Kettesével szedik ezeket a fájdalomcsillapítókat a magyarok: súlyos veszélyben vannak?

Magyarországon a lakosság világviszonylatban egészen kevés fájdalomcsillapítót, vagy szakszóval analgetikumot szed. Az OECD friss statisztikái szerint csak a görögöknél jut kevesebb meghatározott napi adagnyi (DDD) fájdalomcsillapító 1000 lakosra, mint hazánkban. Tíz év alatt, akárcsak a legtöbb helyen, Magyarországon is sokat nőtt a fájdalomcsillapítók használata (28%) 2013-ról 2022-re. Azonban most már az olaszok és lettek is több fájdalomcsilapítót szednek a magyaroknál arányaiban, vagyis még inkább sereghajtókká váltunk.

A fájdalomcsillapítók szedésében óriási eltérések adódnak a világ országai között. Az alábbi grafikonon látható, hogy a dánok például 11-szer annyi ilyen típusú gyógyszert szednek, mint a magyarok. A horvátok, szlovákok, osztrákok is jóval nagyobb dózist fogyasztanak el összességében a magyaroknál:

Igaz az is, hogy Magyarországon jelentősen nőtt (28%-kal) egy évtized alatt az 1000 főre jutó beszedett - vagy legalábbis megvásárolt - fájdalomcsillapító dózis, azonban némely országban sokkal nagyobb volt a változás mértéke. Észtországban 2013 után tíz évvel alatt csaknem másfélszer annyi fájdalomcsillapítót szed a lakosság (143%), a horvátoknál 131 százalékos volt az emelkedés, a letteknél 119 százalékos. Azt is látni kell, hogy egyes helyeken számottevő csökkenés látszik a napi adag rátájában: Ausztráliában 64, Szlovákiában 46, Hollandiában 21 százalékkal kisebb lett az arányszám.

Természetesen az ilyen évtizedes összevetésnek korlátai is vannak, némelyik szám csak becsült adat, illetve 2013 óta számos országban változhatott az adatgyűjtés módszertana is. Mindenesetre az általános tendenciát így is le lehet olvasni az OECD adatsoráról: világszerte nőtt a fájdalomcsillapítók fogyasztása, köztük Magyarországon is. A vizsgált országokhoz képest hazánkban elég csekély az 1000 lakosra jutó beszedett napi adag.

Azt viszont, hogy a lakosság mekkora dózist szed be analgetikumokból a többi országhoz képest, önmagában nem lehet jónak, vagy rossznak ítélni.

Lehetséges, hogy a magyarok azért szednek 1000 főre vetítve kevesebb fájdalomcsillapítót, mert tudatosabb gyógyszerfogyasztók. Vagy mert a patikában vény nélkül kapható szerek kisebb hatóanyagúak, és kevesen íratják fel receptre az orvossal a fájdalomcsillapítót. Vagy azért nem szedünk annyi analgetikumot, mert súlyos felsőlégúti megbetegedés esetén is olyan népi praktikákban hiszünk inkább, minthogy csak sok fokhagymát kell enni és gyömbéres-mézes teát inni, meg "kiizzadni" a fertőzést. Ezer oka lehet tehát, amiért a magyarok nem szednek akkora dózisú fájdalomcsillapítót arányaiban, mint más országokban az emberek.

Veszélyes lehet-e a túl sok fájdalomcsillapító szedése?

Nem kérdés, hogy a túl sok fájdalomcsillapító szedése ártalmas lehet az egészségre. Akár vény nélkül kapható, akár vényköteles szerről van szó, mindig be kell tartani a betegtájékoztató, illetve az orvos/gyógyszerész utasításait az adagolással kapcsolatban. Különösen oda kell figyelni, ha az ember többféle szert is használ - milyen hatóanyagból mekkora dózist visz be naponta, mert könnyen előállhat a túlgyógyszerezés esete, ha külön-külön figyelünk csak a gyógyszerbevételre, nem a teljes képet nézzük.

A lakosság körében leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók jellemzően a nem kábító hatásúak. Ezek közül is kétféle gyógyszeres kezelés a leggyakoribb: a nem szteroid gyulladáscsökkentők (mint pl. az aszpirin vagy az ibuprofen), és a paracetamoltartalmú gyógyszerek (ilyen pl. a Panadol, Benuron, Saridon vagy Tramadol). Fontos látni, hogy az ilyen típusú hatóanyagok nem csak fájdalomcsillapító tablettaként juthatnak el a beteghez, tartalmazhat ezekből a torokfertőtlenítő, vagy a megfázás elleni forróital-por is. Egyszerűen bele lehet tehát sétálni a túladagolás csapdájába egy nátha esetében is. Nem is szólva azokról az esetekről, mikor a beteg az egyik szakorvostól is kap a krónikus fájdalmára egyfajta gyógyszer, és a másiktól is egy másik betegségére. Emellett még bekeni a megszokott kenőccsel a nyakát, amit elfeküdt, vagy a térdét, ami az időjárás változás miatt fáj - máris túladagolhatta a fájdalomcsillapító hatóanyagot.

