Erre kevesen számítottak: enyhülhet Trump és a NATO viszonya?

A Reuters tudósítása szerint csúcstalálkozón várhatóan jóváhagyják a GDP 5%-ára emelt védelmi kiadási célt, amely válasz Trump követelésére és az európaiak azon félelmére, hogy Oroszország növekvő biztonsági fenyegetést jelent a 2022-es ukrajnai invázió óta.

Mark Rutte NATO-főtitkár elismerte, hogy az európai országok és Kanada számára nem könnyű előteremteni a pluszforrásokat, de hangsúlyozta, hogy ez létfontosságú. „A kollégáimmal együtt teljes meggyőződésünk, hogy az oroszok fenyegetése, s a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzet miatt nincs más választásunk” - nyilatkozta.

Trump a csúcstalálkozó előtt eloszlatta a NATO kölcsönös védelmi záradékával (5. cikk) kapcsolatos aggályokat. A vita részben Trump korábbi kijelentései miatt alakult ki, amikor az Air Force One fedélzetén arról beszélt, hogy a záradéknak "számos értelmezése" létezik.

Alexander Stubb finn elnök, akinek országa két éve csatlakozott a NATO-hoz és határos Oroszországgal, úgy fogalmazott: "Egy új NATO születésének vagyunk tanúi, amely kiegyensúlyozottabb és nagyobb európai felelősségvállalással jár."

Az új kiadási cél - amelyet a következő 10 évben kell elérni - a jelenlegi GDP 2%-os célhoz képest több százmilliárd dolláros éves növekedést jelent, bár más módon mérik majd. Az országok a GDP 3,5%-át alapvető védelmi kiadásokra (csapatok, fegyverek), 1,5%-át pedig szélesebb körű védelmi intézkedésekre (kiberbiztonság, csővezetékek védelme, infrastruktúra katonai célú megerősítése) fordítanák.

Minden NATO-tag támogatta a célkitűzést tartalmazó nyilatkozatot, bár Spanyolország jelezte, hogy nem kell teljesítenie a célt, és kötelezettségeinek jóval alacsonyabb kiadásokkal is eleget tud tenni. Rutte vitatja ezt, de elfogadott egy diplomáciai kompromisszumot Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel.

Rutte röviden és a kiadási ígéretre összpontosítva tartotta a csúcstalálkozót, hogy elkerülje a súrlódásokat Trumppal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak a keddi előzetes vacsorán vehetett részt a szerdai fő találkozó helyett, bár külön találkozót terveztek Trumppal.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyengítette az egységet, amikor újságíróknak azt mondta, hogy a NATO-nak nincs keresnivalója Ukrajnában, és Oroszország nem elég erős ahhoz, hogy valódi fenyegetést jelentsen a NATO-ra. A Kreml azzal vádolta a NATO-t, hogy féktelen militarizálódás útjára lépett, és Oroszországot "pokoli szörnyként" ábrázolja, hogy igazolja a védelmi kiadások jelentős növelését.