatív érintkezési zónát mutatja.

• Piros - a két szakadár állam által irányított városok
• Narancssárga - Városok, ahol harcok folynak (tegnapig, ma ugyanis a legtöbb ukrán nagyváros ellen támadást indított Ororszország, illetve csapatai Fehéroroszország felől is benyomultak Ukrajnába)
• Kék - az ukrán kormány átltal irányított városok

A Donbas régióban egyébként 5 millió ember él, de a kezdetben meghirdetett célokkal ellentétben nem csupán a Donbaszt, hanem egész Ukrajnát megtámadta Oroszország. Putyin felszólította a ukrán katonákat, hogy ne vegyenek részt a harcokban, menjenek haza. Nagyobb ukrán ellencsapásról egyelőre még nem érkeztek hírek.

De talán a donyeci térségben tapasztalhatók a leghevesebb harcok, az ukrán haderő az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint egy nagyon komoly szakadár támadást vert vissza Sasztia körül. Illetve Aviika körül is heves harcok folynak. Harkovig viszont, ami Ukrajna második legnagyobb városa, és fontos ipari központja, állítólag egy puskalövés nélkül jutott el az orosz haderő és a határőrség sem tanúsított ellenállást az oroszokkal szemben.

(Címlapkép: Maxar Technologies, MTI/MTVA)

(Visualcapitalist; NDTV; Pénzcentrum)