Attól függően, milyen fájadlomcsillapítót szedünk, más és más káros hatása lehet a túladagolásnak. Egyrészt a túl sok paracetamol alkalmazása súlyosan károsíthatja a májat. Ha valaki eleve máj- vagy vesebetegségben szenved, csak orvosi konzultációt követően szedhet paracetamolt. Májkárosodás esetén fokozott a túladagolás veszélye. Ha valaki súlyos fertőzésben szenved, súlyosan alultáplált vagy krónikus alkoholfogyasztó, akkor paracetamol bevétel eseté nőhet a metabolikus acidózis kockázata. A metabolikus acidózis tünetei közé tartoznak: mély, gyors, nehézkes légzés; émelygés (hányinger), rosszullét (hányás); csökkent étvágy. Ha ezek közül bármely tünet jelentkezne a gyógyszer bevételét követően azonnal orvoshoz kell fordulni.

Több paracetamol-tartalmú készítmény egyidejű szedése esetén a javasolt adag feletti alkalmazása akár életet veszélyeztető vagy halálos kimenetelű májkárosodáshoz vezethet!

A nem szteroid gyulladáscsökkentők esetében pedig az előírt maximális adag túllépése esetén veseelégtelenség, vérzékenység, gyomorfekély, gyomorvérzés lehet a következmény. Éppen emiatt az egyes erősebb hatású nem szteroid gyulladáscsökkentők vagy nagyobb dózisú készítmények receptkötelesek, míg az alacsonyabb hatóanyagtartalmúak vény nélkül is kaphatók. Emlékezhetünk még arra, hogy 2020 nyarán az akkori OGYÉI (ma: NNGYK) úgy döntött, hogy vénykötelessé teszi a 600 mg - vagy az ajánlott napi dózis (1200 mg) felének megfelelő - ibuprofén hatóanyagtartalmú szereket vénykötelessé tette.

Az is megeshet, hogy bár arányaiban nem szedünk sok fájdalomcsillapítót, egyes szereket bizonyos csoportok rendszeresen szednek, a régi beidegződések folyományaként. Gondoljunk csak arra, hogy a szintén nem szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító aszpirint még mindig úgy szedik sokan rendszeresen, mint megelőző gyógyszert. Ez azért alakult így, mert véralvadásgátló hatása is van, így régen rendszerint felírták időseknek, szívbetegeknek, mert elvileg csökkentette a szívinfarktus kockázatát. Emlékezzünk, hogy a koronavírus elleni védőoltás mellé is mennyien szedtek aszpirint, mert tartottak tőle, hogy az oltás mellékhatásaként vérrög alakul ki. Csakhogy azóta tudományosan meghaladott lett az aszpirin áldásos megelőző hatása: egészséges időseknek nemhogy felesleges, még veszélyes is a szedése, mert növeli az akár halálos kimenetelű belső vérzések kockázatát. Gyerekeknek kifejezetten tiltják a szedését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így vesznek most az élelmes magyarok fillérekért fájdalomcsillapítót: az Algopyrin töredékébe kerül

Vajon mitől olcsóbb egyik-másik gyógyszer, ha ugyanaz a hatóanyaguk?

Nem véletlenül nem kapható vény nélkül

A magyar - és az uniós - szabályozásra is az a jellemző, hogy a túladagolást olyan módon próbálja a gyógyszerhatóság akadályozni, hogy a magasabb hatóanyagtartalmú készítményeket csak vényre adhatják ki a patikák. Ezeket a döntéseket, hogy mely fájdalomcsillapító legyen vényköteles, vagy szabadon kiadható (úgynevezett OTC-termék), időről időre felülvizsgálják.

Az utóbbi években több nagyobb változás is történt: 2021 áprilisában ismét vény nélkül kaphatóvá vált a népszerű metamizol-nátrium hatóanyagú Quarelin, azelőtt pedig, 2020 februárjában pedig 10 másik metamizol-nátrium hatóanyagú készítmény, köztük az Algopyrin. Magyarországon a metamizol tartalmú szerek voltak az elsőszámúak a fájdalomcsillapításban, a lakosság által kedvelt szerek - ezt az is mutatja, hogy az Algopyrin népszerűsége azután is töretlen marad, hogy vénykötelessé vált. Mellékhatásuk miatt azonban több országban szabályozni kezdték ezeket, egyes helyeken - pl. Svédországban, angolszász országokban - egyenesen be is tiltották.

Magyarországon ugyan nem tiltották be a használatát, de többször vénykötelessé tették, melyet aztán feloldottak. Először 1992-ben váltak vény nélkül kaphatóvá a hatóanyagot tartalmazó termékek, majd 2007-ben ismét receptkötelessé tették, hogy 2020-ban megint feloldják a korlátozást. "A benyújtott, továbbá az intézet rendelkezésére álló összes adatot megvizsgálva az OGYÉI megállapította, hogy a metamizol hatóanyag tartalmú készítmények esetében (...) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005 (XI.18.) EüM rendelet 18. § (3) bekezdésében felsorolt feltételek nem állnak fenn, ezért azokat az orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerek közé sorolta át" - indokolta az akkori döntését a gyógyszerhatóság.

Tehát a gyógyszerhatóság felülvizsgálta az Algopírint és más metamizol hatóanyagú gyógyszereket és 4 éve úgy döntött, hogy a fent felsoroltak nem igazak a gyógyszerekre, így vény nélkül kiadhatóvá váltak. Lehetséges viszont, hogy egy új kutatási eredmény tükrében, vagy mondjuk terjedő helytelen használat esetén majd ismét szigorúbb lesz a szabályozás a jövőben.

Ahogy az történt például az ibuprofén esetében nem olyan régen: 2020 májusától egy sor magas ibuprofén tartalmú szert már csak receptre lehet vásárolni. Ilyen például az ALGOFLEX FORTE, melynek neve akkor Algoflex Ultra Fortéra változott. A döntés a 600, 800 mg ibuprofént és 300 mg dexibuprofént tartalmazó gyógyszereket érintette. Az OGYÉI akkor az ibuprofén előny-kockázat értékelésének alapján, az Európai Gyógyszerügynökség ajánlásait figyelembe véve döntött úgy, hogy az ibuprofén alkalmazásával kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében a jövőben csak azon készítmények maradhatnak továbbra is vény nélkül kaphatók, amelyek akut fájdalom- és lázcsillapításra javasoltak és a megengedett legmagasabb napi adagjuk 1200 mg.

Az indoklás szerint a magasabb hatóanyagtartalmú gyógyszerek esetében a biztonságos napi dózis (1200 mg ibuprofén, 600 mg dexibuprofén) túllépésének veszélye fokozott. Azért váltak vénykötelessé, mert az orvosnak ismernie kell a beteg kórtörténetét, fel kell mérnie a kardiovaszkuláris rizikófaktorokat és ezek figyelembevételével kell meghatároznia a gyógyszer adagját és a kezelés időtartamát.

Attól azonban, hogy egyes, alacsonyabb hatóanyagú gyógyszerek vény nélkül kaphatók, nem jelenti, hogy veszélytelenek.

A receptköteles Algoflex Ultra Forte 600 mg-os, viszont a vény nélkül kapható Algoflex Forte Dolo készítményben is 300 mg hatóanyag van. A biztonságos dózis 1200 mg, egy tablettának csak a négyszere. Ha valakinek erősebb fájdalma van, több tablettát is bevehet egy nap, viszont akkor is számolnia kell azzal, hogy nem alkalmazott-e más ibuprofén tartalmú szert. Nem vett be egy Advilt is? Nem alkalmazott fájdalomcsökkentő kenőcsöt? Ibuprofén tartalmú forróital-port nem ivott?

Ugyanígy a metamizol-tartalmú szerekkel is vigyázni kell. A maximális napi dózis 4000 mg, egy Algopyrin 500 mg-ot, egy Quarelin 400 mg-ot tartalmaz. A Quarelinben viszont van koffein is, amiről a betegtájékoztató szerint azt kell tudni: fokozza a szalicilátok és egyes nem-szteroid gyulladásgátlók felszívódását. Tehát erősítő hatása van a koffeinnek. Egy tablettában nagyjából 60 mg koffein van, kevesebb mint egy presszókávéban - azt pedig sokan fogyasztanak és kevesen figyelnek arra, hogy hatással lehet a gyógyszerek felszívódására.

Tehát fontos, hogy a gyógyszereket akkor se tekintsük veszélytelenebbnek, ha vény nélkül kaphatók, és ne szedjük ész nélkül, kettesével a fájdalomcsillapítókat. Ezek a gyógyszerek komoly egészségkárosodást is okozhatnak, így ha fájdalmat szeretnénk kezelni, mindig gondoljuk át, mi lehet saját egészségi állapotunk, esetleges betegségeink, érzékenységünk alapján a legjobb megoldás. Mindig olvassuk el a betegtájékoztatót, ha pedig bizonytalanok vagyunk, kérjük gyógyszerész, háziorvos tanácsát a gyógyszerek adagolását, együttes szedését illetően!

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változás érik a magyar patikákban: tömegek egészsége a tét, ezt már nem lehet tovább halogatni

A gyógyszertárak helyzete aggodalomra adhat okot, de a gyógyszerellátás nincsen közvetlen veszélyben HGYSZ elnöke szerint.